A Nemzeti Filmintézet több nagyszabású eseménnyel is ünnepli az idén 120 éves magyar filmet, így a jubileum jegyében fog telni szeptember 21-én este az Uránia Nemzeti Filmszínházban a 4. Budapesti Klasszikus Film Maraton nyitógálája is. A gálán levetítik – az 1896-os Lumière-filmekből összeállított válogatásban - az első Magyarországon készített filmfelvételeket; az első magyar film, A táncz, születéséről készített animációs dokumentumfilmet, és Korda Sándor 1918-ban készült némafilmje, Az aranyember digitálisan restaurált (2K) változatát, a Farkas Bence zeneszerzésével és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában készült zenei kísérettel.

A Klasszikus Film Maraton célja, hogy fókuszba állítsa a magyar film értékeit és bemutassa a magyar közönségnek az európai filmarchívumok kincseit. A Maraton idén öt blokkban - Hommage, Fókuszban, Magyarok Hollywoodban, Magyar szem, Nyitott archívumok - mutatja be a nagyközönségnek a frissen restaurált klasszikusokat és filmritkaságokat. A szeptember 21-26. között zajló filmfesztivál további helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, a Budapesti Francia Intézet és a Müpában a Ludwig Múzeum.

Az aranyember (1918) / Fotó: NFI

Káel Csaba a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke kiemelte: „A magyar film születésének 120. jubileuma a Nemzeti Filmintézet teljes idei évét meghatározza, ennek égisze alatt szervezzük a Budapesti Klasszikus Film Maratont is. A filmfesztiválunkon újra együtt ülhetünk be a mozikba és a szabadtéri vetítésekre, hogy a magyar és nemzetközi filmkincs legjavát élvezzük.”

A tavalyi Klasszikus Film Maratonnak el kellett maradnia a pandémia miatt. A mozikon és a moziba járás hagyományán is nagy sebet ejtett ez a nehéz időszak. E kettő és a halhatatlan filmklasszikusaink iránti szeretet miatt találkozzunk szeptemberben ismét a nagyvászon előtt!” – mondta Ráduly György a Nemzeti Filmintézet filmarchívumának igazgatója.

A Maraton Hommage válogatása minden évben a nemrég elhunyt alkotók előtt tiszteleg. Idén Törőcsik Marira, Jankovics Marcellra, Tóth János operatőrre és Bertrand Tavernier francia filmrendezőre emlékeznek. Törőcsik Mari, a legendás színésznő szinte megszámlálhatatlan filmben szerepelt, a játéka, a személyisége mindenkinek emlékezetes marad. Ő az egyetlen magyar színésznő, aki elnyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakításért járó Arany Pálma díját. A Maratonon megcsodálhatjuk filmbeli kamaszlányként (Kölyök), szeretetéhes cselédlányként (Édes Anna), dívaként (Déryné, hol van?) és tragikus antik hősnőként (Szerelmem, Elektra) is.

A magyar film születése - A táncz / Fotó: NFI

Jankovics Marcell világszerte elismert rendező, a magyar animáció egyik legjelentősebb művésze volt. Varázslatos animációs filmjei minden generációnak örömet okozó, meghatározó alkotások, amelyeket szabadtéren és az Urániában, restaurált képpel és hanggal élvezheti a közönség. A cannes-i Arany Pálma-díjas és Oscar-díjra jelölt rendező Ének a csodaszarvasról és János vitéz című alkotásait vetítik a Maratonon.

A Klasszikus Film Maraton idei programjának fókuszában három kerek alkotói évforduló áll, Jancsó Miklós (100), Huszárik Zoltán (90) és Mészáros Márta (90); két animációs alkotó, Reisenbüchler Sándor és Halász János (John Halas); valamint az avantgárd Moholy-Nagy László. Mindannyian markáns hangú, erős egyéni látásmóddal rendelkező művészek, filmjeik az egyetemes filmtörténet klasszikusai. A Klasszikus Film Maraton Jancsó Miklós 100 válogatása a rendező különböző korszakainak emblematikus filmjeit mutatja be mind a négy helyszínén.

A nagy hagyományú magyar operatőri „iskola” alkotói az elmúlt 120 évben külföldön is letették a névjegyüket. Rájuk koncentrál a Maraton Magyar szem című, hagyományteremtő válogatása. A szekció nézői idén Zsigmond Vilmos, Hildebrand István, Koltai Lajos és Rudolph Maté szemével láthatják a világot.

A Magyarok Hollywoodban válogatás Hollywood gazdag magyar örökségéből szemezget: levetítik a Trauner Sándor díszlettervező Oscar-díjjal jutalmazott közreműködésével készült Legénylakást, a László Miklós műve alapján készült Saroküzletet, a Lengyel Menyhért darabjából forgatott Lenni vagy nem lennit, Joe Pasternak Örök Éva c. vígjátékát, a Lugosi Béla által megformált Drakulát és természetesen Kertész Mihály első számú klasszikusát is, a Casablancát.

Jancsó Miklós / Fotó: B. Müller Magda

A Nyitott archívumok programja izgalmas betekintés a filmgyűjtemények munkájába. A program az európai filmarchívumok restaurált, ritkán látható, fontos alkotásait mutatja be. Vágtathatunk az 1920-as évek motorosaival az Alpokban (Motorral a felhők felett), tanulhatunk Orson Wellestől a hamisításról (H, mint hamisítás), leeshet az állunk George Pal reklámanimációitól, és gyönyörködhetünk a zenével kísért némafilmekben.

És újra miénk a tér! A Szent István téren, a Bazilika előtt, idén négy estén át mozizhat újra ingyen a nagyközönség. A nézők óriásvásznon láthatják Jancsó Miklós teljes körűen restaurált remekművét, a Szegénylegényeket, Jankovics Marcell grandiózus János vitézét, a ritkán látható közönségkedvenc Az óceánjáró zongorista legendája c. filmet, valamint részünk lehet Harmadik típusú találkozásokban is.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton vetítéseihez nemzetközi szakmai programok, könyvbemutatók, előadások, közönségtalálkozók, kiállítások, zenei és gyermekprogramok is kapcsolódnak.

Forrás: Nemzeti Filmintézet
Címlapkép: Törőcsik Mari 1970-ben / Fotó: Farkas Tamás