Napok, amelyeknek értelmet adott a másnap

A rendelkezésre álló források mennyiségével oksági viszonyban nem álló minőségi kimenetel tekintetében természetesen Hollywood sem panaszkodhat, egy jubileumi dokumentumfilm azonban kis időre könnyedén újraértékeli az ember Álomgyárról alkotott fogalmát. Éppen száz éve, 1904-ben született Archie Leach, azaz Cary Grant, s a Turner Classic Movies ebből az alkalomból A Class Apart címen sűrű és pergő dokumentumfilmet készittetett a sokarcú színészről. Kellemes meglepetést okozott, hogy a közönség kitörő nevetéssel fogadta a filmbe beékelt slapstick-elemeket, melyben Grant komikusi-atlétai rátermettségét bizonyitja, hogy a nyilatkozó barátok, kollégák és feleségek nyiltan beszéltek szexről („We were busy fucking”) és kábítószerekről (az LSD egy ideig gyógyászati szempontból engedélyezett volt az Egyesült Államokban, s Grant is élt a személyiségek ütköztetésének lehetőségével), valamint hogy jelen volt a művész legifjabb özvegye, aki akár hivatásos múzsaként is praktizálhatna.

Az idő kicsit szellősebb, az Argentin Pavilon munkatársnői tárt karokkal várják a magyar csocsistákat, a fesztivál és a résztvevők hangulata meglehetősen cannes-os.