Díjaztak a Mostrán - Tudósítónk jelenti az 59. Velencei Filmfesztiválról

Cannes és Locarno után ismét A-kategóriás fesztiválsikernek örülhetünk: az 59. Velencei Filmfesztiválon a kisfilmes zsűri a legjobb európai rövidfilmnek találta Péterffy Zsófia munkáját, a Kalózok szeretőjét. Az Arany Oroszlánnal Peter Mullan távozhatott vasárnap este, The Magdalene Sisters (Magdaléna nővérek) című filmjéért.


Az Arany Oroszlán és a többi nagyvad - A hivatalos versenyszekció

Véget ért a Mostra. A díjak – ellentétben az elmúlt évek gyakorlatával, amikor középszerű filmekkel is nyerni lehetett – idén mind jó helyre kerültek. Peter Mullan már két évvel ezelőtt erőteljes entréval hívta föl magára a figyelmet (az Árvák fekete groteszkjét a Titanic Fesztiválonon láthattuk) a Lidón, most még nagyobbat lépett előre. Az Arany Oroszlánt a várakozásoknak megfelelően kapta meg The Magdelene Sisters (Magdaléna nővérek) című filmjéért. A színészből 43 évesen végleg rendezővé avanzsált skót írországi kirándulása nagy sikert hozott a brit szigetek számára. A Magdaléna nővérek a fesztivál érzelmi csúcspontja volt: három leányanya szenvedéstörténetében mindent el tudott mondani a szabadság gyötrelmes hiányáról. A történet a hatvanas évek közepén kezdődik, amikor is a három megesett lány, Margaret, Rose és Bernadett mögött egy életre bezárul a Mária Magdolna zárda ajtaja. „Bukott nők”, akiket az ír társadalom előre megfontolt szándékkal és eltökélt szigorral vetett ki magából. A leányanyák számára egész zárda-rendszert tartottak fönn, hogy ott bűnhődjenek a bigott vallásosság jegyében megbocsáthatatlannak látszó bűnükért. Kínkeserves munkával és könyörtelen dresszúrával vélték kiirtani belőlük a bujaságot.

A Gong Li vezette zsűri nagydíját Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij kapta. Az Dom Durakov (őrültek háza) a csecsen háború egy tragikomikus pillanatát idézi fel, az egymással szembenálló felek kíméletlen harcot vívnak egy elmegyógyintézet birtoklásáért, miközben az ápoltak élik tovább a maguk monomániás álomvilágát. A film végére kétség nem férhet hozzá, ki itt az igazi őrült. A filmben Bryan Adams is szerepel, saját magát alakítja, mint a főszereplő lány szerelmét, és folyton a To Love a Woman című dalt énekli.

A legjobb rendezőnek a dél-koreai Lee Chang-dongot választották. őt is ismerhetjük már a Titanicról: a Mentolos cukorka különleges flashback technikája tehetséges és kísérletező szellemű rendezőre vallott, aki most az Oázissal erősítette meg a belé vetett bizalmat. A szöuli szerelmes románc furcsa párja -- egy visszaeső bűnöző és egy béna lány -- , olcsó hatásvadászatra kínálna alkalmat, Lee Chang-dongnál ehelyett lírai érzékenység és humor viszi a prímet.

Extrém szerelmi történet bonyolítja Todd Haynes hőseinek életét is. A különdíjjal jutalmazott Far From Heaven (Távol a mennytől) rendezői és színésznői bravúrra épül (Julianne Moore okkal kapta a Coppa Volpit). Haynes az ötvenes évek kisvárosi Amerikáját teremtette újra a vásznon: a boldog, felhőtlen középosztálybeli idill a szemünk láttára omlik össze, a gazdag hősnő gondtalan és felszínes életében egyszerre minden összezavarodik, férjéről kiderül, hogy a férfiakhoz vonzódik, miközben ő lassan rádöbben, hogy menthetetlenül beleszeretett fekete kertészükbe. Ez a mozi látványban is győz: a legjobb operatőri teljesítményért Ed Lachmant díjazták képi világának megteremteséért.

