Csontváry szabadságkeresése
Pozsgai Zsolt Szabadságharc Szebenben című munkája, május 31-én kerül először moziba, az Aranytíz Művelődési Központ Színháztermében. A film egy átlagos magyar játékfilm költségvetésének körülbelül harmadából, 80 millió forintból forgott le. A szerző saját korábbi színpadi művét vitte vászonra, a történet Csontváry Kosztka Tivadar életét veszi alapul. A filmbéli családban még a kiegyezés előtt megjelenik egy, az 1848-49-es szabadságharcban résztvevő, rebellis szellemű nagypapa, aki lázadó természetét végül unokáján keresztül egész családjába beoltja.
Fotó a Csendkút című filmből |
A szabadságharcos nagypapa megjelenése zsarolhatóvá teszi a családfőt, annak felesége kényszerből a polgármester szertőjévé válik, hogy a családi titok továbbra is titok maradjon. A széteső családot az elszántan festővé válni akaró unoka menti meg, aki szembeszáll a polgármesterrel, ami szüleit is egy igazabb élet felé tereli. Végül Tivadar megszökik, „és elindul a nagyváros felé, hogy festő lehessen belőle. És hogy megtalálja, és szolgálja azt a szabadságot, amit Szebenben hiába keresett” - olvasható a szinopszisban.
A történet forradalmi jellege rokonítja a nemrég 260 milliós költségvetésből elkészült, 1956-os vonatkozású Csendkúttal, de sokkal erősebb kapcsolatot jelent a két alkotás között a magányos ember lázadása. A film megértéséhez nem szükséges ismerni az 56-os eseményeket. A Gérecz Attila életét bemutató tavaly leforgott alkotást idén ősszel fogja bemutatni a Budapest Film.
A Pécsi szál
Az ifjú Kosztka Szabadságharc Szebenben |
Az inasévektől kezdve Zsolnay pályáját, korábban regény formájában Dénes Gizella már bemutatta, a pécsi születésű Pozsgai Zsolt előtt pedig nem volt ismeretlen az életút. A film egyelőre terv formájában létezik és igyekszik majd bemutatni a korabeli Pécset is, amely 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz. Az egykoron Fünfkirchenként ismert város végül német segítséggel vált magyar szellemi központtá.
A nagypapa, akit titkolni kell Szabadságharc Szebenben |
Mindezek megjelenítéséhez Pozsgai Zsolt erőteljesen épít színészeire. A színész- és játékközpontú személet a rendező színházi hozadéka. Pozsgai úgy véli, hogy számos színpadi munka után nem ő fordult a film felé, hanem az fordult hozzá, és korábban filmes látásmóddal megvalósított darabjai is a mozgókép irányába mutattak. Szerinte történeteket a színész karakterére szabva érdemes megvalósítani, és nem fordítva. Véleménye szerint olyan erős színészállománnyal rendelkezünk, amelyet érdemes megfelelően felhasználni.
Magyarok mindenütt vannak
A játékfilmek mellett két másik dokumentumfilm is készül Pozsgai Zsolt rendezésében, ezek elsősorban „szeretetből születnek”, költségvetésük 3-4 millió forint, ami jellemző egy mai átlagos hazai dokumentumfilmre. Az egyik a Hun völgy, amelynek forgatásáról nemrég tértek vissza az alkotók, és amely Svájc egyik alpesi térségébe vezet, ahol az ott lakók a hunok leszármazottainak tartják magukat, és ezzel némiképp rokonnak is tekintik magukat a magyarokkal.
A film nem a XVIII-XIX. századi helyenként abszurd következtetésekkel operáló hazai ősmagyar kutatás módszerével mutatja be az ott lakókat, hanem sokkal inkább „a völgy hangulatának megragadása a cél, és rávilágítani, hogy nincsenek idegenek Európában, számos összekötő kapocs van a népek között, és megpróbálom azt kutatni, ami összeköt, és nem azt, amelyik elválaszt bennünket egymástól.”
Nemcsak a család becsülete a tét
Szabadságharc Szebenben |
Pozsgai Zsolt a filmek mellett a színházhoz sem lett hűtlen, jelenleg Genfben rendez Liselotte és a május című színművét francia színészekkel, melynek az Avignoni Színházi Fesztivál keretében lesz a bemutatója július 6-án. Legújabb filmje, a Szabadságharc Szebenben pedig május 31-én látható az Aranytízben.
(* A Szabadságharc Szebenben című film fotóit Nádorfi Lajos készítette)