Az Arany Medvével maga mögé utasította Woody Allen Élet és halál című szatíráját is, emellett a fesztivál négy további elismerését, az OCIC-díjat, a C.I.D.A.L.C.-díjat, és az Interfilm – Otto Dibelius Filmdíját is besöpörte. A következő évben a nemzetközi zsűri tagjaként vehetett részt a fesztiválon.
Örökbefogadás
A berlini nagydíj párizsi ösztöndíjhoz juttatta őt, ebben a szabadabb környezetben született meg a Kilenc hónap forgatókönyve. A hajadon, szeretőjétől gyermeket vállaló nő története már koncepciójával is feszegette a Kádár-kor társadalmi konvencióit, bemutatását pedig egyenesen közfelháborodás követte. A kendőzetlen, dokumentarista stílusú alkotás főszereplője, Monori Lili a valóságban is állapotos volt, gyermekét pedig a kamera előtt szülte meg. A film a legnagyobb sikert az 1977-es Cannes-i Filmfesztiválon aratta (a kritikusok díja, tapsvihar Godard és Truffaut részéről), Berlinben a fesztivál kísérletezősebb alkotások számára fenntartott szekciójába, az ‘Új filmek fórumába’ fért bele, viszont onnan az OCIC-díjjal távozhatott.
A hagyományos versenyprogramba való visszatérését a Napló-trilógia második része, a Napló szerelmeimnek jelentette. Az 1987-es fesztiválon az önéletrajzi ihletésű filmdráma többek között Oliver Stone A szakasz című vietnámi háborús filmjével szerepelt egy kategóriában. Az Arany Medvét végül az orosz Gleb Panfilov Téma című filmje vihette haza, Mészáros Márta viszont az újabb OCIC-díjon túl a második legrangosabb díjat, az Ezüst Medvét kapta meg, Fernando Trueba A fények éve című filmjével megosztva.
Napló szerelmeimnek (fotó: Mafilm)
A rendszerváltást követő évtized sem telt el Arany Medve-jelölés nélkül: 1994-ben A magzat című filmje volt versenyben. A Kováts Adél főszereplésével készült filmdráma egy kétgyermekes asszonyról szól. A nő a születendő harmadik gyermekét nem engedheti meg magának, ezért fontolóra veszi egy gyermektelen üzletasszony ajánlatát. A film végül nem kapott elismerést a fesztiválon, a zsűri az ír Jim Sheridan rendezését, az Apám nevében-t díjazta.
2002-ben tisztelegtek először retrospektív vetítéssel a rendező előtt, 1968-ban készült alkotása, az Eltávozott nap került a közönség elé. A film a két évvel később bemutatott Szép lányok, ne sírjatok!-hoz hasonlóan a 60-as évek ifjúsági közegében játszódik - főszereplője Kovács Kati, valamint az Illés-együttes is feltűnik benne. 2007-ben újabb elismerésben részesítették a magyar filmest, a fesztivál történetének egyik meghatározó szereplőjeként Kamera-díjjal tüntették ki.
2012-ben a rövidfilmes kategóriába jutott be a Tarr Béla vezetésével készült antológiafilm, a hazai filmművészet kiválóságait felvonultató Magyarország 2011, amelynek egyik szegmensét Mészáros Márta jegyezte. Úgy fest, a rendezőnő idén is Tarr Béla oldalán szerepel majd, az Örökbefogadás teljes körűen felújított változata mellett a Sátántangó-t is műsorára tűzi a Classics szekció.
