A Vécsei Márton, Lakos Nóra, Samaras Daphne, Széphelyi Júlia, Mendrei Miki - Ausztrics Andrea páros, Szirmai Márton és Pater Sparrow etűdjeiből álló film célja, hogy bemutasson egy páratlan magyar költőt és népszerűsítse az irodalmat. A film először március 12-én este lesz látható a Toldi moziban, a premiert buli követi, amelyen az alkotók zenélnek. Bővebb információ az esemény facebook oldalán.

 

Ikrek hava
rendező: Vécsei Márton
időszak: Radnóti Miklós asszimilált zsidó családban született 1909. május 5-én. 1921-re teljes árvaságra jutott.

Hogy fogtad meg ezt a korszakot? Milyen asszociációk jutottak eszedbe?

Radnóti gyerekkoráról szól az a rész, amit rendeztem, az Ikrek hava című elbeszélése alapján. Azt dolgozzuk fel, amikor Radnótinak meghalt az apja és így kiderül számára, hogy az anyja, akit eddig anyjának hitt, nem is az anyja, csak a nevelőanyja. Teljes árvaságra jut.

A történet ívét arra raktuk fel, hogy a kis Radnóti gyerek szeretne még maradni, de minden egyes jelenet egyre távolabb viszi ettől. A felnőttek végig próbálják megőrizni az illúziót, de ezzel csak egyre nehezítik a kis Radnóti dolgát. Túl hamar lesz "felnőtt", és ezt nehéz feldolgozni. Az összes akkor megélt esemény egy titkos rekeszbe kerül, ahonnan nem lehet tisztán elővenni ezeket. Nekem a költővé válása az evvel való küzdelmében történik meg.

radnoti vecsei1 600

Maga a film formája az emlékezés töredékes mivoltára, mechanizmusára hajaz. Fényképeken keresztül is emlékezünk. Találtam egy nagy archívumot a Flickr-on, egy román település harmincas éveinek fotóműterméből. Ezeket a fotókat megették különböző vegyületek, és ezután lettek előhíva. Gyönyörűek. Ahogy az idő roncsolja a képeket, úgy roncsolja az emlékezés a gyerekként megélt fontos eseményeket is a fejünkben. És bevillant az az ötlet, hogy úgy meséljem el 7 képben a filmet, mintha mindegyik egy fotóműteremben történne éppen. Azt a pár percet mutatjuk meg mielőtt elkattan a fénykép exponáló gombja, és a jelenetek lezárásaként bekerülnek maguk a síkfilmre került képek is, melyek aztán ottmaradnak a "majdnem örökkévalóságnak". A filmnek Dobos Tamás volt az operatőre, aki nagyon sokat játszik az ilyen klasszikus fényképezéssel, ezért is találtunk itt egymásra, és ezért éreztem őt erre a legjobbnak.

Mit jelent neked Radnóti művészete? Kedvenc versed, vagy verssorod?

Radnótihoz nem volt korábban igazán sok közöm, gimnazista éveimben József Attila, később Tandori és Petri volt számomra igazán izgalmas és jelentőségteljes. Radnóti asszimilációs küzdelmében a világgal talán túl ismerős volt, de nem fogott meg. Most viszont nagyon sokat adott, hogy belekerülhettem az Ikrek hava világába, és közelebb vitt ő hozzá és talán a költészetéhez is.

Radnoti Vecsei 600

 

Külön matek
rendező: Lakos Nóra
időszak: Radnóti Miklós találkozása élete szerelmével, és az első randi körüli bonyodalmak.

Hogy fogtad meg ezt a korszakot? Milyen asszociációk jutottak eszedbe?

A DDK minden kisfilmhez egy korszakot és egy Radnóti művet rendelt.

