Az alkotócsapat
A Babilon Berlin első évada 2017-ben mutatkozott be, három kreatív showrunner munkájaként: Henk Handloegten, Achim von Borries és a legismertebb közülük Tom Tykwer, aki például a Felhőatlasz társrendezője volt. Ők hárman írták és rendezték a sorozat összes epizódját, legfőbb inspirációs forrásuk Volker Kutscher itthon is megjelent Tisztázatlan bűnügy című regénye és folytatásai voltak.
Míg Henk Handloegten és Achim von Borries leginkább íróként voltak előtte ismertek (többek közt a Good Bye Lenin forgatókönyvén is dolgoztak), addig Tom Tykwer a sorozat kezdete előtt már óriási sztárokkal az oldalán megjárta Hollywoodot, és a Lé meg a Lolában, illetve a Parfümben megvillantott egyéni történetmesélésével és vizuális megoldásaival komoly nemzetközi hírnévre tett szert. Tykwer felel félig a sorozat zenéjéért is, melynek hangulatát legjobban a finom dallamokból a kaotikus őrületig eljutó főcímzene fejezi ki.
Történelemből jeles
A Babilon Berlin története 1929 és 1933 között, a weimari köztársaság utolsó éveiben játszódik. A demokrácia németországi bevezetésére tett társadalmi kísérlet az ország egyik legizgalmasabb, szalmaláng életű korszaka. A rendszer az elejétől fogva ingatag lábakon áll, Németországra az első világháború veszteseként évekkel később is komoly teherként nehezedik a súlyos anyagi és emberi veszteség, a társadalmi olló egyre szélesebbre nyílik, a pusztító munkanélküliség és mélyszegénység mellett csak egy szűk réteg él anyagi biztonságban.
Ez az érzékeny időszak jelentősen kedvez a extrém politikai szélsőségeknek, a kommunisták és a növekvő létszámú náci csoportosulások is egyre népszerűbbek. Az egyre aggasztóbb közállapotok ellenére 1929-re a társadalmi berendezkedésben azért új lehetőségek is adódnak, különösen a nők számára újító szellemű ez a pár év, mert korlátok nélkül vállalhatnak munkát és élvezhetik Berlin pezsgő, felszabadult gondolkodású művészvilágát.
A 20-as évek nyüzsgő forgataga, különösen a fővárosban zajló kreatív művészeti forradalom folyamatosan jelen van a történetben: az underground zenei közeg, az expresszionista film térnyerése, a szexuális szabadságban izzó éjszakai bárok és a tudatmódosítás minden formája is helyet kap benne. A főszereplő pszichés problémáján keresztül a freudi pszichoanalízisnek is kulcsszerepe van, a harmadik évad közepére pedig a szereplők életét is sorsdöntően befolyásolja az 1929-ben kirobbanó gazdasági világválság.
A sorozat nagy erénye, hogy a 20-as éveknek számos aspektusát, a háború utáni évek felszabadultságát, a növekvő korrupciót, a politikai szélsőségek és bűnözés árnyékában egyre sűrűsödő baljós pillanatokat is pontosan megragadja. A náci erők lassú előretörését nem a szokványos módon mutatja be, nincsenek villogó horogkeresztek, karlendítés, se fröcsögő, indulatos beszédeket ordító Hitler (a nevét is összesen egyszer említik). Ezeknél sokkal finomabb eszközökkel, lépésről lépésre haladva mutatja be, milyen megfontolt, lassan építkező politikai munkával sikerült a náciknak 1933-ra átvenniük a hatalmat. Németországnak erről az időszakáról elenyésző mennyiségű film és sorozat született.
Személyes drámák
A történet Gereon Rath (Volker Bruch) nyomozó érkezésével indul, akit a világháború sokkja után Berlinbe, Kölnhöz képest egy teljesen más univerzumba rendelnek a felettesei. Az ő szemszögén keresztül rajzolódik ki a város kasztrendszerének működése, a csatározások a maroknyi becsületes és a korrupt rendőrök között, a nyüzsgő éjszakai élet és a társadalmi osztályokat szétválasztó szakadék. Rath-nak poszt-traumás stressztől szenvedő egykori katonaként, lelkileg súlyosan terhelt állapotban kell helytállni a munkájában, ott találkozik Charlotte Ritterrel (Liv Lisa Fries), aki író kisasszonyból szép lassan a nyomozó társává lép elő.
