Érdemes először tisztázni, mivel foglalkozik a Budapest Film.
Mozikat üzemeltet. Hat mozink van, a főváros majdnem összes belső kerületében van egy helyünk, amelyeknek eltérő törzsközönsége és hangulata van: a Puskin, a Corvin, a Művész, a Toldi, a Kino és a Tabán. Illetve a Budapest Filmé az Art+ Cinema ingatlana, amelyet a Vertigo Media üzemeltet. Az egykori Odeon mozi is a miénk, ahol jelenleg a Budapest Jazz Club működik.
Régebben filmek mozis forgalmazásával is foglalkozott a cég.
Tavaly mi hoztuk ki Tóth Barnabás filmjét, az Akik maradtak-ot, és tervezzük, hogy újra belépünk a forgalmazásba. A terven dolgozunk, még nem állt össze, hogy milyen gyakorisággal és milyen típusú filmeket fogunk forgalmazni, de abban közmegegyezés van, hogy a lehető legjobb, legizgalmasabb filmeket szeretnénk bemutatni, amelyeket nem csak a mi mozijainkban, hanem országszerte szívesen fogadna a közönség. Hazai és külföldi filmekben egyaránt gondolkozunk.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy korábban már csináltunk mozikat a Szimplában és a Millenárison, illetve évtizedek óta járom a világ filmes, főleg animációs fesztiváljait, úgyhogy lehetőségem van az új tehetségeket, különleges filmeket egészen korán felfedezni. Persze nem csak az én tapasztalataim számítanak, majdnem százan vagyunk a cégben, és mindenki imádja a filmet. A jegyszedők, gépészek, üzemvezetők meglátásaira is érdemes odafigyelni, mert ők látják nap mint nap, hogy egy adott filmről mosolyogva vagy bosszankodva jönnek ki a nézők. Forgalmazóként nem szabad csak az exceleket nézni, ott kell lenni a moziban és figyelni a vetítőtermi légkört. Ezt a kollektív tudást lehet arra felhasználni, hogy kitaláljuk, milyen filmek kellenek még ennek a városnak.
Nyílt pályázaton nyerted el a Budapest Film vezérigazgatói székét. Szerinted miért rád esett a választás?
Nagyon meglepődtem, az esélytelenek nyugalmával adtam be a pályázatot. Amióta a szakmában vagyok, nem történt ilyen, hogy nyílt versenyben dőljön el, ki vezesse ezt a nagyon fontos céget. Ha nem indultam volna el, évekig korholtam volna magam azért, hogy meg sem próbáltam. Összeírtam a legfontosabb ötleteimet, behívtak, meghallgattak, és aztán legnagyobb meglepetésemre kiválasztottak. Egy darabig eltartott a pozitív sokk, mire végül tudatosult bennem, hogy mit vállaltam ezzel a megbízatással.
Mi volt az első döntésed a cég vezérigazgatójaként?
Egy egészen praktikus ügy: megkérdeztem az üzemorvost, hogy javasol-e intézkedést az influenzajárvánnyal kapcsolatban. Volt, így érintésmentes kézfertőtlenítő készülékeket rendeltünk és szereltetünk be a mozik előterébe.
Egy évben mennyi pénzből gazdálkodik a BUFI?
Ez változó, még nem határozták meg az idei keretet, február végén fog összeállni a központi költségvetés. Korábbi számok alapján kiszámoltam, havonta mennyibe kerül a Budapest Film egy budapestinek, ha egyszer sem látogat el ebbe a hat moziba, tehát ha nem költ mozijegyre. 1 millió 750 ezer lakossal számolva fejenként havonta 3 forinttal járulunk hozzá mi, fővárosiak a cég üzemeltetéséhez, a hat megmaradt, közös mozink fenntartásához. A többit a cég saját maga gazdálkodja ki.
Tehát a BUFI havi költségvetése 5 millió 250 ezer forint?
