Peter Greenaway, akiről minimum a Maconi gyermek óta lehet tudni, hogy nem kíméletes és A rajzoló szerződésével kitűnően bizonyította, hogy maga a megértés legfeljebb az alkotás harmadik vagy negyedik síkján válik teljessé, ha teljessé válik egyáltalán, nagyszabású történelmi moziba vágta fejszéjét. Azazhogy nem is mozit, hanem multimédiás tévére is szánt sorozatot kezdett forgatni a huszadik századról. A 92 atomos uránium története azonos számú, 16 részbe szedett bőröndmesében kerül a közönség elé. Ebből a harmadik rész jutott el hozzánk. Tulse Luper, a magát mindig fogságban találó bohém újságíró ezúttal Antwerpenben időzik, hogy megtapasztalja a kezdődő nácizmus börtöneinek vendégszeretetét. Az említett század illata egy egészen különleges tudati szinten mozgó képbe töltött greenaway-i lételméletből szivárog elő.
Még több magazin
magazin
Mi kell egy jó májushoz? A teljes receptet nem tudjuk átadni, de az biztos, hogy néhány szuper otthoni filmélmény szerepel a listán. Család vagy…
továbbmagazin
Egy film, három értelmezés – A boldogság ügynöke egy buddhista királyságban készült, ahol a boldogságot kérdőívekkel mérik. Zurbó Dorottya és Arun…
továbbFriss
A boldogság ügynökét választotta a legjobbnak a San Franciscó-i közönség
19 országból érkeznek rövidfilmek az idei BuSho Fesztiválra
A MOME hallgatói kultfilmekhez készítettek új plakátokat
Ingyenesen nézhető Rezes Judit és Szabó Győző házassági drámája
Székesfehérvári tetoválóművész nyerte a 24 órás filmversenyt
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Filmhu podcast #87: Szabó Kimmel Tamás
Filmhu podcast #86: Breier Ádám
Három pasi és a nagy córesz – végre láthatóvá válik a 21. századi magyar zsidó sors
a teljes dossziéRendezőnők a magyar filmtörténetben
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Dr. Balázs Mária, aki öt percig gondolkodhatott, hogy lesz-e ő az első magyar filmrendezőnő
Filmhu podcast #88: Szederkényi Olga és a magyar filmrendezőnők
Riedl Klára, a filmrendezőnő, aki “magyar népi filmmel” futott be 1939-ben
a teljes dosszié