Zsolt
A normatív támogatás egyik hazai lehetőségét a producer a visszafizetésben látja: a sikeres filmekből az alapítvány kasszájába folyna vissza valamennyi, és ez feltölthetne egy normatív módon elosztható alapot. (Ausztriában ez az eljárás működik természetes módon).
Keretek között szomorúan
Grunwalsky Ferenc szomorú teljesítménynek nevezte, hogy az évi 14 milliárd Ft-os bérmunka-forgalomból a producerek nem tudnak áthozni tőkét a magyar filmgyártásba. Pedig az adókedvezménynek éppen volt az egyik célja. Közpénzből viszont nem lehet tőkefelhalmozást csinálni. A támogatási szabályzatról elmondta: vannak hibák, és zajlik az állandó korrigálás. Az új támogatási szabályzat 2 hónapja a kulturális minisztériumnál van, ahol egyeztetni kell arról, hogy „mi mehet, mi nem mehet”.
Makk Károly az MPSZ javaslatát, miszerint a szelektív pályázat lenne a beugró, majd a továbbiakban ebből lenne objektív mérce, a „kör négyszögesítésé”-nek nevezte”, és reálisabb gondolkodásra kérte a producereket.
Tóth Erzsébet, az MMK főtitkára elmondta: a normatív szisztéma a felelősségen dől el. Az MMK fedezet nélkül nem vállalhat kötelezettséget. A normatív támogatásra mindig kell legyen elegendő pénz, hiszen azt nem lehet évközben lezárni. Az adott évi keretek figyelembevételével az alapítvány modellezi a feltételrendszert, és így kalkulálhatja ki, mekkora kötelezettségvállalást tehet. Úgy azonban nehéz belőni ezt az összeget, ha nem tudjuk a jövő évi állami támogatás összegét.