Az empatikus Charlotte mélyszegénységből érkezik, de karizmájának és talpraesettségének köszönhetően egyre mélyebbre ássa magát a rendőrség munkájába, miközben maga is az illegális és legális pénzszerzési lehetőségek határán egyensúlyoz. Ők ketten a történet motorjai, de számos izgalmas mellékszereplő életútja is kibontakozik az évadok során. Ilyen a milliomos csemetéből alvilági figurává felemelkedő Alfred Nyssen (Lars Eidinger), aki a hatalmával és a pénzével a háttérből mozgatja a szálakat, vagy Samuel Katelbach (Karl Markovics), aki újságíróként segíti Rath munkáját. Bármilyen kis és nagyobb szereplőről van szó, a rendelkezésre álló időnek köszönhetően mindegyik karakter jól kidolgozott és emlékezetes, ami azért is szerencsés, mert az események forgatagában rendesen hullanak is a szereplők.
Műfajokból sosem elég
Egy izgalmas történelmi kor sokféle műfajra ad lehetőséget, és a Babilon Berlin ebben is magasan kiemelkedik a most futó sorozatok közül. A jól behatárolható 20-as évek korszaka a kosztümös drámának kedvez, a ruhák, a pontosan rekonstruált helyszínek, vagy a fiktív alakok mellett egy-egy ismert személy és esemény megidézése mind az autentikus múlt megfestését erősítik. Gereon Rath munkáján keresztül erősödik fel a bűnügyi film számos aspektusa – a maffia térnyerése, korrupció, zsarolás, prostitúció, pornográfia vagy csempészet mind előtérbe kerül a nyomozás során. Bár úgy tűnhet, hogy az aprólékosan építkező politikai játszmák és a bűnügyi vonal között nincsen összefüggés, a szálak váratlan pontokon mégis összefonódnak, ami a három író bravúros munkájának eredménye.
Gereon és Charlotte kapcsolata még a romantikára vágyó nézők igényeit is kielégíti, bár az ő viszonyuk sem úgy és olyan irányba alakul, amit elvárnánk. Gereon háborútól terhelt pszichéjéből építkezve egy évadokon átívelő, pszichothrillerbe illő szálat is alkottak az írók, a múlt traumái miatt rémálmok és látomások gyötrik, ami a folyamatban lévő nyomozások menetét is befolyásolja, és összefonódik a kábítószerek és okkult tudományok jelenlétével. Autós üldözések, utcai leszámolások, rendőrségi rajtakapások és vonatos menekülések az akciófilmek szerelmeseinek kedveznek, ebben a sorozatban tényleg mindenki talál kedvére való elemeket.
Milliókat érő látvány
A Babilon Berlin az indulásakor minden idők legdrágább nem angol nyelvű sorozata volt, és a legdrágább Németországban készült televíziós produkció. Az első két évad 200 napig forgott, 3000 színészt és 5000 statisztát mozgatott meg, és 47 millió eurós büdzséből készült. Ezek a számok nem csak leírva hangoznak meggyőzőnek, tényleg elképesztően részletgazdag látványvilágot teremtettek a sorozathoz. Berlin korhű rekonstruálása mellett nagyszabású akció-,tánc- és bulijelenetek adják át a 20-as évek nyüzsgő hangulatát, de az aprólékos múltidézés a ruhákra, a frizurákra, a berendezésekre és számos technikai megoldásra is kiterjed, amelyek visszavarázsolják a város két háború közötti arcát.
Nincs tanulság
A Babilon Berlin nem akar morális leckét felállítani azokról a folyamatokról, amik a nácik hatalomátvételéhez vezettek. Nincsenek felszínes üzenetek jó és rossz viszonyáról, morális és amorális karakterek viselkedéséről. Egy színes látleletet kapunk Németország egy rendkívüli és kaotikus időszakáról, amit a film eszközeivel a létező legjobb minőségben adnak át a közönségnek. Azzal, hogy a 20. századi történelem teljes tudatában látjuk a folyamatot, tisztában vagyunk vele, hogy Gereon Rathék harca hiábavaló, az apró győzelmek végső soron a köztársaság kudarcához, és egy diktatúra megszületéséhez fognak vezetni. De a bukáshoz vezető utat talán még egy sorozatnak sem sikerült ilyen reményteli, izgalmas módon bemutatnia.
A Babilon Berlin az HBO Maxon érhető el.
