Filmhu: Mit jelent neked most ez a díj, az így nyert támogatás miben segíti a munkádat?

Szederkényi Bella: Nagyon örülök annak, hogy a filmtervem elnyerte a Bosch koprodukciós díját! Egyrészt óriási megtiszteltetés, másrészt jól esik az elismerés, azután, hogy másfél éve elkezdtem komolyan foglalkozni ezzel a filmtervvel, és  - minden túlzás nélkül - óriási energiát fektettem abba, hogy támogatókat találjak a projekthez. Sajnos Magyarországon egyedi animációs rövidfilmre, amely főleg a fesztiválokat célozza meg, nagyon nehéz forrást találni - nekem legalábbis nem sikerült. Viszont vagyok annyira konok, hogy ez nem vette el a kedvem ettől a filmtől: módszeresen utánajártam az összes lehetőségnek, fórumnak, fesztiválnak, film marketnek, workshopnak és residency programnak, és az elmúlt másfél évben - munka mellett - a szabadidőmet azzal töltöttem, hogy minden lehetőségre jelentkeztem, és mindenhová elutaztam. Tulajdonképpen eközben a saját magam producerévé is váltam, ami nem csak iszonyú hasznos tapasztalatokkal járt, hanem egy jól működő nemzetközi kapcsolati háló kialakulását is magával hozta.

A tavalyi évben sikerült felállítani egy francia-német-magyar koprodukciót, amiben fontos szerep jutott a Bosch koprodukciós díjnak is. Persze volt B-tervünk arra az esetre, ha nem jön be, de nyilván így még jobb.

Filmhu: Mit éreztél, mire gondoltál, amikor Wiesbadenben kiderült, hogy nyertetek?

Sz.B.: Hát az egy klasszikus black-out volt, azon ritka szerencsés pillanatok egyike, amikor nincs agymunka, csak endorfin!

10277594 519249528185113 8369775434181590219 n

Szederkényi Bella és német producere, Lissi Muschol

Filmhu: A berlini Script Pitch előtt azt írtad a blogodon, hogy három perced lesz, hogy mesélj A vaddisznóról, úgy, hogy csak egy mikrofon lesz a kezedben - akár egy stand uposnak. Kíváncsi lennék, miket mondtál abban a három percben...

Sz.B.: Hát igen, az egy teljesen más szituáció és pitch volt, viszont nagyon jó gyakorlási lehetőség a wiesbadeni megmérettetés előtt.

Nyilván máshogy épít fel az ember egy 3 perces pitch-et, ami a scriptre irányul, éppen ezért a vizuális anyagok bemutatása nem megengedett, mint egy 15 perces prezentációt, ami az egész projektet mutatja be átfogó módon. Klasszikusan egy rendező vagy egy forgatókönyvíró nem biztos, hogy jól érzi magát egy színpadon állva, mikrofonnal a kezében, de ez egy olyan helyzet, amit meg lehet és meg is kell tanulni, ha egy alkotó a nemzetközi piacon kíván partnereket találni az ötlete megvalósításához. A kérdésre válaszolva, amit a 3 perces pitch felépítése megenged, az a rövid bemutatkozás, szerencsés esetben egy hook, pár mondatnyi karakterizáció és szinopszis, és a végén a konklúzió.

Filmhu: A Bosch pályázatára csak koprodukciós tervekkel lehetett jelentkezni – hogyan találtatok egymásra Lissi Muschollal és Olivier Catherinnel?

Sz.B.: Ahogy említettem, nagyon pontos stratégiám volt arra, hogy mely országokból kívánok koprodukciós partnereket találni, és ez a két ország Franciaország és Németország volt. Miután összeállítottam a projekt foldert, folyamatosan kutattam a lehetőségeket, és mindenhova jelentkeztem. Olivier már ismerte és szerette a diplomafilmem, a vele való kapcsolatot egy csehországi animációs fórum segítette elő. Lissivel Szarajevóban találtunk egymásra, ahol a Talent Campus résztvevőjeként lehetőségünk nyílt német producerek számára pitch-elni a filmterveinket.

