András Ferenc: Sajnos ellopták. A Klárika, a Szerb Antal özvegye és családja úgy döntöttek, hogy enyém a jog. Közel tíz éven keresztül újra és újra megvettem a jogot, amikor lejárt, mert az volt a családi testamentum, hogy ezt a filmet én készíthetem el. A Klárika halálakor kiderült, hogy van a Szerb Antalnak egy lánya és ő a jogörökös. Egy producer barátom, akit bevontam ebbe az ügybe és elvittem Olaszországba, a hátam mögött megvette ezt a jogot, viszont most ő nem talál hozzá olasz rendezőt.
filmhu: A Szerb Antal regény is bővelkedik olasz vonatkozásokban, új műved pedig olasz-magyar koprodukció. Honnan ez az érdeklődés az olasz kultúra iránt?
AF: Szőlőssy Éva tanárnő hatására alakult ki ez a vonzalom, több kollégámmal együtt neki köszönhetjük az itáliai kultúra iránti elkötelezettségünket.
filmhu: Beszélnél röviden a Szent Lőrinc folyó lazacai megszületésének körülményeiről?
AF: Egy olasz író, Enzo Lauretta keresett meg engem. Elmondta, hogy látta filmjeimet, amelyek nagyon közel állnak hozzá érzékenységükben, szemléletmódjukban. Szeretett volna velem dolgozni és egyik regényéből, a Szicíliai vakációból írtunk is közösen egy forgatókönyvet. Mielőtt a forgatásba kezdhettünk volna, az író és film producere valami banális dolgom összevesztek, így nem kerülhetett sor a gyártásra. Ez közel hét éve volt. Pár hónap elteltével Enzo újra megkeresett és egy másik regényét ajánlotta, amely Nizzában és Monte Carloban játszódik a hatvanas években. A hosszú közös munka eredményeképpen a könyvet magyarítottuk, a francia helyszíneket Budapest és Tihany váltotta fel, a történet pedig napjainkban játszódik.
 |
AF: Ezekről csak hallomás útján értesülünk, a szülők sem jelennek meg a filmben. A történet ott kezdődik, hogy a két fiatal lány hazatér Magyarországra és a szentendrei nyári Művészeti Heteken megismerkednek két Olaszországból érkezett fiatalemberrel. Matyi apja olasz-latin nyelvtanár, így a lányok nyelvtudása lehetővé teszi, hogy a négy ember összeismerkedik a szentendrei festők kiállításán. Paolo felfigyel az izzó tekintetű Violára, akit teljesen lenyűgöznek a festmények. Barátja, Filippo a magyar kultúra alapos ismerője pedig Matyi csábító pillantásainak kereszttüzébe kerül.
filmhu: A Magyarországra hazatérő lányok múltjukkal és önmagukkal is szembesülnek. Az identitás keresés motívuma ismét feltűnik, mint A nagy generációban, ahol Cserhalmi György hosszas távollét után hazatér egykori szerelme és barátai közé.
AF: Az egyiket érdekli csak az identitás keresése, a másik csak arra vágyik, hogy fogjon magának egy gazdag pasit és élvezze az életet. Viola töprengő, melankolikus alkat, lenyűgözik a festmények, rácsodálkozik a szülővárosra, foglyul ejti a környezet és úgy dönt, itthon marad. Matyi ellenben egy hedonista lány, nem érdekli a család, a múlt, ő mindig a jelennek él. Teljesen eltérő karakterek, mégis barátnők, erős, szinte testvéri kapcsolat fűzi össze őket. Szerencsére a színésznők tökéletesen megfeleltek a szerepeknek, Gregor Bernadett és Ónodi Eszter zseniálisan játszanak, szinte önmagukat adják- az olaszokat is teljesen magával ragadta alakításuk.
filmhu: A külföldiek még mindig a hazug, színes brosúrák alapján képzelik el országunkat.
 |
filmhu: A szerelem milyen helyet kap a filmben?
A.F: Matyinál ez háttérbe szorul, ő ugyanis bárkivel képes szerelemre, mert ilyen a habitusa. Violába viszont beleszeret az egyik olasz fiú, de a nő kibújik ebből a szerelemből, inkább önmagát valósítja meg és festő lesz belőle. Ez fontosabb, mint a szerelem, mert a szerelmek általában elmúlnak.
filmhu: Az arcok, a premier plánok alkalmazása mennyiben erősítik az elbeszélést?
AF: Nagyon lényegesek. Amikor Gregor Bernadett meglátja Országh Lili, a fiatalon elhunyt festőnő önarcképét egy műgyűjtőnél, rádöbben a hasonlóságra kép és közötte. A képről visszanéző szempár hatására azonosítja magát a festőnővel, ez elindít benne egy belső folyamatot, amit szavakkal nem is tud kifejezni. A fizikai hasonlóság mellett a lelki is hangsúlyos a filmben, Viola rájön zsidó származására, amit soha nem mondtak meg neki, elkezdi foglalkoztatni a héber misztika, a kabbalisztikus jelek használata, ami a festőnő képeinek is fontos eleme. Az Országh Lili vonalat egyébként én írtam bele a történetbe.
filmhu: A vizualitás mellett a zene nem szorul háttérbe?
AF: Éppen ellenkezőleg. Tolcsvay László a zeneszerző és Sebestyén Márta is énekel benne. Az énekhang hű kifejezője a festmények hangulatának.
filmhu: A regényíró egyben híres Pirandello szakértő is. A szerepüket kereső hősnőkben érezhetünk-e Pirandello hatásokat?
AF: Ez nekünk nem volt szándékunk. Egy film persze mindenkinek másról szól, akkor igazán jó, ha minden néző megtalálja benne a maga filmjét.
filmhu: Felfoghatjuk-e úgy, hogy a két lány közül az egyiké a kárhozat, a másiké pedig az önmagára találás útja?
AF: Igen, az lényeges, hogy az ember megtalálja önmagát. Viola még a szerelmet is eldobja, sokkal fontosabbnak tartja, hogy önmagát megvalósítsa. Ezt persze nem szájbarágósan, hanem lendületesen, kalandokon keresztül mutatjuk be. A közönség szórakoztatásának igényével nem hagytunk fel.
fotó - Gőzsy Kati
Szent Lőrinc folyó lazacai (2003) rendező
Bűn volt a szó... (2002) (TV film) rendező
"Mostan színes filmekről álmodom" (1999) (TV film) rendező
A fehér foltok magyarjai (1997) (TV film) rendező
Törvénytelen (1994) rendező, forgatókönyvíró
Hajnalban meghalnak az álmok (1993) (TV film) rendező
A bankár és a város (1992) (TV film) rendező
Az utolsó nyáron (1990) rendező, forgatókönyvíró
Vadon (1988) rendező, forgatókönyvíró
Ítéletidő (1987) (TV film) rendező
A nagy generáció (1985) rendező
Postarablók (1985) (TV film) rendező
A japán szalon (1984) (TV film) rendező
Névnap (1984) (TV film) rendező
Sortűz egy fekete bivalyért (1984) forgatókönyvíró
Bubi (1983) (TV film) rendező
A kárókatonák még nem jöttek vissza... (1983) (TV film) rendező, forgatókönyvíró
Dögkeselyű (1982) rendező, forgatókönyvíró
A legnagyobb sűrűség közepe (1980) (TV film) rendező
A Szent Korona története (1980) (TV film) rendező
A luxusvilla titka (1979) (TV film) rendező
Végkiárusítás (1978) (TV film) rendező, forgatókönyvíró
Magellán (1977) (TV film) rendező
Tüzek, tűzkatasztrófák (1977) (TV film) rendező
Veri az ördög a feleségét (1977) rendező, forgatókönyvíró
Magyarország 1849 (1975) (TV film) rendező
Dózsa népe (1973) rendező
Szervezés kérdése (1972) rendező
Férfijáték (1971) rendező
Árvíz (1970) rendező