Ennyibe kerül a fővárosnak a Budapest Film. Valójában ez kisebb része a cég költségvetésének, amely több mint 90 százaléka pályázatokból, a jegybevételből folyik be. A havi 3 forinttal azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyibe kerül minden egyes budapestinek a Budapest Film. Természetesen a pályázatokat is európai uniós, magyar vagy budapesti állampolgároktól beszedett pénzből finanszírozzák, de mi ezeknek a forrásoknak a megszerzéséért aktívan teszünk: pályáznunk kell, teljesítenünk kell értük, szóval saját eredménynek tartom, amit behozunk és a fejlesztéseinkre fordítunk. Sőt, a fővárosi támogatás sem pottyan csak úgy az ölünkbe, azért is teljesítenünk kell, meg kell mutatnunk, hogy a Budapest Film létezése miért jó a városlakóknak.
Nekünk, budapesti moziba járóknak miért lesz jobb attól, hogy te lettél a cég vezérigazgatója?
Szeretnék egy sokkal kezdeményezőbb mozitársaságot vezetni. Az eddig felépített jó dolgokat szeretném megtartani, és plusz dolgokat hozzáadni. Nem úgy képzelem a szerepkörömet, hogy van hat mozi és azokat kell üzemeltetni, hanem hogy a fővárosnak van egy művészmozi-hálózata, egy évszázados mozikultúrája, amelyben minden egyes vetítés a mozi ünnepe, és ezt az élményt, amikor csak lehet, kivinném a vetítőből a városba.
Egy gyakorlati példa: a nyár hagyományosan alacsonyabb kihasználtságú időszak a mozikban. Ilyenkor lehetnének az állandó mozik mellett pop-up kertmozik is a városban, egy-két nagy, vagy sok-sok kicsi, amelyek megjelennek a város kulturális térképén. Millió ötletem van, hogyan lehetne ezt megcsinálni, elvinni a mozit a közönséghez. A következő hetekben az lesz a dolgom, hogy felmérjem, ezekből az ötletekből mit tudunk már ezen a nyáron megcsinálni. Nem akarok ígérgetni, de az biztos, hogy nyáron a budapestiek a közterületeken is lépten-nyomon találkozni fognak művészfilmekkel.
Autósmozi?
Budapesten már így is van elég autó, nem kell több.
Korábban azt nyilatkoztad, hogy célod a nézőszám megtartása, növelése.
Minimális tervem az, hogy továbbvigyem, amit az elődeim felépítettek, és a Budapest Film továbbra is egy egy jól kitalált, stabilan és nyereségesen működő cég legyen, ahol mindenki tudja, mi a dolga. Az engem kiválasztó bizottságnak elmondtam, hogy alapvállalás hozni az eddigi nézőszámot, dicséretet pedig akkor érdemlek, ha ezt esetleg még növelni is tudom.
Fontos, hogy az én vezetésem alatt szó sem lehet mozibezárásról. Volt egy időszak a város életében, amikor egymás után zártak be a mozik, én már akkor is mozik indításával foglalkoztam. Tehát ha valahol azt olvasnád, hogy a Budapest Film hat mozijából valamelyiket bezárják, akkor biztos lehetsz benne, hogy már nem én vagyok itt a vezérigazgató. Sőt, ha ügyesek vagyunk, és minden jól megy, el tudok képzelni egy hetedik, nyolcadik vagy akár kilencedik mozit is. Tudnánk mit kezdeni újabb helyekkel. Ha ez megvalósul, arra nagyon büszke leszek.
Az elmúlt pár évben hogyan változott a Budapest Film mozijainak nézőszáma?
Hullámzik. 2017 kiemelkedő év volt 850 ezer nézővel, aztán visszaállt az átlagosan 800 ezer körüli szintre. Tudni kell, hogy moziüzemeltetőként nincs sok beleszólásunk, hogy milyen premierfilmekből lehet válogatni. Sokat emlegetik a kollégák a 2017-es Testről és lélekről-t, hogy bárcsak megint ilyen nagyot menne egy magyar film az artmozikban.
