A rendezőt talán ez érdekli a leginkább, ezért választott ennyire éles helyzetet a szereplőinek. Mit jelent a felnőtté válás? Ki tudunk-e szakadni, ki tudunk-e lépni azokból a mintákból, rögződésekből, társadalmi skatulyákból, amiket nem mi választottunk, amibe beleszülettünk, amit megtanultunk. Nehéz kérdések, kinek-kinek rámegy az élete, hogy megtalálja a választ, és még az sem biztos, hogy minden szereplőnek sikerül.
Fotó: Szilágyi Lenke
Maja nem csak dacos és kemény, hanem szép és fiatal is. Két férfi veszi körül: Krisz (Antal Zsolt), gyermeke apja, társa a nevelőintézetből, vad és gyökértelen ő is, és egy távoli világból érkező idegen, János (Thuróczy Szabolcs), aki talán menekülő utat jelenthet a kiszolgáltatottságból. János szociális munkásként, egy mikrohitel program bevezetésére érkezik a kisvárosba, Maja a vasutas telepen él és mosodát akar nyitni, hogy végre felnőttként élhessen és magához vehesse kisfiát.
Lassan és rendkívül finoman bontakozik ki a szerelmi szál János és Maja között, ami mégis csak egy szerelmi háromszög elkerülhetetlen veszélyeit hordozza magában. A következetesen felépített és végigvitt jelenetekben egyre növekszik a feszültség, a történet fogva tart, drukkolunk Majának, miközben szinte előre kódolhatóak a botlásai. A film végére az is kiderül, hogy talpra tud-e állni.
Fotó: Szilágyi Lenke
Addig viszont nagyszerű alakítások, finom rezdülések vezetnek. Szinte „repül a vásznon” élete első filmes szerepében az amatőr Vecsei Kinga. Felkapjuk a fejünket, ahogy visszakérdez Jánostól: „Mi köze ahhoz magának?” nyers, elvadult, elharapott hangja, villogó tekintete végig kísér a történeten. Mellette olyan színészek remekelnek, mint Börcsök Enikő, minden igazgatónők álma, Lukáts Andor, kisvárosi értelmiségi, kultúrház igazgató, Nagy Ervin, alig felismerhető autótolvaj, vagy Dér Denisa, a fáradt, szomorú elvált feleség. Thuróczy Szabolcsot nem láttuk még ilyen karakterben, a választás jónak bizonyult, megszeretjük a magányos, középkorú férfit.
Fotó: Szilágyi Lenke
Horváth Lilit és a stáb jórészét már hosszú évek és több kisfilm köti össze, a Szerdai gyerek nemcsak neki jelent első nagyjátékfilmes bemutatkozást, hanem Szabó Dániel vágónak, Maly Róbert operatőrnek és Fehér Károly producernek (Popfilm) is. A rendező állami gondozásból kikerült fiatal anyáról sem most forgat először, a Napszúrás című kisfilmjében már évekkel ezelőtt megismerkedett ezzel a környezettel. Most tágabbra nyitotta a perspektíváját, és még közelebb ment a valósághoz, mi pedig egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy tőlünk oly távoli kultúrákban is értették és szerették ezt a filmet.