A korszakot tekintve több legenda is fennmaradt arról, hogyan találkoztak. Ami biztos, hogy egy matek korrepetáláson látták meg egymást először és Radnóti ceruzák elcserélésével hívta fel magára a figyelmet. Ezt a motívumot emeltem ki, így a film szereplői egy külön matek órán találkoznak. A valós karakterjegyeiket is felhasználtam a történet kidolgozásakor. Kiderült számomra, hogy Radnóti az írás mellett szeretett rajzolni. Nagyon kedves Radnóti skicceket lehet találni a neten. Ezek is megjelennek a filmben. Élete szerelme pedig egy elegáns, kissé szigorú, távolságtartó díva-múzsa volt. A művészetek mély ismerője ugyanakkor, mint az sok nőre jellemző, a matek feladatok, vagy térképek értelmezésében nem jeleskedett, ami a bonyodalmakat okozza a kisfilm történetében.

radnoti lakos1 600

Emellett egy Radnóti novellát kaptam alap inspirációként, aminek a címe: A Poéta és a nő. A másfél oldalas novella egy múzsaszerű lánnyal való találkozásról szól egy buliban. A történet végén egy parkban kötnek ki, ahol a lány felfúj egy papírzacskót és belelehel egy csókot, ahelyett, hogy a fiút csókolná meg. Végül a történetből csak a papírzacskó maradt meg, mint motívum, ami majdnem minden jelenetben valamilyen módon megjelenik.

Mit jelent neked Radnóti művészete? Kedvenc versed, vagy verssorod?

Sok versét szeretem. Nehéz egyet kiemelni. A film előkészítése során olvasgattam újra a verseit és rábukkantam erre a feldolgozásra, amit azóta is párszor meghallgattam.

radnoti lakos3 600

 

A fűzfa
rendező: Samaras Daphne
időszak: Szegeden töltött egyetemi évei, és az ehhez fűződő útkeresése mind a vallásban, mind a költszetben, A mese a szomorúfűzfáról című novella alapján.

Hogy fogtad meg ezt a korszakot? Milyen asszociációk jutottak eszedbe?

Nem kifejezetten egy korszakról készítettem el az animációmat, inkább arról a származását és társadalmi helyzetét érintő negatív diszkriminációról, ami az egész életét végigkísérte a mindennapokban, az egyetemi évei alatt és ami Gyarmati Fannival való kapcsolatának a kibantakozása elé is sokáig gátat emelt.

Radnóti Miklós egyik kevésbé ismert története, a Mese a szomorúfűzfáról volt az a kiindulópont, ami egy egyszerű metaforaként szolgált ennek a témának a bemutatására. Szerettem volna a szimbólum rendszer leegyszerűsésével egy kerekebb ívet adni a történetnek. Ezért az eredetileg lírai mesét egy leegyszerűsített formába dolgoztuk át.

Radnoti Samaras 600

 

Szent eset
rendező: Széphelyi Júlia
korszak: Radnóti Miklós egész életén átívelő kapcsolata a valláshoz, konkrétan a zsidósághoz és a kereszténységhez.1943-as megkeresztelkedése kiemelkedő esemény ebben a korszakban, de egész életét végigkísérte a kettősség.

Hogy fogtad meg ezt a korszakot? Milyen asszociációk jutottak eszedbe?

Amennyire 6 percben lehet, a filmem megpróbálja átfogni a Radnóti egész életén végighúzódó identitáskérdést és a zsidósághoz való viszonyát. A feladatom egyébként az volt, hogy az egyetemista korú Radnótival kezdjek valamit, de az identitáskeresés, illetve a hasadt identitás témája végigvonult a költő egész életén, és még csak nem is egyetemista korában tört ki. Például a megkeresztelkedése nem sokkal az utolsó elhurcolása előttre tehető, szimbolikusan a 33. születésnapjára, zsidósága pedig - amivel mint igazi asszimiláns, legszívesebben nem foglalkozott volna - a születésével kezdődött és még a halálával sem ért véget, hiszen most is zsidó mártír költőként emlékszünk rá.