A legjobb férfiszínésznek járó Coppa Volpit egy eleddig jószerivel ismeretlen fiatal olasz színész, Stefano Accorsi kapta Un viaggio chiamato amore (Szerelmi utazás) című filmben nyújtott alakításáért.. A Polip-sorozatból elhíresült Michele Placido filmje ugyan jóval gyengébb Haynes Amerika-analízisénél, Accorsi játéka azonban mentes a filmet egyébként jellemző szépelgéstől. A film egy, az olasz századelő irodalmi életét izgalomban tartó, legendás, botrányosan őrült szerelem történetét idézi föl. Fájdalom, a szabad szellemű firenzei írónő, Sibilla Aleramo és a vidéki magányában verselgető szent őrült és poéta-zseni, Dino Campana vad héjanásza ma már semmiféle indulatot nem korbácsol fel a közönségben.

A legjobb színésznőnek járó díjat a fentebb említett Julianne Moore-nak ítélték, aki Távol a mennytől női főszerepét alakította.

A Marcello Mastroianniról elnevezett, legjobb fiatal színésznek vagy színésznőnek járó díjat az Oázis főszereplője, Moon So-Ri kapta.

Ide nekünk a kisoroszlánt! - Rövidfilmek

Jó hír: van oroszlánunk, vagy legalábbis oroszlánkölykünk. Péterffy Zsófia expresszíven megfestett-animált Villon-balladája, a Kalózok szeretője a Legjobb európai rövidfilm” díját kapta az 59. Mostra Cinematografica rövidfilmversenyében. A fiatal honi animátorgeneráció képviselőjét már az idei Kecskeméti Animációs Fesztiválon is fődíjjal jutalmazták. Péterffynek ez mindössze a harmadik szerzői filmje, Démonoknak nemzetsége című diplomafilmjéhez hasonlóan, ebben az alkotásban is festmény-animációs technikát használ a látomásszerű történet elmeséléséhez.

Úgy tűnik, a zsűrit az animációs munkák győzték meg leginkább, ugyanis a legjobb rövidfilmnek járó Ezüst Oroszlán díjat is egy félanimációs film, Irina Jeftyejeva tízperces lírai-filozofikus bohóctréfája, a Clown kapta. A harmadik díjat (special mention) egy svéd produkciónak ítélték, Per Carleson rendezése, Tempo címmel.

Árral szemben - a Controcorrente szekció

A másik nagyjátékfilmes programban, a Controcorrente (Árral szemben) szekcióban taroltak a keleti filmek. A San Marco Díjat a Xiao Cheng Zhi Chun (Tavasz egy kisvárosban) kapta, Tian Zhuangzhuang rendezese.

A zsűri különdíját egy szexuál-pszicho-thriller viheti haza Japánba, Shinya Tsukamoto filmje, a Rokugatsu No Heni (Júniusi Kígyó). Két további alkotást tartott említésre érdemesnek a zsűri: Arturo Ripstein új filmjét, a latin szappanoperák hangulatát idéző La Virgen de la Lujuriát és egy újabb keleti filmet, a Renmin Gongchét (Nyilvános WC), Fruit Chan kissé home-video gyanús, töredezett filmjét a felnőtté válásról és magunkra találásról.

A Jövő Oroszlánjai - a Kritikusok Hete szekció

A Jövő Oroszlánja a legjobb elsőfilmnek jár, a Kritikusok Hete győztesének. Ezt a díjat megosztva vitte el a Due Amici (Két barát) Spiro Scimone és Francesco Sframeli munkája, valamint a Dylan Kidd rendezte Roger Dodger.

A vesztesek

A Mostra egyetlen igazi botrányfilmje, a Ken Park természetesen díj nélkül maradt. Larry Clark kegyetlen látlelete a mai kertvárosi Amerikai kiürült és aberrált szerelmi életéről, egyetlen zsűrinél sem talált meghallgatásra. A másik nagy vesztes, Takeshi Kitano: Dolls (Bábuk) című, a klasszikus japán bábjáték, a bunrakumin ihlette tragikus szerelmi trilógiájának nyoma sincs a díjazottak listáján.
Béres Dániel - Schubert Gusztáv