Mancs, a 2006-ban tüdőgyulladásban elpusztult világhírű mentőkutya története ihlette a filmet, melynek forgatókönyvét még abban az évben elkezdte írni Pejó Róbert és Köbli Norbert, később Szy Katalinnal kiegészülve. A Kántor rendőrkutya óta legismertebb németjuhász a miskolci speciális mentőszolgálat, a Spider Mentőcsoport tagja volt, és a világ legkülönbözőbb katasztrófa sújtotta övezeteiben segítette a mentést. Ott volt az 1999-es török, a 2001-es indiai és közép-amerikai földrengéseknél, de dolgozott itthon is, földcsuszamlásoknál, árvizeknél, több százan köszönhetik neki az életüket. Szobrát még életében, 2004-ben felavatták a miskolci Szinva-parton.
A produkciót már a kezdetektől Kántor László és az Új Budapest Filmstúdió karolta fel. Sokáig külföldi koprodukciós partnerekben gondolkodtak, volt szó osztrák, német, francia, török, kanadai partnerekről, 490 millió forintos költségvetésről, MMKA-támogatásról, de a Mancs gazdáját alakító főszereplő lehetséges nevei is sűrűn váltották egymást Jean Renótól Christopher Lamberten át Nagy Ervinig. Többek között a Rex felügyelő kutyatrénerével is tárgyaltak, és a forgatást már 2007-ben el akarták kezdeni. Az MMKA bedőlésével aztán az egész koncepciót kénytelenek voltak újragondolni.
Werkfotó a forgatásról (fotó: Kántor László)
Kántor, aki a forgatáson standfotósként is közreműködik, elmondta nekünk, hogy a külföldi produkciós partnerek úgy szálltak volna be, ha a film jó részét náluk készítik el, de olyanok is voltak, akik tévéfilmet akartak csinálni belőle. A sokéves huzavona után azonban a legegyszerűbb megoldásnak az tűnt, ha átírják a forgatókönyvet és kizárólag magyar forrásból Magyarországon csinálják meg a Mancsot. A Filmalaptól kaptak rá 250 millió forintot, a TV2-től 50 milliót, a többi pedig az adóvisszatérítésből jön össze, az összköltségvetés így 375 millió forint lesz. A földrengéses mentési és romok alatti jeleneteket részben stúdióban veszik majd fel, részben pedig találtak egy félig ledózerolt gázgyárat az Aquincum mögött, amely még megvárja a forgatást, mielőtt teljesen eltüntetnék a föld színéről.
Aznap Mancs mentőkutya-vizsgájának jeleneteit rögzítették a Hűvösvölgyben megbújó Magyar Szentföld-templomban. Ebben az 1940-es években elkezdett, félkész állapotban maradt, mára sorsára hagyott, különleges hangulatú Bauhaus-épülettorzóban alakítottak ki akadálypályát és lelátót a jelenethez. A betonfallal és -oszlopokkal körülhatárolt ovális tér elülső részét homokkal szórták fel, a dobogón a Szarvas József által vezetett zsűri foglalt helyet, felettük a lelátónak kialakított részen pedig széles korosztályt reprezentáló és a kék különböző árnyalatait viselő közönség drukkolt. A rendező, Pejó Róbert elmondta, a színhasználat segít, hogy a történetet kicsit elemeljék a valóságtól.
Keresztes Tamás és Szacsvay László (fotó: Kántor László)
A rendező elárulta, amellett hogy ez egy nagyszerű emberi történet egy mentőkutya és a gazdája barátságáról, az érdekli különösen a megfilmesítésben, hogyan lehet a kutya szemszögét vizuálisan megjeleníteni. A film családi mozi lesz, amelynek meseszerű világához és főképp a kutya szemszögének ábrázolásához az animáció eszközeit fogják segítségül hívni, például amikor Mancs szagot fog, a szagot animációval jelenítik majd meg. Nem életrajzi filmet kell várnunk, mert a történet bármilyen mentőkutyáról szólhatna, hanem inkább egy legendát és egy általános emberi drámát, persze humorral átitatva. A kutya első három évét dolgozzák fel, amíg eljut odáig, hogy mentőkutya lesz belőle. Persze az is kihívás, hogy kutyákkal kell dolgozniuk, hiszen hiába próbálták el, gyakorolták be a jeleneteket, nem lehet mindent előre kiszámítani. Amikor az egyik kutya lenézett például egy lakótelepi ház ötödik emeletéről, olyan tériszonya lett, hogy nem lehetett vele felvenni a jelenetet. Emiatt sok improvizációra van szükség a forgatás alatt.
