Portrékötet András Ferencről

B. Müller Magda az alapítvány vezetője és ennek a könyvkiadói vállalkozásnak a lelke a filmhu kérdésére elmondta, „1945-től napjainkig az összes játékfilm fotóanyaga ott van az alapítványnál, ami kiadóért kiált, mese nincs”. Az elhivatottság sikert eredményezett, korábban megjelentek már Jancsó Miklósról, Zolnay Pálról, illetve a foci filmes megjelenéséről impozáns kötetek, és a későbbiekben szeretnének Huszárik Zoltánról, Latinovits Zoltánról és Simó Sándorról is hasonló könyvet kiadni, valamint tervezik, hogy Dáridó címmel kilencszáz filmből válogatva bemutatják, milyen is egy jó magyaros lakoma. B. Müller Magda, aki hatvan filmet fényképezett végig, András Ferenc hatvanadik születésnapjára szerette volna megjelentetni a kötetet, de ez nem jött össze sajnos, viszont a Veri az ördög a feleségét című film harmincadik születésnapjára rendkívül figyelmes ajándék mégiscsak könyvesboltokba kerülhetett. Ennek köszönhető, hogy András Ferenc mindvégig úgy kommentálja az eseményeket, hogy ő lett most harmincéves. Mennyi? Harminc. – hangzik el a jól ismert poén.

 

Bács Ferenc és Cserhalmi György a Dögkeselyűben

A kötet szerkesztésére Kelecsényi László filmtörténészt kérte fel B. Müller Magda, aki komolyan elmerült András Ferenc filmjeiben és a róla szóló újságcikkekben, interjúkban, kritikákban. A könyv megszerkesztése során nem akadtak a szerkesztő szerint problémák, de ennek ellenére csúszott a kiadás, mert eleinte túl száraznak tűnt az anyag, ezt orvosolandó Ozsda Erika rengeteg interjút készített a rendező portréjának minél színesebb megrajzolásához. A beszélgetés során Kelecsényi László elmondta, hogy a Veri az ördög… című filmet ő még a Vörös Csillagban látta, és András Ferenccel kezdetben semmi kapcsolata nem volt, emlékei szerint mindig köszöntek egymásnak a filmgyár folyosóin. Kelecsényi – mint mondta -- annak idején egyszer keveredett vitába Nemeskürty István tanár úrral a filmgyárban, Dobai Péter Kihívás című regénye kapcsán, amelyet ő megvalósításra érdemesnek tartott, míg a Tanár úr nem. A vitát ezzel le is zárta a Tanár úr, így kerülhetett a könyv András Ferenchez, aki később ebből forgatta le Dögkeselyű című filmjét, ami az egész világot bejárva hatalmas sikereket ért el. A filmtörténész úgy látja, András Ferenc mindegyik filmjével kísérletet tett arra, hogy visszahódítsa a nézőket a moziba: „András Ferenc mindegyik filmje megcélzott egy nagyobb közönséget, amit rendszeresen el is ért, mert szerinte nincs mozi néző nélkül.”

Az ünnepelt, András Ferenc a beszélgetés során kedvesen integetett a jelenlévő barátoknak, mert mint elmondta, nagyon meg van hatódva és nem számított rá, „mivel ma már egy filmbemutatóra sem jönnek el ennyien”. Az Uránia kávézójában érezni lehetett, mindenki miatta jött, még az öreg tanítómestere, a vágó Morell Mihály is jelen volt. A hátsó asztaloknál foglalt helyet a Veri az ördög a feleségét című film két főszereplője Pécsi Ildikó és Pásztor Erzsi, akikről megjegyezte András Ferenc, hogy ugyanazt csinálják, mint a forgatáson, nem figyelnek rá. A nagy nevetés után egy kérdésre válaszolva elmondta, „szeretem a színészeket, és gondolom, ők ezért szeretnek engem”, mire Pécsi Ildikóék asztalától egy hangos és meggyőző „Igen!” dörrent fel.

 

Veri az ördög a feleségét

András Ferenc a filmhunak elmondta, sok terve van, de a legjobban a Még mindig veri az ördög a feleségét című filmet szeretné elkezdeni, amihez már minden le van szervezve, csak pénzt kellene szerezni. A filmrendező debütáló sikerének folytatása lenne harminc év távlatából: „ugyanannak a családnak a mai történetéről szól, a férfiak meghaltak, de már unokák vannak, még humorosabb, igazi gurulós vígjáték.” András Ferenc emellett pályázott Kiszely Gábor egy novellájával, és forgatja Európa oszlopai című dokumentumfilm-sorozatát, amiből már elkészült négy epizód, de még nyolcat terveznek. Az est egyik érdekessége volt, hogy kiderült, régi nagy álmát Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének jogait az örökösödési útvesztőkben végül is Szabó István kapta meg. A nagy álom, a régi filmterv tehát nem valósulhat meg, de András Ferenc elmondta, nem veszi a lelkére, mert gyermekkorában bekerült az Álomgyárba, és onnan azóta sem került ki.

---

Szent Lőrinc folyó lazacai (2003) rendező

Bűn volt a szó... (2002) (TV film) rendező

"Mostan színes filmekről álmodom" (1999) (TV film) rendező

A fehér foltok magyarjai (1997) (TV film) rendező

Törvénytelen (1994) rendező, forgatókönyvíró

Hajnalban meghalnak az álmok (1993) (TV film) rendező

A bankár és a város (1992) (TV film) rendező

Az utolsó nyáron (1990) rendező, forgatókönyvíró

Vadon (1988) rendező, forgatókönyvíró

Ítéletidő (1987) (TV film) rendező

A nagy generáció (1985) rendező

Postarablók (1985) (TV film) rendező

A japán szalon (1984) (TV film) rendező

Névnap (1984) (TV film) rendező

Sortűz egy fekete bivalyért (1984) forgatókönyvíró

Bubi (1983) (TV film) rendező

A kárókatonák még nem jöttek vissza... (1983) (TV film) rendező, forgatókönyvíró

Dögkeselyű (1982) rendező, forgatókönyvíró

A legnagyobb sűrűség közepe (1980) (TV film) rendező

A Szent Korona története (1980) (TV film) rendező

A luxusvilla titka (1979) (TV film) rendező

Végkiárusítás (1978) (TV film) rendező, forgatókönyvíró

Magellán (1977) (TV film) rendező

Tüzek, tűzkatasztrófák (1977) (TV film) rendező

Veri az ördög a feleségét (1977) rendező, forgatókönyvíró

Magyarország 1849 (1975) (TV film) rendező

Dózsa népe (1973) rendező

Szervezés kérdése (1972) rendező

Férfijáték (1971) rendező

Árvíz (1970) rendező

Morell Mihály (TV film) rendező

A népbíróság ítéletei (TV film) rendező

Testvérek, Kincsesek (TV film) rendező