filmhu: A színház felől érkeztél a film világába. Mi fordított ebbe az irányba?
Barnóczky Ákos: Valóban színházi rendezéssel foglalkoztam, viszont az alapgondolatom már gyerekkoromban a film volt. Próbálkoztam is mindenféle filmes iskolákkal, de ideiglenesen színházba mentem kitanulni a rendezést. Testközelben tapasztaltam meg, miből áll a rendezés, mibe szólhat bele a direktor, mitől lesz jó egy előadás, hogyan lehet alkotó módon, együtt életre kelteni egy-egy jelenetet a színészekkel, hogyan jön létre az előadás mint egység. Ez megtetszett és a színházban maradtam, de ezzel párhuzamosan folyamatosan filmekben gondolkodtam.
filmhu: A mozinézők főleg az Európa expressz egyik forgatókönyv írójaként ismerhetik a nevedet. Hogyan lettél író?
B.Á.: A színházi évek alatt azt vettem észre magamon, hogy az írás annyira érdekel, hogy gyakorlatilag mindig újra akarom alkotni az adott művet, ezért inkább magam is írtam színdarabokat. Mivel közben autodidakta módon képeztem magam filmessé, és folyamatosan alapműveket néztem, eljutottam a forgatókönyvig. Horváth Csaba régi jó barátom, és felkért az Európa expressz megírására.
filmhu: Egy mondás úgy tartja, hogy a filmezés ott kezdődik, ahol a színház végződik. Sosem érezted a filmes képzés hiányát?
B.Á.: A formanyelvet ismerni kell, ez tény, viszont én azt gondolom, hogy birtokolom ezt a tudást. Egyrészt rengeteg filmet néztem, elemeztem az évek során és ezekből sajátítottam el magát a filmnyelvet, másrészt a rendezés legnagyobb része számomra a szituációkkal és helyzetekkel való munka, ezt pedig megtanultam a színházban. A jelenetek együttélése a lényeg: adott egy forgatókönyv vagy egy kortárs darab, és ezt a színészekkel együtt a rendező teszi élővé. Természetesen vannak ritmusbeli eltérések, hiszen a közönséggel való közmegegyezés különbözik film és színház esetében, de ezek szerintem csak stílusbeli differenciák.
filmhu: Mi volt előbb: a Szőke kóla története vagy a filmkészítési szándék, amelyhez kerestél egy megfelelő sztorit?
B.Á.: Novák Csabát, a Szőke kóla forgatókönyvíróját régóta ismerem már, és mindig is nagyon tetszett a humora. Rendre visszatérően beszélgettünk egy ötletéről: egy jólszituált fickó bekerül a nyolcadik kerületbe, és hogyan viselkedik ott. Egyszer egy találkozásunk alkalmával ment a háttérben a televízió, benne a Való Világ című valóságshow, és mindketten megállapítottuk, hogy ebben a Majka nevű gyerekben - aki épp helyzetgyakorlatokat oldott meg bent a Villában, szakmailag értékelhető színvonalon - van valami, és mi lenne, ha ebben a történetben az egyik roma fiút ő játszaná.
Aztán 2003 nyarán kiírták a látogatottsági pályázatot. Ezen ugyan nem indultunk, tehát nem is nyertünk, de egy olyan pozitív szemléletváltást jelzett számunkra Dora György producerrel, hogy úgy döntöttünk, belevágunk a filmezésbe. Ez nyár közepén volt, és Novák Csaba ekkor még csak egy félig megírt forgatókönyvvel rendelkezett. Ha már mondások: van egy olyan is, hogy ami az amatőrnek az ihlet, az a profinak az előleg – hát nálunk ez az MMK határidőre igaz.
filmhu: Makk Károly hogyan került a produkcióba és mi volt a szerepe?
B.Á.: Írtam egy Hamlet-adaptációt, amivel felkerestem Makk Károlyt, hogy tekintse át. Így kezdődött: de közben műhelypályázatot is kiírtak (tényleg beindultak akkoriban a dolgok) erre már közösen adtunk be filmterveket, azóta is forgatókönyveket fejlesztünk együtt. A Szőke kóla esetében is együtt agyaltunk a karaktereken, nagyon profi segítőtárs volt. Nehéz pontosan megnevezni, hogy mi is volt a szerepe: talán dramaturgnak, vagy script doctornak nevezném. Nagyon jó volt együtt dolgozni vele, sokat tanulhattam tőle, utólag is. Hiszen volt, amiben nem fogadtam meg a tanácsát, hogy egy bizonyos jelenetet hagyjunk ki a forgatókönyvből, ami aztán a vágóasztalon tényleg kiesett – akkor értettem meg, hogy ő ezt már előre látta.
filmhu: A történet alakításában ezek szerint igénybe vetted egy profi segítését, a színészek esetében azonban nem hivatásos filmszínészekkel dolgoztál. Gondolok itt Majkára vagy Görög Zitára, de még Beleznay Endrét sem láttuk mozivásznon.
