2014. 04. 21. filmhu
Othelló Hollywoodban, partidrogok Veronában
Shakespeare a vásznon
450 éve született William Shakespeare, akinek történetei minden időben megállják a helyüket, legyen szó a tizenhatodik, vagy épp a huszadik századról, könyvben, színpadon és filmben. Az évforduló tiszteletére összeszedtük a tíz kedvenc Shakespeare-adaptációnkat.
Othello, a velencei mór tragédiája (1952)
Volt idő, mikor Hollywood úgy gondolta, hogy Othellót, a „kalandor szerecsent” csak egy sötét bőrűre maszkírozott fehér színész játszhatja. Erre a szerepre azután Orson Welles találtatott a legalkalmasabbnak, ami nem is csoda, hiszen amellett, hogy eljátszotta a féltékeny hőst, Shakespeare drámája alapján ő írta a forgatókönyvet, rendezte a filmet, bónuszként pedig a produceri feladatokat is ellátta. A pozícióhalmozás végül bejött Wellesnek, aki 1952-ben Arany Pálmát vihetett haza Cannes-ból, a filmtörténeti ritkaságokért rajongóknak pedig azóta is megdobogtatja a szívét a tény, hogy ebből az Othellóból összesen három (egy teljes, egy az amerikai piacra szánt, és egy felújított) verzió maradt fenn az utókornak.
Othello - a teljes film
Hamlet (1963)
Akárki akármit mond, nincs még egy olyan Hamlet, mint Gábor Miklós. És nem csak azért, mert ő a miénk. Mégis kicsit kakukktojás az 1963-as Hamlet-tévéjáték, hiszen ez esetben nem filmes adaptációról beszélünk: a Madách Színház legendás előadásáról ebben az évben „meglehetősen kezdetleges technikájú televíziós felvétel” készült. Kocsis Katalin kutatása szerint azonban a „televíziós felvételt soha nem sugározták. Videokazettán szerencsére napvilágot látott, bár egyáltalán nem reklámozták, ezért sokan máig nem tudják, hogy létezik”. Kicsit halk, kicsit homályos, Gábor Miklós azonban megismételhetetlen és felülmúlhatatlan.
„De hát te, Hamlet, jó öcsém s fiam”
Makrancos hölgy (1967)
Franco Zeffirelli a Makrancos hölgyben eredetileg Marcello Mastroiannira és Sophia Lorenre osztotta volna Petruchio és Katharina szerepét, londoni ügynöke javaslatára azután mégis a kor Brangelinája, Elizabeth Taylor és Richard Burton mellett döntött. A házaspár végül nem csak a civakodó gerlepárt játszotta el, de társproducerként egy rakat pénzt is beletett a filmbe, ami utóbb nagyon okos döntésnek bizonyult. De nem ezért szeretjük ezt a filmet.
Makrancos hölgy - a legjobb pillanatok
Vihar (1982)
Shakespeare egyik utolsó drámájában, A viharban Paul Mazursky cserélte menő építészre Milánó száműzött hercegét. Prosperóból Phillip Dimitrius lett, ám a görög szigeten be kellett érnie egyetlen, varázserővel nem rendelkező varázslénnyel, a kissé bolondos remetével, Kalibanosszal. Philip szerelmes lesz, ám ekkor megérkezik a szigetre a vihar, és magával hozza Antoniát is, aki korábban trónbitorló báty volt, ma már csak csalfa feleség. A filmet a kritikusok túl mesterkéltnek és erőltetettnek találták, de mi a Prosperót játszó John Cassavetes miatt az összes szájbarágást meg tudjuk bocsátani. Hát mi ez, ha nem szeretetáradás?
A Vihar trailere
Káosz (1985)
Kuroszava Akira Káosza nemcsak a valaha volt legjobb Lear király feldolgozás, de a japán mester egyik legjobb filmje és utolsó nagy tablószerű alkotása is egyben. Pedig a rendezőnek nem is főként Shakespeare drámája, hanem a három Mori-fiú által felvirágoztatott Mori-dinasztia története adta az ihletet. A bukás viszont sokkal jobban mutat a vásznon, mint a tündöklés, Kuroszava ezért az angol bárdot hívja segítségül. Az Icsimondzsi család sárga, vörös és kék fiai ugyanis sokkal inkább Gonerilhez és Reganhoz hasonlítanak, mint a jóságos Mori-gyerekekhez. A rendezőnek nem ez volt az első Shakespeare-adaptácója, 1957-ben Macbeth történetét dolgozta fel Véres trón címmel.
