Idén rendezitek meg a negyedik maratont, ami tavaly ősszel a járványhelyzet miatt elmaradt. Hogy éltétek meg, hol tartottatok a szervezésben, amikor kiderült, hogy le kell fújni?

Valóban, a tavalyi évben nem sikerült megtartani a Budapesti Klasszikus Film Maraton negyedik felvonását, ez minden szempontból kellemetlen volt. Erősen készültünk a fesztiválra, nyáron még nagyon bizakodóak voltunk, a programot körülbelül véglegesítettük. De az ősz beköszöntével sajnos világossá vált, hogy a járványhelyzet nem fogja lehetővé tenni. Közelegtek a korlátozó intézkedések, amik mellett nem lett volna értelme, ráadásul fontos szempont volt, hogy a meghívott külföldi szakmai vendégeink és hírességek, akiknek a jelenlétére építettük volna a fesztivált, sorra mondták vissza a részvételt. Inkább áttettük az egész eseményt az idei évre és nagyon reméljük, hogy most végre akadálymentesen valósulhat meg. A program teljes mértékben készen áll, jönnek a külföldi vendégek is, nagyon izgalmas tartalmakkal várjuk a közönséget.

Budapesti Klasszikus Film Maraton 2019-ben / Fotó: Chripkó Lili

2021-ben egymást érik a jelentős magyar filmes vonatkozású évfordulók. Hogyan kapcsolódik a maraton a magyar film 120. születésnapját ünneplő eseménysorozathoz?

Már kapásból a nyitónapunk is erről fog szólni. Szeptember 21-én este egy filmes időutazásra invitáljuk a közönséget az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a regisztrált meghívottakon túl korlátozott számban a nagyközönség is jegyet válthat rá. Élőzene mellett vászonra kerülnek a Lumiére-fivérek által Magyarországon forgatott filmek, amelyeket 1896-ban forgattak és a diplomáciai munkánknak köszönhetően, 125 év után először, idén nyáron Magyarországra érkeztek az eredeti kameranegatívok, hogy a Filmarchívumban digitalizálhassuk őket. Ilyen minőségben még senki sem látta ezeket a felvételeket itthon.

Az est fénypontja Korda Sándor kevés fennmaradt filmjeinek egyike, az Aranyember című remekmű. Korda 1918-ban rendezte ezt a virtuóz Jókai-adaptációt, ami a mai napig lélegzetelállító élményt nyújt. A film teljeskörű restauráláson esett át, Farkas Bence a Győri Filharmonikus Zenekarral pedig fantasztikus filmzenét szerzett hozzá, amivel élőben fogják kísérni a vetítést. Emellett levetítünk egy rövid animációs dokumentumfilmet is, amit a Filmarchívum munkatársai készítettek idén A táncz című filmről, az első magyar játékfilmről. A kisfilm A táncz készítését, gyártási körülményeit és a korszakát mutatja be.

Mi alapján rekonstruáltátok a filmet?

A táncz-ból az eddigi ismereteink alapján sajnos nem maradt fenn kópia, viszont a készítéséről gyönyörű fotók maradtak fenn. Nagyjából 70-80 fénykép maradt meg, amelyeket egy csodás albumban őriznek az Országos Széchényi Könyvtárban. Ezekből a fotókból, újságcikkek, dokumentumok alapján rekonstruálták a munkatársaim a film dramaturgiáját, elkészültének körülményeit. Így kívánunk tisztelegni a 120 éves első megrendezett magyar film előtt.

A magyar film születése – A táncz / Fotó: NFI - Filmarchívum

Hogyan épül fel az idei program, és mi az, amit kiemelnél belőle?

