M. Tóth Géza számos fesztiválsikert hozó rövidfilm (Maestro, Ergo, Mama) után kisgyerek korú közönség számára készít rajzfilmsorozatot a KEDD Animációs Filmstúdióban. Az Oscar-díjra is jelölt animációs rendező televíziós sorozatokat, operafilmeket tud maga mögött, legújabb munkája a Bogyó és Babóca Bartos Erika mesekönyvének animációs változata. A sorozat több mint 100 000 eladott példánnyal a 2008-as és 2009-es év legnépszerűbb magyar gyerekkönyve volt. "A két főhős, Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicalány sok kedves kalandot él meg együtt, közben új barátokat szereznek és megismerik az őket körülvevő világot." - olvasható a szinopszisban.
A 26 részesre tervezett sorozat (melyből az első 13 rész elkészült, és augusztus 12-én mozikba is kerül) hagyományos rajzi animációs technikával és számítógépes 2D technikával készült, hiszen az elmesélt történet is elsősorban az óvodás és kisiskolás korosztályt szólítja meg, így a megvalósítás során is az egyszerűség volt a cél. A rendező M. Tóth Géza és munkatársa, Antonin Krizsanics messzemenőkig figyelembe vette a kisgyerekek érdeklődésének, befogadási rutinjának, előzetes ismereteinek sajátosságait. Fontos szempont vol az egyszerű szerkesztés, a jól felismerhető karakterek kialakítása és a gyermeki képi világ megőrzése.
A mese zenei atmoszféráját és a főcímdalt az óvodások körében nagy népszerűségnek örvendő Alma Együttes készítette (ők éneklik többek között a legendás Ma van a szülinapom című mémet), a történetek mesélője a magyar animáció legendás szinkronhangja, Pogány Judit. Ő a bemutatón elmondta: közel hetvenféle hangon kellett megszólalnia a munka folyamán, így megesett, hogy vissza kellett hallgatnia egy figura korábbi megszólalását. Azonban még mindig nem ez a rekord: a Csukás-féle Pompom meséi során a színésznő összesen 103 hangon szólalt meg. Később M. Tóth Géza hozzáteszi: a kisgyerek befogadását is megkönnyíti, hogy egy, különbözőképpen variált hangot hallanak a mese alatt, de a külföldi forgalmazás esélyeit is segíti, hogy egyetlen, igaz, rendkívüli színész is elég a szinkronizálásához.
A magyar animációs film aranykorában, a ’60-as, ’70-es, ’80-as években évente több televíziós rajzfilmsorozat is készült a kisgyerekek számára, s a KEDD stúdió mostani vállalkozásához hasonlóra több mint húsz éve nem került sor. M. Tóth szerint ezért a megváltozott televíziós kultúra is felelős, a piacon újonnan megjelent tematikus csatornák pedig nem érdekeltek a lokális dolgokban, így a hazai gyártású animációs sorozatok gyártása az elmúlt években visszaszorult.
A Bogyó és Babóca sorozat első 13 epizódja augusztusában kerül mozikba, 2010 karácsonyára a televízió képernyőjén is megjelenik, és DVD-n is megvásárolható lesz. Mint M. Tóth elmondta, a rajzfilmsorozat elkészítése körülbelül 100 millióba került, ebből az MMK Animációs Szakkollégiuma 13 millió forintot állt, a fennmaradó összeg egy részét a televíziók segítségével szeretnék összetenni, és a másodlagos értékesítésben is nagyon bíznak: a kapcsolódó internetes áruházban Bogyó és Babócás gyerekruha-kollekciótól a diafilmen át társasjátékokig vásárolhatnak a csigafiú és a katicalány rajongói.
A sorozat bemutatóján M. Tóth Gézát és Antonin Krizsanicsot kérdeztük a Bogyó és Babócáról:
