Egy használaton kívüli kórház épületében rendezkedett be a Toxikoma stábja, ide látogattunk ki egy tikkasztóan meleg nyári napon, hogy megnézhessük, hogyan készül Herendi Gábor új filmje. A málladozó vakolatú folyosók és üres kórtermek labirintusában könnyen eltévedhet az ember, de szerencsére a stábtagoknak már volt idejük hozzászokni a kísérteties helyszínhez és gyorsan eljutottunk arra az emeletre, amelyet a film kedvéért az egykori Lipótmezei Pszichiátria drogelvonó részlegévé alakítottak át.

A Toxikoma Szabó Győző önéletrajzi bestsellerén alapszik, így közvetlenül kapcsolódik Herendi Gábor első nagyjátékfilmjének, a Valami Amerikának megvalósulásához is. Az ezredfordulón Szabó Győzőt már kiválasztották a film egyik főszerepére, amikor ultimátumot kapott anyaszínházától: csak akkor engedik el forgatni, ha előtte bevonul az elvonóra és végigcsinálja a terápiát, amit már évek óta halogat.

Illés Gabriella, Szabó Győző, Herendi Gábor (fotó: Gordon Eszter)

A terápia sikerrel járt, Szabó Győző tisztán jött ki az elvonóról és szerepelhetett a filmben, aminek hatalmas közönségsikere egy csapásra élvonalbeli sztárt csinált belőle. Csakhogy maga a terápia egyáltalán nem volt könnyű folyamat, kezelőorvosa pedig az a Csernus Imre volt, aki később szintén országos híresség lett. A két erős temperamentumú jellem összecsapása izgalmas történet, a kör pedig szinte bezárul azzal, hogy Herendi Gábor viszi vászonra.

Egy személyes történet

Herendi Gáborral beszélgetve megtudtam, hogy Szabó Győző eredetileg a könyv megfilmesítésével Illés Gabriella producert bízta meg, akivel együtt dolgozott az A Játékkészítő és az Álomutazó című musicaleken: ,,Ők indították el a forgatókönyv fejlesztését, és valahol félúton Győző megkérdezett, hogy nem lenne-e kedvem beszállni. Miután én is érintett vagyok ebben a történetben, rögtön igent mondtam.”A rendező úgy érzi, alkotóként megkönnyíti a helyzetét ez a fajta érintettség: ,,Jobban rálátok a karakterekre. A történet érzelmi töltete engem is megérintett, sokkal személyesebben tudom elmesélni, mintha valaki csak kívülről belecsöppenne az egészbe.”

Szabó Győző, Herendi Gábor és Molnár Áron (fotó: Gordon Eszter)

Bár az alkotók lényegében szabad kezet kaptak a könyv adaptáláshoz, Szabó Győzővel és Dr. Csernus Imrével is sokat konzultáltak: ,,Az írók próbálták magukba szívni mindazt, amit lehetett a témában. Hosszú és mélyreható beszélgetéseken voltunk túl, amikor nekiálltak a forgatókönyvnek. Úgy fogtak neki, hogy valamilyen szinten megtanulták a Győzőt és a Csernust is.” A cselekmény magja a kórházban játszódik, de a film azért néha el fog mozdulni innen: ,,Több olyan vonal is van, ahol ki kell jönnünk a pszichiátriáról. Megjelenik Győző akkori felesége és kislányuk is, akik szintén részesei és elszenvedői voltak a történetnek. Látni fogjuk, hogy a drogos lét mennyire szét tudja zilálni az emberi kapcsolatokat.” Mindemellett Csernus magánéleti szála is ki lesz bontva.

Arról is kérdeztem a rendezőt, hogy miért a terápia időszakára koncentrálnak az alapanyag tíz évet felölelő periódusából. ,,Ez az időszak érdekelt minket a legjobban, különösen azért, mert azóta a Csernus doktor is azzá lett, aminek az emberek ismerik. Ő volt Győző pszichiátere, aki ennek köszönhetően lejött a szerről. Nagyon izgatott ez a dolog, ami Győző könyvében is ki van domborítva, hogy ők ketten nagyon nehezen jöttek ki egymással, mert két erős egóról van szó. Szeretnénk megmutatni, ahogy a két személyiség egymásnak feszül, és azt is, hogy végső soron mindketten tanulnak valamit a másiktól ebben a folyamatban.”

Molnár Áron és Herendi Gábor (fotó: Gordon Eszter)

A fiatal Szabó Győző szerepére egyértelmű választás volt Molnár Áron: ,,Győzőt fiatalabb korából ismerem és Áronban megtalálható ugyanaz az őrült erő és bizonyítási vágy, ami rá is jellemző volt ebben az időszakában. Értem, hogy Győző miért szerette volna, ha Áron játssza az ő fiatalkori énjét, mindkettőjüknél megvan az ide nekem az oroszlánt is attitűd.” Csernus doktor kiválasztása viszont széleskörű casting folyamatot vett igénybe: ,,Nagyon sok színészt megnéztünk, de szinte véletlenszerűen került bele a hálónkba Bányai Kelemen Barna, aki a Katona József Színház színésze és nemrég érkezett Erdélyből Magyarországra. Azt gondolom, hogy nagyon nagy felfedezés, az pedig csak hab a tortán, hogy még külsőre is hasonlít az Imrére.

A rendelőben

Mintha tényleg rendelésre érkeztem volna, a rövid folyosói várakozás után egy élethűen berendezett irodában találtam magam, amelynek ajtaján a Dr. Csernus Imre név volt olvasható. Idebent, a kanapén üldögélve beszélgethettem Bányai Kelemen Barnával, aki valóban kiköpött Csernus doktorrá változott.

Persze egy dolog a meggyőző megjelenés, a szerephez alaposan magévá kellett tegye a sztárpszichiáter belső jegyeit is: ,,Herendi Gáborral úgy láttuk jónak, ha Csernus jellemző gesztusait használom. Egy országszerte ismert, nagyon karakteres egyéniségről van szó. Sokan ismerik, látták a tévében vagy akár kezelte is őket. Sok online felvételt és Bevállalja? című műsorát is megnéztem. Látnom kellett, hogyan rendel, hogy segít a pácienseinek, hogyan kommunikál velük” - mondta el.

Bányai Kelemen Barna, Molnár Áron és Herendi Gábor (fotó: Gordon Eszter)

Szakmai oldalról is beleásta magát a helyzetbe: ,,Sokat olvastam arról, milyen amikor valaki az elvonóra kerül, elég ijesztő. Hitelesen próbáljuk ábrázolni ennek a súlyát. Színészként elég izgalmas, amikor az ember beleássa magát ezekbe az állapotokba”. A forgatást megelőzően Kelemen Barna és a pszichiáter között sor került egy valódi találkozásra, amelynek során Csernus megosztotta vele, milyen volt a 2000-es időszak a Lipótban.

Amíg a filmben az akaratok csatája zajlik a doktor és páciense között, a két főszereplő részéről szoros összhang jött létre: ,,Nagyon egymásra hangolódtunk, de nem fecsegjük szét a dolgokat. Amikor meló van, nagyon koncentráltan dolgozunk, amikor szabadidő, akkor csak elvétve váltunk egy-két mondatot” - mesélte a közös munkáról Molnár Áronnal, akivel először játszanak együtt. Ez a fajta fókuszáltság Kelemen Barna szerint az egész stábra és a rendezőre is jellemző a forgatáson: ,,Gáboron azt érzem, hogy nagyon tudja mit akar látni, mi meg eléggé pontosan érezzük őt. Félmondatokból is értjük egymást. Nagyon fog minket, hatásosan instruál és terel, nem hagy olyan kis lyukakat, amikben elveszhetnénk.

