Egész estés animációk, VR élmények, sorozatok és kisfilmek is bekerültek a 12 terv közé, amit a Toldi Moziban mutattak be az alkotók a zsűrinek és a közönségnek, az első Magyar Animációs Pitchfórumon. Idén Magyarország lesz a rangos Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége, a számos program között pedig ígéretes magyar filmtervek bemutatására is sor kerül a fesztivál hivatalos pitchfórumán – az, hogy mely 5 filmterv alkotói kapnak erre lehetőséget, a Friss Hús és a Nemzeti Filmintézet közös eseményén dőlt el.
A fórumot dr. Takács Ildikó, az annecy-i magyar fókusz igazgatója a program egyik nyitányaként jellemezte (a másik a neves francia Gobelins animációs iskola hallgatóinak látogatása volt). Az előadások angolul zajlottak, mivel - ahogy az eseményt moderáló Jakab Vera, a Friss Hús munkatársa kifejtette - a nyerteseknek egyébként is így kell majd megállniuk a helyüket Annecy porondján.
Howsie
Az első versenyző Új-Zélandról jelentkezett be. Fazekas Fanni, a RUMEXR csapatának vezetője, „akik sötét humorú, kissé tébolyult projekteket készítenek olyan dolgokról, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, mint például a stabilitás, a lelki nyugalom vagy egy saját otthon” – vezette fel a műsorvezető a Howsie című mixed reality élmény rendezőjét. Az XR-projekt az Y- és a Z-generációt nemzetközi szinten sújtó lakhatási válság frusztrációját csatornázza be. A jelenlegi lakásárak és fizetések mellett a fiatalok többsége csak álmodozhat saját otthonról, így a célközönségnek traumafeldolgozás, az idősebb (szülői) korosztályra pedig érzékenyítően hathat a kötött helyszín alapú virtuális élmény.
A fórum versenyzői / Fotó: Hunimation
„Végre átélheted, hogy saját házat vásárolsz, csak van egy nagy bökkenő: nem egy sima ingatlanról van szó, ez a ház önálló életet él. A kérdés így az, hogy te veszed birtokba őt, vagy ő vesz birtokba téged” – foglalta össze a Howsie premisszáját az alkotó. A tökéletesen induló házbejárás fokozatosan szürreális élet-halál helyzetté fajul. A résztvevők mindenféle furcsaságot tapasztalhatnak meg az élő házban, ami folyamatosan átrendezi önmagát, és ezáltal próbál mindenkit arra csábítani, hogy vegyék meg. Például kandallót növeszt a nappaliban vagy elővarázsol egy cuki kiskutyát. Amikor azonban az egyik tulajdonos jelölt rámutat egy kis hibára a tetőszerkezetben, a ház teljesen begőzöl és kimutatja a foga fehérjét. A résztvevőknek el kell dönteniük, hogy végül mégis aláírják-e a szerződést, és vállalják-e a dilis ingatlannal járó nehézségeket, ami az egyetlen esélyük az önálló élettérre.
Az XR-élményben egyszerre öt fő vehet részt, akiket NPC-k, köztük egy rámenős ingatlanos hölgy kísér a házban. Fazekas kihangsúlyozta, hogy közösségi élményt akarnak nyújtani, mert „a humor akkor működik a legjobban, ha van kivel osztozni a nevetésen.” A projektet nemzetközi közönségnek szánják, a határokon átívelő humorért pedig egy feltörekvő brit stand-up komikus felel, akivel nemrég léptek a forgatókönyvírás szakaszába. Pénzügyi támogatókat, koprodukciós partnereket és forgalmazókat keresnek hozzá, de már Kanadából és Angliából is vannak érdeklődő helyszínek, amelyek befogadnák az élményt.