Nagyon gazdag a program, nem is lehet egyetlen eseményt kiemelni közülük. A filmtörténeti relevancia figyelembevétele mellett személyes szeretettel is válogattuk a filmeket a különböző szekciókba. Nagyon fontosnak tartom például, hogy mindenki megismerje azokat az animációs filmeket, amiket műsorra tűzünk, elsősorban az idén elhunyt Jankovics Marcell életművét. A János vitézt az Oscar-díjra jelölt rövidfilmjével, a Küzdőkkel együtt vetítjük szeptember 24-én a Szent István téren. Hatalmas élmény lesz, őrületes a képi és a zenei világa és a közönséget János vitéz álarccal várjuk, hogy egy nagy közönségfotót készítsünk, ezzel is hangsúlyozva, hogy Jankovics filmjeinek tovább kell élniünk generációról generációra.

A szabadtéri moziélmény igazi családi program lesz! Szintén nagy élménynek ígérkezik az Ének a csodaszarvasról bemutatója az Urániában, amit most lehet majd először restaurált formában látni. John Halas, azaz Halász János, a brit animáció magyar megteremtőjének legendás Állatfarm című filmjét láthatják szeptember 22-én az Urániában. A film után Halas rendező lányával, az animációs szakember, Vivien Halassal kerül sor egy beszélgetésre, amelyet a MOME rektora, Fülöp József moderál. John Halas rövid filmjeiből is vetítünk válogatást, amiket itthon eddig szinte nem is lehetett látni. Szintén animációs különlegességek lesznek a ceglédi születésű, Amerikában világhírűvé vált, hétszer Oscar-díjra jelölt és Oscar életműdíjas George Pal (Marczincsák Pál György) hollandiában készült rövidfilmjei, amiket a holland filmarchívumtól kaptunk. Nagyon fontos, hogy elkészültünk Reisenbüchler Sándor animációs filmjeinek digitális restaurálásával és ezeket is bemutatjuk a Maratonon. Kihagyhatatlan a kínálat az animáció szerelmeseinek, szakértőinek és a diákoknak is.

Ezen felül lesz Törőcsik Mari blokkunk és egy gazdag válogatás Jancsó Milkós születésének 100. évfordulója alkalmából. A szabadtéri vetítések esetében mindenkinek felhívom a figyelmét a Szegénylegényekre. A filmet Martin Scorsese is a filmtörténet legfontosabb filmjei közé sorolta. Virtuozitása a mai napig lélegzetelállító. Bő kínálatunk lesz a némafilmekből, amelyeket több alkalommal élő zene kísér majd a Francia Intézetben és a Toldiban. Szeretnénk ha Magyarországon is egyre népszerűbb lenne ez a műfaj, hiszen azon túl, hogy egy hihetetlen filmes időutazásban lesz részünk, nagyon erős művészi performance is a némafilmekhez készített zenék előadása. A szívemhez közel áll a Magyarok Hollywoodban blokk is, amiben a Saroküzlet című László Miklós-adaptáció, a Lengyel Menyhért által írt és Ernst Lubitsch által rendezett Lenni, vagy nem lenni, ami a  a világ egyik legjobb vígjátéka, a Casablanca, a Lugosi Béla féle Drakula és Billy Wilder Legénylakása is szerepel, utóbbiért Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjat kapott.

Szegénylegények  /Fotó: NFI - Filmarchívum

Idén külön foglalkoztok az operatőrökkel is?

A Magyar Szem szekcióban azoknak a magyar operatőröknek a munkásságából válogatunk mostantól kezdve minden évben, akik külföldön is jelentős alkotásokban dolgoztak. Idén Hildebrand István, Koltai Lajos, Zsigmond Vilmos és Rudolph Máté került a középpontba. Zsigmond Vilmostól a Spielberg által rendezett Harmadik típusú találkozások lesz látható, ami szerintem a legjobb sci-fi, Koltai Lajostól pedig a Tim Roth főszereplésével készült Az óceánjáró zongorista legendája, ami jó ideje nem volt már elérhető itthon semmilyen formában. Zsigmond Vilmos Oscart, Koltai Lajos Európa Filmdíjat kapott a fenti munkájáért. Mindkét filmet szabadtéren, a Szent István Bazilika előtti óriásvásznon, szabadtéren vetítjük.

