Pucz Dániel: Amikor először olvastam a fabulát, tudtam, hogy akarok vele valamit kezdeni. Aktuálisnak éreztem, és éppen nagyon foglalkoztatott a (politikai és a közéleti) kettősbeszéd, amiről az én olvasatomban ez a tanmese szól.
Filmhu:A filmet Constantinos Terlikkas-szal közösen készítettétek. Hogyan alakult ki ez az együttműködés közöttetek és milyen volt a közös munka?
P. D.: A Filmtett workshop animációs csapatában voltunk Nyárádszentlászlón. Ha jól tudom, Costis volt a filmtett történetében az első olyan animációs, aki nem beszélt magyarul, ő Ciprusról jött. Hamar eldöntöttük, hogy együtt akarunk valamit csinálni, és nekem már volt ez a filmtervem. Megvolt a karakter, néhány látványterv és egy mozgatáspróba. Amikor eldöntöttük, hogy megcsináljuk, magától értetődőnek tűnt, hogy ő csinálja a háttereket, én pedig a karakteranimációt. Persze mindketten beleszóltunk egymás munkájába is. Egyébként rengeteg segítséget kaptunk a munkában: Ferencz Hunornak köszönhetjük például a filmben látható ködöt, illetve a figura árnyékát is, és rengeteg segítséget és tanácsot kaptunk az első pillanattól kezdve Bertóti Attilától és Patrovits Tamástól is.
Filmhu:A film Heltai Gáspár egyik fabuláját dolgozza fel. Ezelőtt is dolgoztatok már irodalmi adaptációkkal?
P. D.: Costis linómetszetekkel készült vizsgafilmje, a lullaby egy ciprusi folklór dal adaptációja. Az én vizsgafilmem is egy adaptáció volt, Hugo Ball Karawane című dadaista verséhez. A férfi és a fák azért volt más, mert ez egy rövid tanmese, aminek megvannak a szabályai. A koncepciónk az volt, hogy rövid meséből rövid animációt csinálunk, a történetet megpróbáltuk leegyszerűsíteni egészen csak az utolsó fordulatra úgy, hogy mindez csak az utolsó pillanatban derüljön ki.
Filmhu:Mi volt a legjobb élményed és a legrosszabb a film elkészítése során?
P. D.: Az előkészületeket leszámítva maga az animáció 9-10 nap alatt készült el. Nyárádszentlászlón egy olyan helyen, ahol ha kinéztünk az ablakon, szürkemarhák mászkáltak, de az ablakon inneni oldalon meg egy légkondicionált terem volt, minden szükségessel felszerelve.
Az egyetlen dolog ami hiányzott, az internet volt. Ez egyszerre segített minket abban, hogy többet dolgozzunk, és csak ezzel foglalkozzunk, de ugyanakkor ha elakadtunk, akkor a saját tudásunkból kellett megoldani, nem volt internetes segítség.
Filmhu:Kiknek szánod elsősorban a filmet?
P. D.: Ezt nem határoztuk meg. Annak, aki megnézi.
Filmhu:Miért szereted az animáció műfaját?
P. D.: Az animáció trükk. Olyan személyiségeket és karaktereket lehet életre hívni, amelyek a valóságban nem léteznek, hogy aztán belehelyezzük őket egy olyan világba, ami, ha úgy akarjuk teljesen másként működik, mint amiben élünk. Az animáció létező legrészletesebb formanyelv valamilyen tartalom átadására. Ez nagyon inspirál.
Filmhu:Hogyan alakult ki a film látványvilága?
P. D.: A férfi első vázlata a 139-es buszon született meg. Szeretem utazás közben a velem szemben ülő embereket rajzolni, és leült elém egy bácsi, akinek a fejéhez viszonyítva ici-pici arca volt. Ekkor jöttem rá, hogy ezt keresem. A háttér pedig Costis munkája volt, én megmutattam a storyboardban a képkivágásokat, meg az előzetes terveket, ő pedig átalakította valami sokkal egyszerűbbé és befogadhatóbbá. Talán a kedvenc animációs filmem Jurij Norstein Sündisznó a ködben című filmje is hatott, sokat merítettünk belőle. Van egy álomszép snitt benne, mikor a sündisznó feltekint a fára. Ezt ő trükkasztalon, nem is merem elképzelni hány üveglappal és papírkivágós elemmel érte el. Sőt, nem tudom, hogy igaz-e, de úgy hallottam, hogy a ködöt úgy csinálta, hogy az objektívre vajat kent. Ezt a jelenetet igyekeztünk megidézni a filmben, de mi sokkal egyszerűbb technikát használtunk, itt minden digitális. Ezt a jelenetet hamis 3D-ben csináltuk, és egyébként ezzel szenvedtünk a legtöbbet, ez leginkább arról szólt, hogy megértsük, hogy Norstein hogy csinálta. Persze amit mi hoztunk létre, össze sem hasonlítható az ő munkáival.
Filmhu:Mely fesztiválokon lesz látható A férfi és a fák?
P. D.: Nagyon szerettük volna, ha kijut film külföldre, de arra nem számítottunk, hogy ez ennyire egyszerűen megtörténik. Legközelebb Braziliában lesz látható az AnimArte! fesztiválon, utána Ljubijanában az Animatekán, majd megy Kambodzsába (Cambodia International Film Festival) és Moszkvába (Kinolit) is.
Filmhu:Milyen filmterveid vannak még?
P. D.: Egyenlőre kíváncsian ülünk ennek a filmnek a jövője előtt. Addig is dolgozom egy hasonlóan rövid animációs filmen, aminek a címe ’Nuts’. De egyenlőre többet nem szeretnék róla mondani.