Ollie And The Tiny Legs
A saját lakást keresőknél jóval fiatalabb korosztályt szólít meg Murányi Krisztina animációs rendező és Koskó Barbara forgatókönyvíró Ollie And The Tiny Legs című 2D-s rajzfilmsorozata. A rendező eredetileg a saját kisfiának rajzolt mesét, amivel megpróbálta rávenni, hogy szedje össze a szétszórt játékait a nappaliban, és ebbe a játékait is beleszőtte. Bár a rajzok tetszettek a gyereknek, „a nap végére a szoba ugyanúgy festett, én meg bukdácsolhattam tovább a Legókon.” A mesekönyv viszont Barbara segítségével rajzfilmtervvé fejlődött, aminek a főhőse egy Ollie nevű kisfiú. Az izgága háromévest olyan kérdések izgatják, mint hogy „hol alszanak este a tűzoltóautók, hogyan lehet meggyógyítani egy beteg markolót vagy mit kell olyankor tenni, ha a nappalit tengernyi játék árasztja el.”
Murányi Krisztina és Koskó Barbara / Fotó: Hunimation
Ollie-t beszélő plüssállatai, köztük egy játékkígyó segíti a problémák megválaszolásában. A 2-5 éveseknek szóló, edukatív jellegű epizódok a rendrakás fontossága mellett megismertetik a gyerekeket a színekkel, a hét napjaival vagy az ünnepekkel. „De nem akarunk túlságosan didaktikusak lenni.” Ihlet forrásként a Kázmér és Huba képregényeket említették, amiket a felnőttek is ugyanúgy élvezhetnek, mint a gyerekek, bár az ő sorozatuk alapvetően azért a kicsiknek szól. A rajzfilmben a szülők eleve csak a háttérben jelennek meg, csak a lábaikat lehet látni, mint az ember karaktereknek a Tom és Jerry-ben. „Egy történetet két formátumban mesélünk el. A könyvvel kezdtük, de szeretnénk, ha animáció társulna mellé.” 13 részben gondolkodnak, egyenként 5 perces játékidővel, ami meglátásuk szerint a legoptimálisabb a korosztály számára.
MouMoush – A műanyagkirály
Megérkezett az első egész estés filmterv is, amelyet a Ruben Brandt, a gyűjtő alkotói, Milorad Krstić rendező és Roczkov Radmila producer-forgatókönyvíró prezentáltak. A MouMoush – A műanyagkirály családi mozi „időn és téren átívelő kalandokkal”. A film a gyártáselőkészítés szakaszában jár, az NFI támogatásával készítik hozzá az animatikot. Krstić-ék elhozták az ígéretes teaser trailert, amiből elsőre nehéz ugyan kihámozni a cselekményt, de rengeteg látványos helyszínt, szürreális karaktert és még egy dinoszauruszt is tartalmaz, a 2D-s animáció pedig a Ruben Brandt-hoz hasonlóan magas színvonalat képvisel. De bármennyire is formabontó figurák szerepelnek benne, a rendezőtől megtudtuk, hogy a klasszikus sztori a „jó és rossz harcáról szól.”
MouMoush figuratervek / Fotó: Cartoon Media
A rossz oldalon MouMoush, a megalomán szupergonosz áll, aki feltalált egy elpusztíthatatlan műanyagot, amit az egyetlen építőanyagnak szán a Földön, a világ leghíresebb épületeit pedig hatalmas műanyagmásolatokkal akarja pótolni. A világuralomra pályázó műanyagmágnással egy magyar származású, de Párizsban élő testvérpár száll szembe. Tudós nagybátyjuk és az általa épített időgép segítségével próbálják megakadályozni, hogy MouMoush Párizs összes hídját cseppfolyósítsa. A film tervezett gyártási költsége 5 millió euró, nemzetközi koprodukciós partnereket keresnek hozzá, és bíznak benne, hogy a Nemzeti Filmintézet is támogatja majd az elkészítését.