B.Á.: Mivel Majka sosem tanulta ezt a mesterséget, ezért eleve terveztünk időt arra, hogy tudjon járni beszédtanárhoz. De erre semmi szükség nem volt: az első próbafelvételek alatt olyan természetességgel szólalt meg, hogy tudtam, csak arra kell figyelnem, a szövegtudása azon a szinten legyen már a próbák alatt, hogy teljes erővel a jeleneteire tudjon koncentrálni. Ebben merült ki minden plusz figyelem Majka "szakmánkívülisége" miatt. Egyébként amatőr színészekkel nem is tudnék dolgozni: egyrészt nem vagyok színészpedagógus, másrészt alkatilag nem vagyok alkalmas olyan módszerekre, amelyekkel a szakmai tudáson túl ki lehet hozni a színészből az úgynevezett "őszinte pillanatokat". Ismerek viszont egy szakmát, ahogyan az art director, és az operatőr is ismeri a saját szakmáját, és hozzáteszi az adott történethez, amije van. Ugyanez igaz a színészekkel való közös munkára is. Ami Beleznay Endrét illeti, őt valóban a televíziós szerepeiről ismeri a nagyközönség, miközben a színészet minden rafinált trükkjét ízig-vérig ismerő színházi színész, Pécsett és Zalaegerszegen játszott. Görög Zitáról is kevesen tudják, hogy világéletében színésznő akart lenni. Elég meghallgatni, ahogy felolvas a castingon egy jelenetet, és tudja az ember: képzett hangja van, tanulta a színészmesterséget. Ráadásul szerintem jó értelemben vett igazi bohóc. Nekem profinak számít, aki egy adott feladatban keményen és eredményesen tud dolgozni.
filmhu: Görög Zitát nemrégiben darabokra szedte a kritika egy másik filmben nyújtott szerepléséért.
B.Á.: Sok szempontból nehezebb helyzetben van, mert egy szép nőnek, ráadásul egy modellnek nagyon kell bizonyítania, hogy valóban tehetséges, és nem csak a külsejével érte el a sikereit. Görög Zitát eredetileg Beleznay Endre gyönyörű barátnőjének a szerepére hívtuk be, akit egyébként a filmben is Zitának hívnak, úgyhogy szegény először valóban azt hitte, hogy ez itt a Kész Átverés Show. Végül aztán egy számára sokkal izgalmasabb feladatot, Lulunak, a csúnya, roma lánynak szerepét kapta: azt hittem nehezen tudom majd rábeszélni, de nagyon örült neki, hiszen azonnal felismerte, hogy ez az a típusú karakter, amelyben tényleg meg tudja magát mutatni. A Fej vagy írás-ról csak annyit hogy, sokkal nagyobb színésznők is kaptak már rossz kritikákat. Persze örültem volna, ha a mi filmünkkel jön ki előbb, mivel azt forgatta korábban – a dolgok azonban úgy alakultak, hogy mi nagyon megcsúsztunk, de ez egy másik történet.
filmhu: A megcsúszás eredményeként például megváltozott a film címe is. Eredetileg Pesti Harlem lett volna, most azonban Szőke kóla néven fut. Mi indokolta a változtatást?
B.Á.: Pesti Harlem csak munkacím volt, így adtuk be a pályázatot, és erre a címre nyertük meg a pénzt, ez igaz. Ugyanakkor ez a cím jelez egyfajta hangulatot is, miközben egy működőképes ötletet rengetegféle stílusban fel lehet dolgozni. A munka során egyértelművé vált, hogy a Pesti Harlem, mint cím nem lesz megfelelő, mert egy borongósabb gettótörténetet vetít előre. Ez a munkacímek sorsa.
filmhu: A címváltás tehát műfajváltást is jelez?
