A Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum által felújított tíz film levetítésével az észak-olasz filmfesztivál Mészáros Márta innovatív látásmódja előtt kíván tisztelegni, felidézve, hogy a magyar rendező erős és összetett női alakjain keresztül mutatta be országa társadalmi valóságát és történelmi emlékezetét. Mészáros Márta egyedülálló alakja a magyar és az egyetemes filmtörténetnek. A Kossuth-, és Prima-díjas rendező, aki elnyerte a berlini, a chicagói, a cannes-i és sok más nemzetközi fesztivál díjait, valóságos "történelmi legenda".

Nőként elsőként szerzett filmrendezői diplomát Magyarországon, az életművét is női sorsok feltárásának szentelte, és ezzel komoly nemzetközi figyelmet elért. Már fiatalkora is küzdelmes volt: Budapesten született 1931-ben, majd szobrász édesapja a fasizmus elől a Szovjetunióba, Kirgizisztánba menekítette családjával. Ott azonban Mészáros László a sztálini terror áldozata lett, majd édesanyja is meghalt, így a fiatal Mészáros Márta egy szovjet árvaházba került, ahonnan csak a II. világháború után térhetett vissza Magyarországra. A moszkvai filmakadémián szerzett diplomát 1956-ban, majd dokumentumfilmeket rendezett. Játékfilmeket 1968 óta készít; öntudatos, lázadó női főhősöket bemutató alkotásai - Szép lányok, ne sírjatok!, Szabad lélegzet, Örökbefogadás, Kilenc hónap, Ők ketten - mind nemzetközi sikereket arattak.

Mészáros Márta: A film nem hajtás, hanem életforma

Majdnem egy évtizedes kihagyás után tért vissza a nagyvászonra Mészáros Márta, az európai film egyik legjelentősebb alakja, aki magyar nőként elsőként kapott rendezői diplomát és nemzetközi elismeréseket a vasfüggönyön túloldaláról. Az Aurora Borealis - Északi fény című családi drámája kapcsán ültünk le beszélgetni a rendezővel a moziba való visszatérésről, a dokumentumfilm erejéről, hanyatló szexuális kultúránkról, a csodálatos Törőcsik Mariról, aki a halálból tért vissza erre a szerepre és a következő filmtervéről is, Cserháti Zsuzsa hányatott életéről.

Mészáros Márta az első női rendezőként nyerte el 1975-ben a Berlinale fődíját az Örökbefogadással, a Kilenc hónapot pedig a berlini és a cannes-i fesztiválokon is díjazták. Ezek az elismerések a nemzetközi koprodukciók előtt is megnyitották az utat. A Napló-tetralógia első filmje, a Napló gyermekeimnek 1984-ben megkapta Cannes-ban a zsűri nagydíját. Legutolsó játékfilmjei a Nagy Imre miniszterelnökről forgatott A temetetlen halott, illetve a 2017-es Aurora Borealis: Északi fény. A retrospektív vetítésssorozat partnerei a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum, a Római Magyar Akadémia és Magyarország Milánói Főkonzulátusa.

Forrás: MTI / Borítókép: Valuska Gábor