Tulipán
Tudisco Júlia, aki tavaly A madár gyermekei című, jelenleg is a világ fesztiváljait járó kisfilmjével diplomázott a MOME-n, jelenleg egy olyan animáción dolgozik, amivel reményei szerint a „fesztivál buborékon” kívül is megszólítja az embereket. A Tulipán egy 2D-s websorozat, főszereplője egy fiatal lány, aki egy halálközeli élmény után elindul az önfelfedezés útján. Ezen egy bölcs macska és egy ideges kis moly kíséri el. A fiatal felnőtteket célzó, 10 részes sorozatot kifejezetten a közösségi médiába fejlesztik, különböző képformátumokban, még reels-re optimalizált, vertikális verzió is készül belőle. A kétperces epizódok a DBT-terápia egy-egy módszerére épülnek (a Dialectical Behavior Therapy az emocionális instabilitással küzdők számára nyújt pszichoterápiás segítséget).
.jpg)
Tudisco Júlia / Fotó: Hunimation
„Személyes élményből fakad, 10 évvel ezelőtt egy neurológiai osztályon kötöttem ki, és az orvos közölte velem, hogy bármelyik pillanatban meghalhatok. Először egy rémálom volt az egész egy koszos magyar kórházban, de aztán jó élmény kerekedett belőle. Ennek az oka, hogy minden pillanatban, amikor nem haltam meg, sokkal élőbbnek éreztem magam és nagyon tudatos lelkiállapotba kerültem. Mindent felerősítve éreztem, még azt is, ahogy a levegő a bőrömhöz ér. Ez új szemszögbe helyezte az életemet, és amit akkor tudat alatt megtapasztaltam a kórházban, később már tudatosan tudtam hasznosítani a DBT-terápia során.”
Júlia bemutatott egy kis részletet is a sorozatból, ahol a lánynak a macska tanácsokat ad, a kis molylepke viszont negatív gondolatokat ültet a fejébe. A hangokat itt még ő maga adta a szereplőknek, aminek volt egy tagadhatatlan bája, biztosította a közönséget, hogy hamarosan színészekkel fogják rögzíteni a hangsávot. Első körben franciául, ugyanis onnan kapott támogatást a fejlesztésére. Az egész sorozat megvalósításához viszont koproducereket és sales ügynököt keres.
Another Home
Hazánk legismertebb CGI stúdiója, a DIGIC képviseletében Lafka Dávid fejlesztő producer lépett színpadra, aki egy 90 perces, egészestés családi animációs film tervét hozta el. Az Another Home műfaja akció-vígjáték, „sok szívvel és kellő mennyiségű drámával.” A sztorit viszont videóüzenetben vázolta fel az Ausztráliában élő executive producer: a film főhőse egy cinikus macskalány, Ruby, aki egy kutatóközpontban él több másik cicával és kutyával, akiket menhelyről szereztek be a tudósok.
Ebben a laborban azonban nem az állatokon kísérleteznek, hanem az ő kényelmüket szolgáló robotokat fejlesztenek, így a szereplők számára ez maga a mennyország. Csakhogy a kutatók a fejlesztés végső fázisához közeledve egy új, négylábúakból álló csapatot hoznak a laborba, gazdag családok elkényeztetett házikedvenceit. Ruby és barátai rájönnek, hogyha sikerrel jár a végső teszt, akkor ismét az utcán találják magukat, ezért megpróbálják elszaboltálni. Rivalizálás alakul ki a két állatbanda között, akiknek rá kellene ébrednie, hogy csak összefogással menthetik meg az imádott otthonukat.
Another Home figuraterv / Fotó: Tommy Kinnerup / DIGIC Pictures
„A film üzenete nagyon fontos számunkra: elfogadni a másikat, függetlenül attól, hogy mennyire más háttere van hozzánk képest. A stúdiónk több mint 300 szakembernek ad otthont 30 különböző országból, rengeteg különböző személyiségnek. De ahhoz, hogy DIGIC működni tudjon harmóniában, mindenkinek együtt kell működnie és elfogadni a másikat” – utalt Lafka arra, hogy mi ihlette a történetet. A forgatókönyvet Csurgó Csaba (Megdönteni Hajnal Tímeát, Így vagy tökéletes) jegyzi, de a fejlesztésbe hollywoodi szakembereket is bevontak, akik a poénokért felelősek.