Filmhu: Egy külföldi filmesnek mennyiben más a hozzáállása, mennyire segíti a munkádat egy másik nézőpont?

Sz.B.: Nem nagyon látok hozzáállásban különbséget külföld és Magyarország között. Szerintem filmtervek vannak, és emberek, akik szerelembe esnek egy-egy filmtervvel. Aztán persze a hotelban a reggelinél a német csapattag tapsikol örömében, amikor meglátja az asztalon a nett kis asztali kukát, a francia tag mindenkivel flörtöl, a magyar pedig nem a sor végére áll be, hanem az elejére...  A kulturális különbségek iszonyú szórakoztatóak tudnak lenni!

10157219 10152089253383269 4832303006677233496 n

A Bosch Stiftung szervezői, zsűritagjai és nyertesei

Filmhu: Tegyük fel, hogy a producernek teljesen más elképzelései vannak. Mennyire tudtál volna engedni a saját elképzeléseidből, mi az a pont, amíg elmentél volna a változtatásban, ameddig még a saját munkádnak éreznéd a filmet?

Sz.B.: Ha teljesen más elképzelései lennének a producernek, akkor nem döntünk úgy, hogy egymással dolgozunk. Mindketten nagyon szerették az ötletet a kezdetektől fogva, és inkább segítették a fejlesztést, minthogy önkényesen belenyúltak volna a tartalmi vagy formai részbe.

Rengeteget beszélgettünk, és gondolkoztunk együtt, amíg a végleges storyline és hossz ki nem kristályosodott - ami egyébként decemberben történt meg. Összességében elmondható, hogy kifejezetten segítették a munkámat, amire szükségem is volt, és aminek nagyon örülök.

Filmhu: Várhatóan mikor és hol fogják bemutatni A vaddisznót?

Sz.B.: Jövőre készül el a film, és a fesztiválstratégia szerint egy A-kategóriás filmfesztiválon lesz a premier, amire jó esély is van, mert az előző filmem is több hasonló fesztivál versenyprogramjában szerepelt, sőt, egyet meg is nyert (ez volt a Brüsszeli Anima). Hogy a premier helye egy filmes, vagy egy animációs fesztivál lesz-e, azt még nem tudjuk.

Filmhu: Milyen egyéb filmterven, projekten dolgozol jelenleg?

Sz.B.: Jelenleg még egy filmtervem van pályáztatási szakaszban, egy dokumentumfilm, és Erdélyben fogjuk forgatni. Nagyon közel áll hozzám a téma, viszont a forgatás nem lesz veszélytelen, ahogy a teaser forgatása sem volt az tavaly nyáron! Egyelőre többet nem árulhatok el erről a tervről, csak annyit, hogy nagyon várom, hogy megvalósuljon!

Továbbá miután már ennyire belefolytam a produceri tevékenységbe, a megszerzett tudást és kapcsolati hálót szeretném kamatoztatni: egy animációs stúdió alapításán dolgozom egy volt egyetemi csoporttársammal, Gelley Bálinttal. Az elmúlt években a MOME animáció szakon dolgozó tanárok elkötelezett munkájának köszönhetően megjelent egy új, nemzetközi szinten sikeres animációs generáció. Úgy látjuk, hogy egyelőre nincs olyan platform, ami összefogná ezeket a tehetséges alkotókat, akik szétszóródnak, reklámmunkákat vállalnak, vagy elmennek külföldre kamatoztatni a tudásukat. Ezen szeretnénk változtatni, és egy olyan opciót nyújtani, amiért megéri itthon maradni, és filmeket készíteni. Szeretnénk összefogni a jó filmterveket, alkotókat, még több díjat elhozni fesztiválokról, egyben az itthoni nagyközönségnek is megmutatni, hogy milyen jók vagyunk animációban! Szeretnénk egy kis friss vért pumpálni a hazai animációs szakmába! Pont itt az ideje.