Hozzájuk hasonlóan Hildebrand Istvánt valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, de azt talán kevesen tudják, hogy ő fényképezte kevés fikciós film egyikét, ami Cinerama technológiával készült. Az aranyfej című amerikai-magyar ifjúsági krimiről van szó, amit szinte teljesen mértékben Budapesten forgattak, 70 mm-es kamerával. Az Imax előfutáraként csak rövid életű, de annál elképesztőbb látványt nyújtó Cinerama élményhez, gyönyörűen restaurált kópia érkezett az Egyesült Államokból, így a magyar nézők is megtapasztalhatják, milyen volt ultraszélesvásznon mozikban nézni a filmeket a 60-as, 70-es években. A Richard Thorpe által rendezett izgalmas kalandfilmben amerikai és olyan kiváló magyar színészek is játszanak, mint Pécsi Sándor, Garas Dezső, Darvas Iván, Makláry Zoltán, Csákányi László, Esztergályos Cecília. Számunkra kuriózum, hogy a filmben feltűnik egy üldözési jelenet helyszíneként az épülőben lévő, új Erzsébet híd. vetítésen Hildebrand István is részt vesz. A film különben a fiatal közönségnek is elsőosztályú szórakozást nyújt 25-én, szombat délután a Toldiban.

Rudolph Máté neve talán nem cseng olyan ismerősen a magyar közönségnek, de az általa fényképezett Szent Johanna képei a mai napig a filmiskolák tananyagának számítanak. Rudolph Máté, aki Mayer Rudolfként látta meg a napvilágot, budapesti tanulmányai után külföldön dolgozott olyan rendezőkkel mint Carl Theodor Dreyer, Korda Sándor, Korda Zoltán, Hitchcock, Fritz Lang, René Clair, Charles Vidor és Orson Welles. Munkájáért ötször kapott Oscar jelölést. A Maratonon bemutatjuk még egy munkáját, a Joe Pasternak által producerelt Örök Évát.

Az aranyfej forgatása 1963-ban - Jobbra: James Hill rendező, mögötte Hildebrand István / Fotó: Fortepan / Hunyady József 

Melyik filmet volt a legnehezebb beszerezni?

Mindig ugyanazzal a problémával szembesülünk a fesztivál szervezésénél, a vágyainkat a filmek elérhetősége korlátozza. Mi szerencsés helyzetben vagyunk abból szempontból, hogy a magyar kormány nagyon erősen támogatja a filmmegőrzés és a filmfelújítás kérdését, 2017 óta több mint 150 került teljes digitális restaurálásra. Ilyen programok máshol is zajlanak, de országa válogatja, hogy milyen intenzitással. Óriási a nemzetközi filmörökség, a digitálisan elérhető kópiák száma viszont még mindig korlátozott ahhoz képest, mint amennyi filmet meg szeretnénk mutatni a közönségnek.

Minden évben vannak olyan filmek a kívánságlistánkon, amik kapcsán hosszú hetek-hónapok kutatását követően úgy kell döntenünk, hogy levesszük a programról, mert nem találtunk belőle vetíthető kópiát. Az idei év legnagyobb kihívása valószínűleg meglepetést fog okozni, mert nem egy túl régi filmről beszélünk. Az 1998-as Az óceánjáró zongorista legendája után hosszan nyomoztunk, már kezdtünk is lemondani arról, hogy lehetőségünk lesz a bemutatására. Végül sikerült ráakadni az olasz jogtulajdonosra, akik történetesen rendelkeznek egy gyönyörű minőségű digitális kópiával is, ezt fogjuk vetíteni a Szent István téren. Viszont többször is beletört a bicskánk az amerikai stúdiókba, amikor Kertész Mihályhoz vagy Korda Sándorhoz köthető filmeket kerestünk, furcsa módon több olyan alkotás is volt, amikhez nem lehetett hozzáférni megfelelő minőségben vagy amelyeknek a jogviszonya nem tisztázott. Azért szerencsére folyamatosan dolgoznak a katalógusfilmek digitalizálásán és restaurálásán a stúdiók és az archívumok világszerte, így egyre több film válik elérhetővé.