Látványterveket és koncept videót is mutattak, amik akár egy nagyköltségvetésű amerikai animációs filmből is származhatnának - a producer szerint azonban ők már 27 millió euróból is meg tudnák valósítani a világszínvonalú állatos családi mozit, amihez másoknak alsóhangon 80 millió euróra lenne szükség. A DIGIC a költségvetés 30% saját forrásból biztosítaná, a fennmaradó részhez európai vagy Európán túli partnereket keresnek.
Boszorkányszombat
Szakály Réka Anna a Boszorkányszombat című egyedi animációját pitchelte. A MOME animációs szakán végzett rendező a nagymamája elvesztését próbálta meg feldolgozni a kisfilmmel, aminek főszereplője egy 20 éves lány, Emma. A panelben élő lány bonyolult kapcsolatot ápol egyedülálló édesanyjával, ellenben nagyon jól kijön az idős, láncdohányos szomszéd nénivel. „Egy éjszaka során Emmának el kell valakit engednie, valaki mást beengednie, és közben megtalálnia önmagát is.”
A szomszédot ugyanis baleset éri, mert a gáztűzhely mellett cigizett, aminek következtében Emma és az édesanyja is beszorulnak a saját lakásukba. A munkások csak másnap jönnek, hogy kiszabadítsák őket, Emma viszont furcsa álmot lát egy boszorkányszombatról, aminek következtében eszébe jut, hogy valamiért át kell mennie a szomszéd lakásba. Szerencsére ez sikerül is a falon tátongó lyukon keresztül (amit a látványtervek alapján egy sokatmondó Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! plakát takar), és az anyja is követi őt. Csakhogy egészen máshol lyukadnak ki, mint amire számítottak.
Szakály Réka Anna / Fotó: Hunimation
Ahogy a történet összeköti a hétköznapi lakótelepi rögvalóságot a boszorkányok misztikus hagyományaival, úgy a film az első felében még realista stílust képvisel, majd fokozatosan szürreálisabb, experimentálisabb animációs technikára vált. „A hangzásvilághoz magyar népzenével kevert minimalista dark technót képzelek el” – árulta el a közönség nagy derültségére a rendező. A Boddah-nál és a Sparhelt stúdiónál készülő kisfilmhez elsősorban koprodukciós- és forgalmazási partnereket keresnek.
Három kívánság
„Rühellem a karácsonyt” — kezdte az 50 perces karácsonyi különkiadás bemutatását Glaser Katalin rendező. A Városi legendák sorozat alkotója elsősorban az ünnepre rátelepedő járulékos stresszfaktorokat, a vásárlási mániát, a családi veszekedést és a túlzott kajálást nehezményezi, de felidézte meghatározó gyerekkori traumáját is az ünnepről, amit a fürdőkádban úszkáló ponty, majd annak a vacsoraasztalon való viszontlátása okozott. A ponty a Három kívánság című animációs filmben is központi szerepet tölt be, olyannyira, hogy rendező és Bouandel Doraya társforgatókönyvíró is plüsshallal a kezében jött fel a színpadra.
Bouandel Doraya és Glaser Katalin / Fotó: Hunimation
A különösen szürke, hó nélküli ünnepen játszódó történet három testvérről szól, akiknek a szülei válófélben vannak, viszont összebarátkoznak a vacsorára szánt ponttyal. Mivel a pontyok ugyanabba a családba tartoznak, mint az aranyhalak, a kopoltyús felajánl három kívánságot a gyerekeknek. Az egyik testvér havazást kér, amivel véletlenül az egész házat elszigeteli a külvilágtól, a legidősebb viszont bánatában úgy ahogy van, eltünteti akarácsony fogalmát a felnőttek fejéből. Mivel a harmadik kívánság nem használ, a gyerekeknek maguknak kell újra megtanítani a társasház lakóinak a karácsony jelentését.
„A Három kívánság nem csak egy elbűvölő animációs kaland, hanem több annál: egyfajta kísérlet arra, hogyan találhatjuk meg az ünnep igazi jelentését.” A film kedves, mesekönyvszerű figurákkal dolgozik, és a 2D-s animáció mellett a havazást stop-motion technikával kívánják megvalósítani. A forgatókönyv és a figuratervek már készen állnak. 3,5 milliós gyártási költségre számítanak, amihez koproducereket, forgalmazókat keresnek.
