The Last to See Them (r.: Sara Summa) / Nézd meg a filmet!
Valahol dél-olaszországban, egy elzárt vidéki házban négytagú család, apa, anya, fivér és nővér éli átlagos életét, a maguk módján mindannyian a família ötödik tagja, a sosem látható idősebb lány esküvőjére készülődnek. A teljesen átlagos hétköznap több szemszögből is megmutatott jeleneteit azonban baljós érzet hatja át, mert a néző egy szűkszavú feliratnak köszönhetően már az elejétől tisztában van vele, hogy milyen sors vár rájuk: egyikük sem éli meg a nap végét. Sara Summa olasz rendező első nagyjátékfilmje pofátlanúl minimalista eszközökkel dolgozik, de pont ezzel vált ki erős hatást.
Egy nászajándékba szánt faládika ácsolása, tervezgetés vagy egy csendes családi vacsora is teljesen más jelentés kap attól, hogy a film már előre elültette a feszültség magvait a nézőben. Pedig a rájuk leselkedő veszélyből csak személytelen villanásokat, mint a sivatagi utakon egyre csak közlekedő kocsi szélvédőjét, a sőtétben világító fényszóróját mutatja meg. Sara Summa első nagyjátékfilmje le sem tagadhatná, hogy a Hidegvérrel ihlette, még címét a címét is Truman Capote klasszikus true crime regényének első fejezetéből kölcsönözte. Capotéhoz hasonlóan egy valóban megtörtént, brutális esetből indul ki, de valójában a legkevésbé sem maga a gyilkosság, sem indokot, sem részleteket nem kapunk. Az áldozatok érdeklik inkább, akiket empatikusan kisér végig utolsó földi napjukon, mielőtt elérné őket a kegyetlen végzet.
When the Trees Fall (r.: Marysia Nikitiuk) / Nézd meg a filmet!
Ukrajna mocsaras vidéke Marysia Nikitiuk első nagyjátékfilmjében egy szellemjárta, mágikus birodalom, ahol az ötéves Vitka szemszögéből bármi megtörténhet. A kislányt és unokatestvérét, a tinédzser Larysát apja halála után a nagymamája neveli. A felnőttkor határán egyensúlyozó Larysa igazi lázadó, határozottan elutasítja az erőszakos, boldogtalan kényszerházasság eszményét, és helyette a börtönből szabadult Scar oldalán találja meg a testi és lelki boldogságot. Larysanak az elsöprő szerelem jelentheti a kitörést, de Scartól elszakadva az anyjához menekül, és mellette kénytelen beállni a kenyérkeresők sorába, miközben várja, hogy újra egyesüljön a fiúval. Vitka a nagymama mellett marad, de színes fantáziája messzi tájakra viszi, és ő a kulcs a szerelmesek lehetséges újraegyesülésében is.
Nikitiuk felnövéstörténetének színpompás, egyben nyomasztó álomvilága egyből magával ránt, a ködben úszó mocsaras fás vidék egyszerre hívogató, brutalitása pedig félelmetet kelt. Pont úgy éljük át a fiatal szerelmesek történetet és ezt a megkapó, mágikus tájat, ahogy egy fantáziadús ötéves szemléli a világot. A paradicsomok időnként óriásira nőnek, ijesztő, erőszakos emberek lovagolnak át a falun, és ha kell, a levegőbe tudunk emelkedni, hogy elhagyjuk a rossz, kiábrándult felnőttek világát, és boldogan úszunk tovább az ismeretlenbe.
Jiyan (r.: Sühelya Schwenk) / Nézd meg a filmet!
Hayat egyetlen kapcsolata a múltjával a rémálmain keresztül van. A férjével, Harunnal Berlinbe költöznek, hogy születendő gyermeküknek jobb életet biztosítsanak, mint ami Szíriában körülvette őket. A német városban Harun nagybátyjánál laknak, de annak felesége ellenzi ezt, mivel Hayat kurd származású. Időközben megszületik a gyerekük, aki egy különleges kapcsolatot hoz létre a két nő között, ami segíti a kettejük közti családanyai viszony elmélyítését. Harun hamarosan munkát talál, méghozzá illegális munkát egy építkezésen, és hosszú várakozás után végre megjön a válasz Hayat és Harun menekült státuszáról is. De addigra a férj eltűnik.
Az elsőre komolynak tűnő történet valóban súlyos kérdéseket tesz fel a menekültek helyzetéről, viszont a rendező jó érzékkel tolta el a hangsúlyt a női szemszög (és a szerelem) felé. Nem véletlen látjuk az ifjú házaspárt olyan sokszor verbálisan és testileg is kifejezni egymás iránt érzett szeretetüket, illetve a nők mindennapos szokásait. A rendezőt multikulturális háttere (Svédországban született, Törökországban nőtt fel, színésznőnek tanult, majd Berlinben szerzett rendező diplomát) miatt különösen foglalkoztatják a társadalmi problémák, filmjeiben pedig élesen kritizálja a társadalmi és politikai berendezéseket. A Jiyan hat rövidfilmje után az első egész estés alkotása.
Az ArteKino programjából további filmeket ajánlottunk itt és itt.
------
A filmek december 1-31. között egy gyors regisztrációt követően ingyenesen elérhetőek a fesztivál oldalán. Azok közt, akik a közönségszavazáson is részt vesznek idén három jutalmat sorsolnak ki: egy Angell/S okosbiciklit, egy utat a cannes-i, illetve a berlini filmfesztiválra.