Halász Árpád állatkoordinátortól megtudtuk, hogy Mancsot két németjuhász, Alex és Ropi alakítja a filmben, illetve két kutyakölyök is feltűnik majd, Turbo és Diesel. A különböző állatok filmforgatásokra való kiképzésével foglalkozó Halász elmesélte, hogy két hónapig tartott a felkészülés a Gödöllői Kutyasport Központban. Ezek a kutyák alap- és középfokon már képzettek voltak, és azért esett rájuk a választás, mert tehetségesek, és rendkívül hasonlítanak egymásra, még a gazdáik is csak nyakörv alapján tudják megkülönböztetni őket. Ropi jobban ugrik, úszik és bírja a magasságot, míg Alex gyorsabban tanul meg új feladatokat. Azért is szükséges, hogy ketten legyenek, mert bár türelmesek és hozzászoktak ahhoz, hogy a feladatokat akár hosszan is el kell ismételniük, nem tudnak annyi ideig koncentrálni, mint amire egy forgatáson szükség lenne, ezért felváltva veszik fel velük a jeleneteket.
(fotó: Kántor László)
Amikor a kutyáknak pihenőidejük van, még a legbrutálisabb melegben is könnyedén megtehetik, mert külön légkondis szobát különítettek el számukra, míg a stáb nagy része fekete pólóban izzad a rekkenő hőségben. Vannak külön szabályok is, amiket a kutyák miatt alakítottak ki, például hogy pihenő idején senki se simogassa őket, illetve mivel az étel a jutalmazás eszköze, amikor ők a szettben vannak, nem ehetnek a stáb tagjai. Hogy miért nem érdemes valódi mentőkutyákat alkalmazni a filmben, annak az az egyszerű oka, hogy hiába hoznák ide őket, ha nem érzékelnék a veszélyt, nem csinálnának semmit. Míg a forgatásra kiképzett kutyák várnak, ismételnek, ha kell, jelre ugatnak, mozognak, forgatják a fejüket jobbra vagy balra, vezényszóra tudatosan hajtanak végre egészen bonyolult feladatokat is csak a kamera kedvéért, meg persze a jutalomfalatért vagy a labdáért. A trénerek igyekeznek azonban nem tudatosítani bennük, mikor van próba és mikor éles felvétel, hiszen nagyon gyorsan tanulnak, ezért a stáb igyekszik az ismétlődő sémákat, mint a tessék vagy a csapó hangja, a kutyák jelenlétében kevésbé használni. A legizgalmasabb rész még hátravan a folyamatból, amikor Mancsnak tűzön és omladozó falakon kell majd keresztülmennie, hogy megmentsen egy kisgyereket.
A gazdi szerepét végül Trill Zsolt kapta, aki tavasszal került bele a produkcióba. Mivel a kutyát a felvételek alatt teljes egészében a színésznek kell irányítania, Trill három hétig járt ki Gödöllőre a németjuhászokhoz. Elmondta, hogy bár annak idején falun nőtt fel, és időnként volt is kutya a háznál, igazán szoros kapcsolatba sosem került velük, így a közös tréning alatt egy másik világ nyílt meg előtte. Azért fontos neki ez a szerep, mert szerinte nagyon életszagú történetet visznek filmre, ami egy jó emberről szól, hiszen aki életeket ment, az nem lehet rossz. Számára mindig a következő nap a legnehezebb, mert a legapróbb dolgokon is elcsúszhat az adott jelenet.
Szarvas József, Trill Zsolt, Keresztes Tamás és Szacsvay László a címszereplővel (fotó: Kántor László)
Miután felvették a statisztaközönség reakcióit, és köztük Szacsvay László és Keresztes Tamás, a Zolit alakító Trill Zsolt kollégáinak közös jelenetét, behozták Ropit is a színre. Az aktuális feladat a gazdával lemenni a dobogóról, megvárni, amíg Zsolt leveszi róla a pórázt, elhaladni a pálya túlsó végéig, majd vissza, tökéletes összhangban. Na ez az, ami nem lett meg rögtön, Ropi egy idő után inkább a steadicam-operatőr után ment volna, ő jobban érdekelte. Amint viszont a kutyakoordinátor Halász Árpád színre lépett és besegített az irányításba képen kívülről, módosított a tempón, Zsolt hangszínén, hangsúlyain, kész is lett a jelenet. Jöhettek a sminkesek izzadságot törölgetni.
A forgatás július közepén kezdődött, és szeptember 7-ig tart változatos helyszíneken, mennek többek között a kiskunlacházi laktanyába és a fóti stúdióba is. A bemutató az időigényes utómunkálatok miatt jövő év végén várható.