Szélanya gyermekei
A Szélanya gyermekei című, egész estés animációs fantasyt Tóth Anna producer és Mangold Anikó forgatókönyvíró ismertette meg az egybegyűltekkel. Az azonos című mesekönyvön alapuló, 2D animációs film olyan témákat érint, mint a szeretteink elvesztése. Egy Alma nevű 8 éves kislányról és 13 éves bátyjáról, Sebastianról szól, akik felfedezik családjuk titkos múltját, és megismerkednek egy elvarázsolt malaccal is.
Szélanya gyermekei / Fotó: CEE Animation
„Egy ősi magyar legenda szerint a szél egy világvégi barlangból fúj, amit Szélanya őriz. Ha a Szélanya meghal, hatalmas vihar támad és a családban következő nőnek kell átvennie a szerepet. De a gyerekek semmit sem tudnak erről a legendáról. Almát éjszakánként furcsa suttogások szólítják a szélből, és követi őket az ismeretlenbe, ahol veszélyek lesnek rá. Sebastian vele tart, hogy segítsen neki.”
A gyerekek egy rejtélyes és varázslatos világba keverednek, ahol sok kaland vár rájuk. A filmhez már készült egy ígéretes teaser a Kreatív Európa MEDIA támogatásával, a forgatókönyvből a második változaton vannak túl. Jelenleg animációs rendezőt, valamint a műfajban jártas dramaturgot is keresnek.
Kicsi Mimo
Tóth Lucát nem éppen gyerekeknek szóló alkotásairól ismerjük (Superbia, Lidérc úr, Vegan Mayo), de elmondása szerint egy új közönséget szeretne megszólítani: „Azokat, akik a legvadabbak, legbátrabbak, legdacosabbak közöttünk. Természetesen az ovisokról beszélek.” Kicsi Mimo meséit a saját unokahúga számára alkotta meg, aki a kicsi kortársaihoz hasonlóan nehezen boldogul a dühkezeléssel. A sorozat epizódjaiban Mimóra mindig valamilyen feladat vagy kaland vár, amit a kislány élből elutasít, például azt, hogy fogat mosson vagy hogy óvodába menjen. A képzeletébe menekül a helyzetek elől, ahol aztán biztonságban megtapasztalhatja, ami ellen annyira ágált.
Tóth Luca / Fotó: Hunimation
„Az ovis részben például óceán közepén találja magát, ahol egy csomó tengeri állat játszik és énekelget. A történet végén találkozik saját kicsiny megfelelőjével, egy félős kishallal, aki nem mer a többiekhez csatlakozni. Mimo empátiával fordul hozzá, segíti őt, így közben a saját helyzetét is megoldja.” A 12 részes, egyenként hétperces epizódokból álló sorozat a második felében tovább bonyolódik, mivel Mimónak kistestvére születik. „Tudom, hogy sok szülő ódzkodik attól, hogy filmeket mutasson az óvodáskorú gyermekeinek, de ez ebben a digitális korban egy nem túl reális elképzelés. És néha a szülőknek is mosogatni vagy mosdóra kell menniük. És ez a sorozat például arra van, hogy a gyerekek nyugodtan nézhessék addig” — zárta egy poénnal a pitchét a rendező.
A nyúlformájú kutya
A nyúlformájú kutya című egyedi animációs film terve Kazi Roland elsőfilmes rendező nevéhez fűződik, aki képzőművészként és animátorként is tevékenykedik. A projektet az Oscar-jelölt M. Tóth Géza producerként segíti. Dániel András, A kuflik szerzőjének képeskönyvét szeretnék adaptálni, ami egy nyúltestbe született kutyáról szól. A történet egy hosszú belső monológra épül, amelyben a főhős az alkotóját vonja kérdőre, hogy nyusziként rajzolta meg, amikor legbelül ő nem érzi magát annak.