Beszéljünk arról, hogy moziüzemeltetőként mit tehetsz a nézőszám növekedéséért.
Szeretném, hogy a Budapest Film az eddiginél közvetlenebb, személyes kapcsolatban állna a közönséggel. Hagyományosan az a felállás, hogy a forgalmazó megszólítja a nézőt, aki később – ha a kampány bevált - a moziban találkozik a filmmel. A mozi ebben a folyamatban egy passzív résztvevő: odaadjuk a felületeinket, levetítjük az előzeteseket, kirakjuk a plakátokat.
Mostantól sokkal proaktívabbak és kezdeményezőbbek szeretnénk lenni: egyrészt tervezünk saját forgalmazást a jövő évtől, másrészt láthatóbbá szeretnénk tenni magunkat. Fontos, hogy jobban megismerjük, kik járnak hozzánk és miket szeretnének látni. Nagyívű terveim vannak, főként az online nyilvánosságra vonatkozóan. Szeretnék még az idén beindítani egy újszerű kommunikációs csatornát a mozik és a nézők között. Természetesen az offline teret sem fogjuk elhanyagolni, ha valahol szükség van felújításra, abba bele fogunk vágni, méghozzá úgy, hogy megtartsuk, vagy akár visszahozzuk a mozi lelkét.
Az online streamingszolgáltatók előretörésével még egyszerűbbé vált az otthoni filmnézés, de a mobilunkon útközben is nézhetünk filmet. Ha messziről nézünk az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésére, a moziknak, különösen az art moziknak elvileg már nem szabadna létezniük, ahogy a gőzmozdonyok és a távírógépek is a múlt részévé váltak. De a streaming szolgáltatók egy dologban nem vehetik fel a versenyt a mozikkal – ez pedig a közösségi élmény. A Netflix azt nem tudja megcsinálni, vagy ha igen, akkor csak a mozijainkon keresztül, hogy egyszerre nevessen fel száz-kétszáz filmnéző ember, vagy egyszerre álljon meg körülöttük a levegő egy-egy drámai pillanatnál.
Életben szeretnéd tartani ezt a közösségi élményt?
Igen, ezt hívom én a mozi lelkének. Amúgy egy mozinak nem csak lelke lehet, a Toldiban van egy igazi kísértetünk. Ha nem tetszik neki egy film, zárás után leszakítja a plakátot. Ezt úgy képzeljétek el, hogy éjszakára lezárják a mozit, és reggelre le van tépve egy plakát. Néha kukákat is felrúg, de ez kevésbé jellemző. Nem is merném elmondani nyilvánosan, ha nem lettem volna magam is tanúja a tevékenységének. Kinevezésem után rögtön érdeklődtem a kollégáknál, hogy megvan-e még ez a rosszcsont, mozimániás lidércünk, és igen, szerencsére megvan.
Amúgy minden mozinak megvan a maga sármja, identitása, atmoszférája, amit persze nagyon könnyű elrontani is. Nekem az a dolgom, hogy ez a különleges, budapesti mozis miliő megmaradjon, és generációkkal később is ilyen, film- és közönségbarát hangulatot sugározzanak a mozijaink.
Ha lehet egy javaslatunk, cseréljétek le a mobiltelefonok lehalkítását kérő macskás kisfilmet, bosszantóan régen megy már a vetítések előtt.
Megnyugtathatlak, ott van a feladatlistámon, hogy az animáció szakos egyetemistákkal közösen új szpotokat csináljunk. Az Anilogue szignálfilmjét a MOME-sok csinálták tavaly, bementem az egyetemre, egy egész évfolyam pitchelte nekem az ötleteit, kiválasztottuk a két legjobbat, és onnantól azokon dolgozott mindenki. Mindig lesznek tehetséges animáció szakos diákok, akiket fel lehet kérni ilyen feladatokra, például a mozik saját szignáljait is ők csinálták. Hamarosan belevágunk ebbe is.
Van kedvenc budapesti mozid?