A téma így nézett ki hivatalosan: "Kereszténység és zsidóság, vallás és identitás Radnóti életében". Mivel ez kicsit absztrakt, illetve a vallási téma miatt általában, állandóan ünnepi-rituális asszociációkba futottam bele. Másképp nehéz egy vallás jelenlétét megfogni valakinek az életében. Még szívesen próbálkoztam volna a vallásosság-kényszeresség motívumaival is ("hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én" - Radnóti: Nem tudhatom), de mivel a formai megkötések miatt nem lehetett gyerekszereplőm, erről lemondtam.

Radnoti Szephelyi1 600

Mit jelent neked Radnóti művészete? Kedvenc versed verssorod?

Bevallom, nem a költészetén keresztül találkoztam először Radnótival: hanem családi történetekben, mivel együtt voltak munkaszolgálaton a nagypapámmal. Megint egy dolog, ami azt mutatja, hogy mindez valóság volt, nem legenda. Teljesen testközelbe került általa a történelem.  

Egyébként amikor először találkoztam a verseivel nyolcadikosként, akkor a Razglednicák volt a kedvencem, az pont az a horror, amit ennyi idősen igazán nagyra értékel az ember. A filmre készülés közben viszont találtam egy zseniális töredéket (sajnos a címére nem emlékszem), amit most már sokkal jobban esett olvasni. Egyébként a háború előérzetéből táplálkozó versek számomra a legerősebbek: ami még nem a Razglednicák csupasz rémsége, de már nem is az a ráérős identitáskeresés.

Radnoti Szephelyi2 600

 

Fam
rendező: Mendrei Miklós - Ausztrics Andrea
korszak: Párizsi útján keresztül megismert afrikai művészet és irodalom, műfordításaiből 44-ben jelent meg a Karunga, a holtak ura című kötete.

Hogy fogtad meg ezt a korszakot? Milyen asszociációk jutottak eszedbe?

A korszakunk azt a időszakot hivatott bemutatni, amikor Radnóti Miklós először találkozott idegen kultúrákkal Párizsban tett első látogatása során. Az 1931-es úton nagy hatást gyakorolt rá az Exposition Coloniale (Gyarmatügyi Kiállítás), különösen Afrika művészete. Ennek hatására több afrikai tematikájú verset is írt, 1944-ben publikálta a Karunga, a holtak ura című kötetét, amelyben korábban írt, de még kiadatlan hasonló tematikájú versfordításait és afrikai mesék fordítását közölte. Lényegében a korszakunk 1931 és 1944 közötti időszak, de ebben csak az afrikai hatásra fókuszál.

Erős állóképekben, azaz illusztációkban gondolkoztunk, amik minimálisan megmozdulnak. Emiatt ki kellett hagynunk a történetből a képpel megfoghatatlan részeket. Ezután a maradék szöveget is le kellett egyszerűsítenünk itt-ott, hogy ne egy bekezdésnyi történetet illusztráljunk egy darab képpel. Ebben Leichtman Erna majd a későbbiek folyamán Spáh Dávid is nagy segítséget nyújtottak.

Magyarországon az egyik legerősebb vizuális világgal, Juhász Márk operál. Nem másodlagos az se, hogy Márk profi animációs szakember is. Tehát nem állóképben gondolkozik kizárólag, és érti mikor szavak nélkül próbálok elmesélni valamit. Ő volt az, aki megvalósította a víziónkat a saját stílusában.

Radnoti Mendrei Ausztrics 600

Nekünk a film stílusa azért volt releváns mert 'képregénnyel' bármilyen komoly és/vagy komolytalan sztorit el lehet mesélni. Főleg, hogy a komoly, hős központú, karakterfejlődős filmeknek (elsősorban a hollywoodiaknak) az alapja a mítikus történetmeséles. Általában a 'hős útja' néven említik. Erre a sémára épülnek az olyan filmek mint a Star Wars, Indiana Jones, Gyűrük ura.

Először mindenképp bele akartunk tenni Párizst is a filmbe, ahogy ott ül Radnóti egy kávézóban és gondolkodik, ír egy klasszikus párizsi helyszínen, zenével alátámasztva. Majd ebből szerettük volna megidézni az afrikai mesét, ahogy akkor gondolhatott rá, amikor először látta a kiállítást. Aztán úgy éreztük, hogy mindez túl sok, túl eltérő képi világ, és úgy gondoltunk, miért ne mesélnénk el csak a mesét, ahogy ő is megálmodhatta.

