fotó: Kassay RóbertHartyándi Jenő a fesztivál igazgatója, az először öt éve átadott Párhuzamos Kultúráért díjakat konferálta fel. György Deák György képzőművész egyedi tervezésű csókái évről-évre azokhoz kerülnek, akik egyéni művészi utat jártak be. Ezzel a civil díjjal, mondta, a feléjük áradó szeretetünket szeretnénk átnyújtani, hiszen ők számunkra Isten ajándékai. Az „ajándékok” között idén ott volt Kerekes Péter, a 66 szezon rendezője, aki köszönő szavai után édesapjára emlékezett, aki megtanította őt filmben gondolkodni. Király Ernő zeneszerző, arra figyelmeztetett, hogy ez egy olyan madár, amit etetni kell, s mindannyian tudjuk, hogy mivel. Lajkó Félix muzsikus és zeneszerző, aki a korai Mw-ek rendszeres résztvevője volt, szavak helyett a ceremónia utáni koncerttel kívánt köszönetet mondani, míg Marton László Távolodó író, azt a kontradikciót emelte ki, hogy amíg a Távolodó név a kultúra és a létezés minél lakatlanabb, marginálisabb területeinek bejárását jelképezi, most egy kivilágított teremben díjazzák ezért. Sára Ferenc néptáncos, koreográfus a szokatlan időjárási körülmények miatt nem tudott Gyimesből eljönni a díjért, viszont a meglepetésként átadott pluszmadár tulajdonosa, Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára, szerencsére a helyszínen tartózkodott. Mint mondta, egy Oscar-díjjal sem lehetett volna jobban meglepni, cserébe azonban azzal a bejelentéssel lepte meg közönségét, hogy a közalapítványnak komoly tervei vannak a fesztivállal, s ha rajtuk múlik, a Mw főnixmadárként fog tovább szárnyalni.