Morell Mihály (TV film) rendező
A népbíróság ítéletei (TV film) rendező
Testvérek, Kincsesek (TV film) rendező
Két barát, Filippo és Paolo a szicíliai Agrigentóból a nyár végét Budapesten töltik. Filippo művészeti újságíró, kritikus, Paolo ügyvéd. Filippo imádja Magyarországot, alapos ismerője a magyar zenének, a magyar képzőművészetnek, táncnak, egyszóval a magyar kultúrának. A szentendrei nyári Művészeti Hetek eseményeiről ír. Országh Lili, a fiatalon elhunyt festőnő emlékkiállításán megismerkednek két magyar származású kanadai lánnyal. Paolo valami furcsa elektromosságot érez, mikor megpillantja a szentimentális álmodozó szemű Violát, aki annyira elmerül Országh Lili képeibe, hogy szinte észre sem veszi az olasz fiatalembereket. Ezzel szemben barátnője a hódító és rendkívül temperamentumos, de felületes és kalandor Matyi, aki már túljutott a kábítószer sötét alagútján is, rögtön szemezni kezd Filippoval.
Viola valósággal önkívületbe esve kutatja a családja körüli rejtélyeket, és izgatottan szeretné tudni, kicsoda is ő valójában, honnan jött, léteznek-e még régi családi helyszínek, élnek-e még rokonai vagy egy barát, aki emlékszik a szüleire. Országh Lili képei teljesen eksztázisba hozzák és minden idegszálával a gyökerei kutatására koncentrál. A keresés valóságos rögeszméjévé válik. Gyerekkorukról alig tudnak valamit. 1968 után alig néhány hónapos csecsemők voltak. Amikor a Varsói szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát, s már nem volt több remény, szüleik akkor hagyták el Magyarországot és emigráltak Kanadába. Szülőföldjükről nincsenek emlékeik, de a családban sem beszéltek szívesen azokról az okokról, amiért a száműzetést választották. Felnőtt korukra csak annyit tudnak, hogy Magyarországon születtek. Anyanyelvükön kívül a québeci franciát és az angol nyelvet beszélik. Zárkózott, rideg életet éltek a zömében magyarok által lakott kis településen, a magyar diaszpórában. Viola korán elveszíti a szüleit, a szomszédos magyar család, Matyi szülei veszik gondjaikba, ahol fájdalmas nosztalgiával beszélnek a régen volt hazáról. Hamarosan még egészen fiatalon Viola bensőséges magyar esküvő keretében feleségül megy gyámjai nagyobbik fiához. A házasság iszonyú tévedésnek bizonyul, Viola szinte belerokkan, erőszakos, részeges férje valósággal rabszolgaéletre kárhoztatja, Matyi pedig szörnyű kábítószerügybe keveredik. Viola rövid házasság után váratlanul özvegyen marad. A sokk-szerű élmény elmúltával, Viola segítségével Matyi kilábal a kábítószer rabságából. Ezek után a két lány lázadásra szánja el magát, Európába menekülnek, amely számukra egyfajta Eldorádót jelent. Visszafele mennek a szüleik által megtett úton, mint a lazacok a Szent Lőrinc folyóban: így jutnak Magyarországra, ahol Budapestre esik a választásuk.
A film több mint fele Olaszországan játszódik. Az olasz fiúk egy nyárvégi művészeti fesztivál keretében jönnek Pestre. Egyikük műkritikus újságíró, a másikuk ügyvéd. A magyar művészeti élet érdekli őket és persze a lányok. Szeretném, ha nemcsak a gulyás, a puszta meg a paprika jutna eszükbe a külföldieknek a magyarokról. Európa közepén ezer éve igencsak kifinomult kultúra a miénk.