Mit jelent neked Radnóti művészete? Kedvenc versed, vagy verssorod?

Radnóti művészete nagyon komplex. Azért is gondoljuk helytállónak, hogy egy ilyen nem szokványos történet is szerepel a filmben, mert Radnótiról sokkal többet lehet mondani és mutatni, mint amit egy átlagember gondol, aki esetleg a gimnáziumi évei óta nem vett a kezébe egy kötetet sem. Nagyon izgalmas lehetett Radnóti életében ez az időszak, a tanulóévei, az első párizsi látogatása, tele lehetőségekkel, újdonságokkal, meglepetésekkel...

Nincs kedvenc versünk, verssorunk, mindketten azt tartjuk fontosnak Radnótival kapcsolatban, hogy rétegződjön a tudás az emberekben, olvassák újra, ahogy mi is tettük ennek a feladatnak köszönhetően.

 

Nem tudhatom
rendező: Szirmai Márton
korszak: Radnóti Miklós magyar költőnek vallotta magát. A haza, az otthon, a hazaszeretet fontos fogalmak voltak számára.

Hogy fogtad meg ezt a korszakot? Milyen asszociációk jutottak eszedbe?

Én a '44-ben véglegesített Nem tudhatom című versét kaptam, ekkorra már több munkaszolgálaton volt túl, úgy vallott szerelmet hazájának.

Mindenképpen abban gondolkodtam, hogy valami kortárs reflexiót kéne kitalálni, hogy ne csak neki, hanem a mának is állítsak emléket. Több verzió közül végül a versben szereplő "Itthon vagyok" mondatát választottam ki, erre pro-kontra lehet asszociálni, és ahogy minden korban, ma is sokféle értelmet nyerhet.

Felkértem sok civil szervezetet, és ismerősöket, hogy gondolják át, mit jelent nekik ma ez a mondat, és mit üzennének Radnótinak. Amiben biztos voltam, hogy arcokat szeretnék látni, tekinteteket, amik hitelesítik a gondolatokat. És az is szempont volt, hogy a felmerülő társadalmi problémák ne egy olyan pillanatképben jelenjenek meg, amit már megszoktunk,

hanem mutassunk megoldásokat, alternatívát, hétköznapi hősöket, akiknek nem csak a szája jár, hanem tettel segítenek az üldözötteknek.

Szóval, üzenjünk Miklósnak, hogy még sok a tennivaló, de van remény.

Mit jelent neked Radnóti művészete? Kedvenc versed verssorod?

Az Éjszakát szeretem. Kiskoromban, Földessy Margit drámastúdiójában éveken át kellett beszédtechnikáznunk vele, és mégis, - vagy pont emiatt - megmaradt kedvencnek.

radnoti szirmai1 600

 

Halált virágzó türelem
rendező: Pater Sparrow
korszak: Radnóti Miklóst 1944-ben munkaszolgálatra vitték a szerbiai Borba. Holttestét az Abda község melletti tömegsírban találták meg, zsebében a Bori notesszel.

Hogy fogtad meg ezt a korszakot? Milyen asszociációk jutottak eszedbe?

Számomra a legfontosabb az volt, hogy ez a film intuitív legyen, és poetikusan kommunikáljon. A képeket és hangokat érzéseim mentén szerveztem össze, a ritmus előtérbe helyezésével, de mindvégig szabadon 'játékszabályosan'!

Radnoti Sparrow2 600

Mit jelent neked Radnóti művészete?

Sokat! Személyemben vagyok megszólítva, ha őt olvasom, és ez annak ismérve nálam, hogy az igazság közeléből fordultak felém. Figyelni kell, és hallgatni!!

Kedvenc versed, vagy verssorod?

Halált virágzik most a türelem. (a film címadója)