Illusztráció A nyúlformájú kutya című könyvből / Fotó: Dániel András / Tilos az Á Könyvek
A film látványvilága hasonlóan önreflektív, a médiummal játszik, amire példaként Macskássy Gyula A ceruza és a radír című alkotását is említették. A főhős hangjának angolul, magyarul és franciául is neves férfiszínészeket szeretnének szerződtetni. Az identitáskérdés miatt kifejezetten Z-generációs történetnek tartják. A kisfilm a KEDD stúdiónál készül, egy részét saját maguk finanszírozzák, a többire itthon pályáznak és európai koproducereket keresnek.
Hidden Sounds
A Derengő Animation alapítója, Nyikos László, egy VR-projekttel érkezett. A Hidden Sounds „immerszív utazás", amely a zene és a hangszerek világát állítja a középpontba. A résztvevők egy teljesen immerszív VR-térbe lépnek, ahol a látvány és a hangok minden irányból körülölelik őket.
A főhős egy 10 éves kislány, Zamina, aki különböző zenei világok között kalandozik egy mezőn sétálva, ahonnan eltűntek a hangok. Egy kismadártól tudja meg, hogy neki kell újra felfedeznie őket. „A kislány egyik helyről a másikra utazik, és felfedezi a hangok eredetét, amelyeket zenévé fűzünk össze." A hangokból pedig természetesen a hangszerek következnek. Az alkotók célja, hogy a résztvevőket nyugodt lelkiállapotba hozzák, miközben egy kicsit kiemelik őket a mindennapok zajából. „De közben egy nagyon inspiráló utazás is, amely különböző kultúrákkal ismertet meg, kellemes zenével és látvánnyal, a külvilág zajainak kizárásával." Mivel narratív történetként képzelik el, a kislány történetét egy mesekönyv is kiegészíti majd.
Ergot
Lazin Damján, a Piros Animation tagja, egy nyomasztó hangulatú kisfilmmel szállt versenybe. Az Ergot című pszichológiai horrort, amely a fejlesztés korai szakaszában jár, saját nagyapjának történetei és a malom falu fölé magasodó hatalmas silói ihlették. A David Lynch korai munkásságát idéző, fekete-fehér filmben nem lesznek dialógusok, de nagymértékben támaszkodik majd a hangkulisszára és a filmzenére. „A malom 24 órában dolgozott, a munkások két műszakban váltották egymást, és nagyapám volt a kevés ember egyike, aki felügyelte ennek a hatalmas ipari komplexumnak a működését.”
Ergot figuratervek / Fotó: MOME Anim
A kisfilm egy gyárfelügyelőről szól, aki egy ipari búzamalomban dolgozik az éjszakai műszakban. A szigorú férfi néhány éve elvesztette gyermekét, amivel azóta sem tudott megbirkózni – a tragédia hatására azonban elszigetelődött feleségétől és a közösségtől is, lényegében a malomban él. „Szinte már ő maga is részévé vált a gépezetnek.” Egy éjszaka során egyre ijesztőbb hallucinációkat lát, amelyek során életre kel a kabalaként dédelgetett csuhébabája is. A film vegyes technikával készül: a helyszínek valódi makettek, amelyekben 3D-ben animált karakterek mozognak. A figurák durván formázott gyurmafigurákra emlékeztetnek.
Mint a fentiek alapján sejthető, a zsűrinek (Deák Dániel, Gaál Fruzsina, Pesti Ákos, Orosz Anna Ida, Szederkényi Bella) egyáltalán nem lehetett könnyű kiválasztani ennyi izgalmas és sokszínű terv közül a nyerteseket. Végül három sorozat (Little Ollie and the Tiny Legs, Tulipán, Kicsi Mimo), egy rövidfilm (Boszorkányszombat) és egy tévéfilm (Három kívánság) nyerte el a díjakat. A közönség szavazatai alapján egy további rövidfilm, az Ergot is bekerült az annecy-i mezőnybe A magyar nyertesek a június 14-18 között prezentálhatják majd filmterveiket a nemzetközi szakmának is.