A Harmadik palota lerohanása
Rosencrantz és Guildenstern halott (1990)
Ugyan ki törődik a Hamletben Rosencrantz-cal és Guildensternnel, a címszereplő áruló barátaival, akik a történet végére ugyanoda kerülnek, mint az összes fontosabb szereplő, a föld alá. A brit drámaíró, Tom Stoppard nagyon is törődött velük, és saját, 1966-os tragikomédiáját évekkel később szélesvászonra is adaptálta. Gary Oldman és Tim Roth két szerencsétlen bohócként brillírozik, búsképú lovagokként, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi történik körülöttük. Eltévednek az ármánykodás és az intrika sötét erdejében, miközben mögöttük szépen csendben hullanak a fejek.
Haláluk előtt Rosencrantz és Guildernstern nagyon vicces fiúk voltak
Prospero könyvei (1991)
Mi lesz abból, ha Peter Greenaway megpiszkálja A vihart? Egy gyertyafényes, beteg látomás kiskorú kerubokkal, rengeteg fedetlen testrésszel és Michael Nyman varázslatos zenéjével. Tobzódunk a statisztákban (a kizárólag Prospero előtt megjelenő Ariel szerepét például négy fiatal fiúra osztották), opera keveredik drámával, animációval és tánccal. Greenaway filmjében a száműzött herceg figurája összemosódik Shakespeare alakjával, mi pedig bátran kijelentjük, hogy (bármennyire is rajongunk Cassavetesért) a legjobb filmes Prospero az angol Gábor Miklós, John Gielgud.
Esküvő Prospero mágikus szigetén
Sok hűhó semmiért (1993)
Igazi családi mozi a Sok hűhó semmiért, a Beatricét és Benedeket alakító Emma Thompson és Kenneth Branagh ugyanis férj-feleség voltak a forgatás idején. Branagh kemény kézzel kezében tartotta a dolgokat, igaz, nem is tehetett másként, hiszen Shakespeare vígjátékából ő írta a forgatókönyvet, és a filmet is ő rendezte. A látványos, nagyszerű színészeket felsorakoztató film (csak néhány név a főbb szerepekben: Denzel Washington, Keanu Reeves, Kate Beckinsale) elragadtatott kritikákat kapott, a Rotten Tomatoes oldalán pedig jelenleg a 11. legjobb Shakespeare-adaptációnak tartják.
Sok hűhó semmiért - trailer
Rómeó + Júlia (1996)
Baz Luhrmann szintetikus drogokkal, Madonna-klipbe illő neonkeresztekkel, bandaháborúval, az egyik legfülbemászóbb soundtrackkel és a szemtelenül fiatal Leonardo DiCaprioval értelmezte újra minden idők legismertebb lávsztoriját. Verona helyett a bűnös városban, Verona Beachen járunk, Tybalt magára kent egy kiló hajzselét, Júliával pedig tőr helyett a fejlövés végez. Ki mondta, hogy Shakespeare nem rock’n’roll?
Rómeó + Júlia - trailer
Szerelmes Shakespeare (1998)
Honnan jönne ez a rengeteg szerelem, ha nem magából a mesterből – gondolhatta a forgatókönyvíró Marc Norman és (a Rosencrantz-cal már bizonyított) Tom Stoppard. Kettejük szövegéből azután John Madden rendezett filmet, melyben Shakespeare-ként Joseph Fiennes dögösködött, szerelme, Lady Viola szerepében pedig Gwyneth Paltrow rebegtette a szempilláit – mégpedig olyan ügyesen, hogy az Oscart is hozott neki. A Szerelmes Shakespeare azonban nem csak neki hozott szerencsét, hiszen a 71. Oscar-átadón az alkotás hét kategóriában is aranyszobrot kapott, így egyebek között bezsebelhette a legjobb filmnek és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó elismerést is.
Szerelmes Shakespeare - trailer
magazin
Portré a legendás forgatókönyvíróról
Joe Eszterhas (született: Eszterhás József) magyar menekültek gyermekeként érkezett az Egyesült Államokba az ötvenes évek elején, ahol világhírű…
tovább
magazin
Tokiói bolyongástól londoni csábításig
A november 22-én kerek szülinapot ünneplő színésznő gyerekként kezdte a pályát, változatos alakításain keresztül a szemünk láttára lett fiatal…
tovább