A szerhasználat rutinja

Molnár Áronnal az egyik kórteremben forgattak jelenetet. A viharvert Győzőt éppen felesége (Csuja Fanni) látogatta, akit egy nővér (Török-Ilyés Orsolya) vezet be hozzá. A felvétel szünetében Molnár Áron elmesélte, hogy mi jelentette számára a legnagyobb kihívást: ,,A szerhasználat elég komplex dolog. Annak, hogy elkészíts egy fecsit, megvan a maga szeánsza. Nagyon benne kell, hogy legyen az ember kezében a praktikusság.” Annak érdekében, hogy ez hihetően nézzen ki a vásznon, Áronnak be kellett gyakorolnia a metódust, amin részletesen végig is mentünk. Elmondta, hogy a fecskendőt puskának nevezik, illetve, hogy a heroint általában citrompótlóval szokás hígítani.

Szabó Győző és Molnár Áron (fotó: Gordon Eszter)

Áronnak a felkészülésben Szabó Győző is a segítségére volt: ,,Győző volt az első, akivel leültünk. Ő mutatta meg nekem és Herendi Gábornak, hogy kell elkészíteni a cuccot. Kakaóport használt hozzá, de így is elég brutális volt látni élőben, hogy néz ez ki.” Saját kutatást is végzett: ,,Nagyon szeretek utánamenni a dolgoknak, szerintem ezek a legizgalmasabb részei a munkának. Itt utána kellet járnom, hogy a heroinnak mi a valódi hatása, mit okoz fizikálisan és mentálisan, miből áll össze kémiailag. Milyen gesztusai vannak egy szerhasználónak, hogyan viselkedik akkor, amikor rajta van a cuccon, mit csinál, ha éppen elvonási tünetei vannak, vagy akkor, ha még tiszta, de már ott kattog az agyában. Ez a sava-borsa egy ilyen szerepnek.”

Különleges a szerepben az is, hogy Molnár Áront személyes barátság fűzi Szabó Győzőhöz: ,,Győző az egyik legjobb barátom, nagyon szoros és komoly barátság a mienk. Bármit megtennénk egymásért, komoly bizalom van egymás felé.” A köztük lévő hasonlóságot is hamar felfedezték: ,,Érdekes volt, hogy mielőtt egyáltalán szóba került volna a film, mi már otthon, a párjaink előtt utánoztuk egymást. Ez szóba került egy forgatáson, ekkor megbeszéltük, hogy egyszer megmutatjuk a másiknak. Már volt ízelítő és iszonyatosan röhögtünk. De ebben a filmben nem Győzőt utánzom, hanem Győzőt játszom. Fontos aspektusa a szerepalkotásomnak, hogy ne utánozzam őt, hanem eljátsszam azt a lelki folyamatot, ami végig ment benne. Másrészt nagyon finoman rakok bele olyan dolgokat, amik az ő attribútumai. Nem tolakodó módon, csak nagyon finoman minden jelenetbe megpróbáltam belecsempészni valamit, ami rá jellemző.”

 A Filmalap werkfilmje a forgatásról

Főszereplő társáról, Bányai Kelemen Barnáról elismerően nyilatkozott: ,,Hihetetlenül tehetséges srác, nagyon természetes a kamerák előtt. Elképesztően jól vette át a Csernus figuráját.” A rendezővel való munkát nagyon precíznek írta le: ,,Herendi Gábor nagyon jól ismeri az anyagot. Iszonyatosan finom instrukciókkal pillanatok alatt úgy a mederbe terel, hogy a legtöbbször elég egyszer vagy kétszer felvenni, és meg is van a jelenet.” Kiemelte, hogy a csoportterápiás csapat castingja is telitalálat: ,,Iszonyú jó fejek. Rainer-Micsinyei Nóri, Kovács Krisztián, Sodró Eliza, Tóth Andris, Homonnai Kata és Konfár Erik, így vagyunk egy csoport. Hihetetlenül jól megyünk egymáshoz. Van egy különös atmoszférája a forgatásnak, ami nyomasztó, de jó értelemben véve.”

A Toxikoma forgatása augusztusban ért véget. 2020 őszén érkezik a mozikba.

Borító: Molnár Áron (Fotó: Gordon Eszter)