Szintén kritikusi díjat kapott a szeptemberi Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is szereplő Kamaszkor vége, ami egy kétpetéjű ikerpárról és az egymás iránti érzelmeiket megváltoztató vadidegen fiúról szól. Szilágyi Fanni, akinek másik versenyfilmjében (Fehér farkas) egy férfiak által diktált világ szabályaival szembeforduló cigánylány játsza a főszerepet, ezeket mondta nekünk a fesztivál előtt: „Azt hiszem könnyebb, ha az ember magából indul ki. Persze nem teljesen én vagyok a karakterekben, de bele tudom élni magam, én ezeket a szélsőséges érzelmeket már átéltem. Egy tinédzser fiú karakterével lehet, hogy bajban lennék és nem tudnék milyen instrukciót adni a színésznek. Nekem könnyebb, ha már tapasztaltam azt az érzést, amit a vászonra viszünk.”
„Krasznahorkait idézném: Telik, de nem múlik” – ezzel a mondattal jellemezte filmje hangulatát Simonyi Balázs, mikor a rákospalotai Csokonai Művelődési Központ forgatókönyvíró pályázatának kapcsán beszélgettünk vele. A Terminálban egy idősek otthonában lakó demens nő tapasztalja meg a szellemi hanyatlás állomásait, a film cselekményét adó egy napban bár minden változatlannak tűnik, mégis néha felszínre tör a tudat a betegség alól. Jön még Ferenczik Áron fanyar humorú rövidfilmje (Szabó úr) is az érzékeitől megfosztott öregúrról, majd a hasonlóképp elvont Furáék egy mélyen hívő házaspár életéből ragad ki egy epizódot, amiben a feleség a fantáziájába menekül aszexuális férje elől. A Viadal címet viseli Szeiler Péter filmje, amiben egy vállalati bulin szárba szökő szerelmi négyszög okozza a bonyodalmakat, a Határban pedig egy tartótisztjétől szerencsésen megszökött fegyencet kísérhetünk az útján.
Az esti animációs blokkból már nagyon várjuk Gauder Áron nagylelkűségről szóló rajzfilmjét (Kojot és a szikla), ami egy sziú indián népmese látványos adaptációja. „A legjobb élmény az volt, amikor elkészült az animatik, és én meg lementem táborozni az erdőbe egy hétre. Februárban éjjel nagyon hideg volt, de reggel kisütött a nap és megmelegedtünk. Ekkor nagyon örültem, hogy van takaróm” – idézi fel forgatási élményeit a rendező interjúnkban. Kíváncsiak vagyunk Lakos Nóra különböző technikákat vegyítő Egy napra visszamennék című filmjére is, amiben hét, szülőföldjéről menekülni kényszerült gyerek mesél honvágyról és a beilleszkedés nehézségeiről. Jön még Bárczy Örs imádnivaló animációja (Hey Deer!) egy egész nap kakaót iszogató és takarító szarvasról, és az abszurd humorú, rövid történeteit némafilmes eszközökkel mesélő Gyurmók sorozat Van köztünk egy színes című epizódja is.
A társadalmi célú hirdetések stílusát használja az Új hős menti meg a Földet, amiben egy szuperhős siet a természet erőforrásait kimerítő emberiség segítségére. Hasonló témában mozog A férfi és a fák, aminek főszereplője visszaél az erdő nagylelkűségével, és a jótékonykodás kettősségéről szóló És ezt így hogy? című sorozat első, egy gitár gyártási folyamatát lekövető epizódja is (Gitár). Utóbbi rendezőjét, Szeiler Pétert az foglalkoztatta, hogy a művészet akkor is termék-e, ha fogyasztásellenes: „Szólhat a szegényekről és a kiszolgáltatottakról, lehet bármilyen érzékeny vagy magával ragadó, akkor is pénzt termel, annak a rendszernek a része, amit kritizál. Ez a feszültség volt az, ami megkapott az ötletben."
Izgalmas dokumentumfilmeket is találtunk a programban, ott van mindjárt a Trencsényi Klára alkotása (Reményvasút) a Hűvösvölgy és Széchenyi-hegy között közlekedő Gyermekvasutat üzemeltető kiskamaszokról és családjaikról, valamint a tititá, aminek romatelepen élő főhőse váratlan lehetőséget kap, hogy gitározás iránti szenvedélyével kitörjön kilátástalan helyzetéből. Szeretjük még az 1985-ös Bebukottak szereplőit újból felkutató Káin gyermekeit (kritikánk), amiben a fiatalságukat börtönben töltő fiúk mesélnek a szabadulás utáni sorsukról Gerő Marcell kamerája előtt. "Nem akartuk, hogy a Káin szocio megközelítésű film legyen, mert mi elsősorban a sorstörténetekre koncentráltunk, nem a szegénységről, a nyomorról, a leszakadt társadalmi rétegekben élőkről szerettünk volna filmet készíteni. Ennek ellenére természetesen ezek mind fontos elemei a filmnek." – válaszolta a rendező, mikor a két film viszonyáról kérdeztük.