Az óceánjáró zongorista legendája

Milyen szakmai programokkal készültök?

Érdekfeszítő programsorozat kristályosodott ki a szakmának. Az idéntől Budapest Classics Műhelynek, angolul Lab-nek elnevezett programsorozat szeptember 22-én indul a Müpa auditóriumában ésa film hajnala lesz a téma. A Jerome Seydoux - Pathé Alapítvány vezérigazgatónője, Penelope Seydoux fog előadást tartani arról, hogyan gondozzák és terjesztik a filmgyártás úttörőinek hagyatékát. Utána a magyar film kezdeteiről fog szó esni, Kurucz Márton kollégám arról beszél majd, hogyan szökkent szárba a hazai filmgyártás az 1910-es években, Kolozsvárról indulva egészen a némafilmes korszak végéig. Torma Galina kolléganőnk pedig azt az óriási jelentőségű kutatást mutatja be, amely már két éve zajlik a Filmarchívumban, és célja, hogy azonosítsa az 1910-es évek filmhíradókhoz forgatott jeleneteket. Olyan felvételeket fog tartalmazni az előadás, amivel a közönség még nem találkozhatott, korabeli hírességek, közéleti személyiségek, művészek is szerepelnek rajtuk.

23-án délelőtt a különböző külföldi filmarchívumok vezetőivel a pandémiás időszak kihívásairól beszélgetünk a Francia Intézetben, illetve Clémence Coppay, a Francia Televízió Kulturális és Történelmi programigazgatója tart egy nagyobb előadást arról, hogy a Francia Televízió hogyan használja az archív felvételeket a dokumentumfilmekhez, a kulturális és történelmi műsoraihoz, illetve milyen koprodukciókban vesznek részt. Szeptember 24-én délelőtt szintén a Francia Intézetben mutatják be hazai és nemzetközi előadók, hogyan hogyan működik a kreativitás az archívumok falain belül. A programokon az európai filmarchívumok közül a francia, a dán, a holland, a portugál, a német, az olasz, a cseh, a szlovák, a lengyel, az osztrák, a szerb, a belga és az észt filmarchívumok vezető munkatársai vesznek részt. 25-én egy pedagógus konferenciával zárjuk a szakmai programokat, pedagógus szövetségek tagjait várjuk, hogy arról értekezzünk, miképp lehet eljuttatni a magyar iskolákba a klasszikus magyar filmeket és az Alapfilmek.hu által összeállított feldolgozó-anyagot.

Milyen terveitek vannak a következő évekre?

Idén Kertész Mihálytól vetítjük a Casablancát, de jövőre szeretnénk egy teljes körű Kertész Mihály és Korda Sándor retrospektívet rendezni. A Magyar Szem sorozatot kifejezetten hagyományteremtő céllal indítottuk, ezt tehát a későbbi években is folytatni akarjuk, csakúgy mint a Magyarok Hollywoodban válogatást és a Nyitott archívumok szekcióba is folyamatosan küldik az ajánlataikat a külföldi archívumok. Idén elindítottuk a Nemzetközi Hungarika kutatásunkat, amelynek kapcsán remélem, hogy kallódó filmkincseink közül jövő ilyenkorra már többet sikerül majd megtalálni. 2022. áprilisában Budapesten a Nemzeti Filmintézet látja vendégül a Filmarchívumok Világszövetségének az éves kongresszusát. A szervezet, amelynek végrehajtó bizottsági tagja vagyok 2019 óta, óriási segítséget nyújt a nemzetközi kutatásban és a ritkán látható filmek hozzáférésében is, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy a 2022-ben is nagyon gazdag programot sikerül összeállítani.

A 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton szeptember 2021. szeptember 21-26. között zajlik a fővárosban, a progamot itt lehet böngészni.