Jelenleg hat kedvenc mozim van. De ha olyat is mondhatok, ami már nem működik, akkor az a Szimpla Kertmozi és az, ami a Millenárison volt. Vörös téglafalra vetítettünk projektorral VHS kazettáról. 2003 nyarán történt ez, piknikhangulat alakult ki, volt aki menő ruhákban a Rózsadombról, mások szatyrokkal a Moszkva tér felől érkeztek, tök jól elvoltak egymás mellett, lement a nap, és együtt néztünk filmeket.
Jól tudom, hogy hiába lettél vezérigazgató, a Finn Filmnapokon segítesz a felirat vetítésében?
Ezt még korábban megbeszéltük a Finnagórával, akkor még nem sejthettem, hogy elnyerem a vezérigazgatói megbízatást. Becsuktam az aláírókönyvet, felvettem a kabátomat, lementem a Toldiba, felmentem a gépházba, és felügyeltem, hogy a filmnapok nyitóvetítésén a magyar felirat végig jó helyen legyen a képen. A fesztiválvetítésekhez nem csinálnak külön kópiát beleégetett felirattal, az túl drága lenne egyetlen vetítés kedvéért, az én dolgom az volt, hogy egy másik projektorral alávetítsem, szinkronban tartsam a magyar szöveget, és figyeljek, hogy ne csússzon rá az angolra.
Az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál igazgatója vagy, menni fog a két munka együtt?
A 18. Anilogue-nál tartunk, nem hagyom magára a fesztivált, de nyilván sokkal több munkám lesz, ezért minél hamarabb fel kell építeni egy csapatot, akik esetleg tudnak segíteni a fesztivál szervezésekor. Kicsit szomorú, de biztos, hogy nem a Budapest Film mozijaiban lesznek a fesztivál programjai, mert nem érezném morálisan összeegyeztethetőnek a két szerepkört egyazon rendezvényen belül.
A Budapest Film iskolai programot is szervez, diákoknak vetítenek filmeket, megbeszélik a látottakat, gyakran az alkotókkal együtt. A SuliMozi is szívügyed?
Nagyon szeretem ezt a programot. Szuper kezdeményezés, amelyet nagyon alkalmas emberek csinálnak nagyon jól. Szeretném továbbfejleszteni: még több helyszínen, még több odafigyeléssel, még több téma feldolgozásával. A Budapest Film céljai között prioritást fog élvezni a gyerekek és a diákok mozgóképes ismereteinek a növelése.
Az elmúlt évek egyik sikeres filmes kezdeményezése a Budapest Klasszikus Film Maraton, számos vetítésének a Budapest Film adott otthont. Ez is folytatódik?
Az egyik első ember, aki felhívott a kinevezésem után, Raduly György volt. (A Film Maraton főszervezője, a Filmarchívum igazgatója – a szerk.) Gratulált, és kifejezte reményét, hogy tudunk közösen dolgozni a filmmaratonon. „Hát persze” – válaszoltam neki. Nagy öröm lesz ezen dolgozni. Gyuriék stábja szerintem nagyon jól menedzseli a Filmarchívumot, példát mutatnak számomra, hogyan kell egy régóta kialakult rutinok szerint működő intézményt - megtartva ugyanazt a tartalmat és funkciót - proaktívabbá és szerethetőbbé tenni.
Az ELTE-n filmelméletet és filozófiát hallgattál. A filozófiai tanulmányaid segítségedre lehetnek a Budapest Film vezérigazgatójaként?
Hogyne. A filozófiát az élet minden területén hasznosítani lehet, ebben a munkakörben leginkább az angolszász analitikus nyelvfilozófia fog támpontot adni. Például Wittgenstein. Egy ekkora cég vezetésének annyi ága-boga van, hogy szinte lehetetlen minden folyamat összes apró részletét teljesen átlátni, a nagy formák alapján kell döntéseket hozni. Ilyenkor jól jön a klasszikus elsőrendű logika tudománya.