Jön még a kritikusok által életműdíjjal kitüntetett Hildebrand István karrierjéről szóló doku is (Jelenetek egy operatőr életéből - Hildebrand István legendáriuma), aminek családias hangulatú bemutatója után kritikánkban megírtuk: „A filmben megszólaló kollégái, pályatársai mind tisztelettel és szeretettel beszélnek Hildebrand Istvánról, aki mindig a szakma iránti alázatáról és naprakész technikai ismereteiről volt híres. Tudatosan dolgozó, ámde kísérletező megoldásokra mindig nyitott alkotó volt, aki a történet szerint még testi épsége kockáztatása árán sem állt le A kőszívű ember fiai egyik jelenetének felvétele közben.”
Az ismeretterjesztők közül a metafilmes vonalat erősítő alkotások keltették fel leginkább az érdeklődésünk. A Kis kamerák, nagyvadak című filmben Varga Livius a technológiai újításokat felhasználva, kis és automata kamerák segítségével kíséreli meg rögzíteni a nagy vadak életét, de ajánljuk még Lerner János és Nógrádi Tímea filmjét is (A természetfilm magyar találmány?), ami időutazásra invitál a hazai természetfilmezés meghatározó alakjainak idegenvezetésével, valamint a műfaj múltja és jelene közti kapcsolódási pontokat keresi. Premier előtt vetítik majd Mosoni Szabolcs legújabb, a magyar Puszta élővilágát bemutató munkáját (Vad Kunság - A Puszta rejtett élete), és kíváncsian várjuk A kőbaltás ember - Érdi medvevadászok című filmet is, amiben egy budapesti paleo-detektív utazik le az érdi Fundoklia völgybe, hogy egy neandervölgyi vadászcsapat nyomait kutassa.
Természetesen a tévé- és mozifilmekről sem feledkezünk meg, csütörtökön az ismert darabok mellett ritkán vetített alkotásokat is megnézhetünk a MOM Parkba látogatva. Két idősíkon játszódik a kisképernyőkre szánt A kőmajmok háza, amiben egy furcsa kislány által előadott, a ház sötét múltjáról szóló történetek elevenednek meg. Vetítik még Papp Gábor Zsigmond két budai gimnazista kalandjairól szóló regényadaptációját (Ketten Párizs ellen), aminek forgatását a rendező így idézte fel: „Egész idő alatt le voltam nyűgözve. A díszlet szekciótól, akik egy-egy mai pesti utcarészletet pillanatok alatt átalakítottak 30-as évekbeli Párizzsá, a színészektől, akik felvéve a régimódi ruhákat egyből átlényegültek mozgásban, beszédstílusban egyaránt, és az operatőrtől meg a világosítóktól, akik a fényekkel minden beállításból egy képzőművészeti alkotást varázsoltak." Jön a Könyves Tóth Mihály debreceni református prédikátor életét bemutató Kossuth papja, valamint a Karácsony van! Mi újság? című, 19. századi ünnepi újságcikkeket megidéző filmet is ajánljuk.
Délelőtt újra nagyvásznon élvezhetjük Zomborácz Virág első nagyjátékfilmjét, a szorongó huszonéves fiúról és halott apjáról szóló Utéletet (kritikánk), aminek premierje előtt beszélgettünk felnőtté válásról és szarkazmusról a rendezővel. Később megnézzük a különleges helyszíneket forgatott Balaton Methodot is, a Szimler Bálint rendező és Rév Marcell operatőr által jegyzett Kodály Method egész estés változatát. Interjúnkban a közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségekről és buktatókról kérdeztük őket. Elcsíphető lesz még A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, egy Juhász Ferenc versből kiinduló sikeres színházi előadás filmes adaptációja, és a Sziveri János verseire építő, halálán lévő és élete Szent Grálját kétségbeesetten kereső férfi történetét elmesélő Magánterület is.
A teljes program itt található: http://filmhet.hu/programok/3/lang:hun
A filmekre jegyek a Cinema City MOM Park Mozi jegypénztárában vagy online a www.cinemacity.hu oldalon egységes 800 forintos áron válthatók.