B.Á.: A gettófilm sokkal naturálisabb, szociologikusabb műfaj, nyers háttérrel, az élet kegyetlen dolgairól. Ez a Szőke kólá-ban egy "másodpercre" felvillan ugyan, és a főszereplő megijed, de a hangsúly azon van, hogyan találja meg a helyét ott is. Ez a film egy olyan emberről szól, aki másik környezetbe kerül, ahol két elég kellemetlen napot tölt el, de nagyon sokat tanul közben.
filmhu: De inkább nevetünk vagy megdöbbenünk kalandjain?
B.Á.: Nevetünk. Ez egy drámai vígjáték, ha már mindenképpen ragaszkodunk a műfaji kategóriákhoz, de nem öncélú a humora és van benne fejlődéstörténet is. A közönségfilm Magyarországon egyet jelent a vígjátékkal, mennek a poénok jobbra-balra, és senki nem figyel a történetre vagy a dramaturgiára. Az ellenpéldák lesznek sikeresek, gondolok itt a Nyócker-re, Kontroll-ra, és bizonyos értelemben a Valami Ameriká-ra is.
filmhu: A Kontroll-t hozod példaként, amely a vígjátéki felszín mögött egy súlyos dráma is.
B.Á.: A Szőke kóla azért könnyedebb. De nem felszínes: a legfontosabb feladatomnak azt tartottam, hogy egyszerre legyen súlya is a történetnek, de egy dinamikus, könnyed sztori is legyen egyben. A könnyed szónak azonban van egy olyan felhangja is, hogy ez valami butuska tákolmány. A Szőke kóla nem az, ugyanakkor, ha valaki szórakozásra vágyik, akkor meg fogja kapni.
filmhu: Mennyire lesz hangsúlyos a Szőke kóla képi világa? (A filmet Forgács Gábor fényképezi – a szerk.)
B.Á.: A képnek minden esetben a történetet kell szolgálnia, ahogyan a színészi játéknak, a zenének és a hangkeverésnek is: a Szőke kólá-nak kifejezetten hangsúlyos, koncepciózusan megszerkesztett, hangulatfestő képi világa van. Gáborral egyetértettünk abban, hogy az lesz a célszerű, ha nem az önmagáért való operatőri megoldásokat figyeli majd a néző, hanem a történetet. Ebben a törekvésünkben nagy segítségünkre volt, hogy az utómunka során a legfinomabb manipulációkra is alkalmas Base Light-tal fényeltük a képeket, mert ezt a mozit Gábor szélesvászonra komponálta – ezzel az eljárással pedig teljes minőségben visszaadható a normál 35-ös kamerával felvett anyag is Cinemascope formátumban.
filmhu: Sokat változott a film az utómunka során?
B.Á.: Az előkészítés során kockáról kockára kitaláltuk a beállításokat, és a kameramozgásokat, ami a próbák alatt persze változott, finomodott. Az eredeti koncepció megtartása mellett, ezt a beállítástervet a forgatás adta körülmények némileg módosították. Aztán a vágószobában összerakod a történetet, ami természetesen sokkal hosszabb, mint ahogyan tervezted, és néhol működik, néhol darabosabb, mint gondoltad. Ekkor ki kell dobálni a nem működő részeket. A lehető legtöbb emberrel megnézettem a filmet, hogy meghallgassam a véleményüket.
filmhu: Tehát tulajdonképpen jót is tett, hogy ennyire megcsúszott a produkció. A magyar filmek egyik legnagyobb hibája, hogy a Filmszemlére rohanás miatt teljesen összecsapják az alkotók az utómunkát.
B.Á.: Éppen ezért eredetileg is azt terveztük, hogy az utómunkára bőven hagyunk időt. Ezt természetesen nem úgy értem, hogy külön, ideiglenes kópiát gyártunk, tesztvetítünk, és újravágunk (ezt egy magyar film költségvetése nem bírná el), hanem megfelelő időt hagyunk például a hangkeverésre, és arra hogy a végső vágás előtt néhány külső szem tapasztalatát figyelembe tudjam venni. Igaz, nem volt tervezve, hogy hetekig tudok majd kotlani az esetleges verziók felett, de így alakult: a nyáron kényelmesen át lehetett gondolni mindent, az egészen apró jeleneteket is.
filmhu: Az elmúlt években számos roma tematikájú film készült, de azt már elmondtad, hogy a Szőke kóla nem állítható be ezeknek a sorába. Nem tartasz attól, hogy a roma-tematika miatt támadni fognak majd?
B.Á.: Ez egy társadalmilag érzékeny téma, de nem indulatból készítettem a filmet, nem akartam én egyik oldalra sem odamondogatni. A hiteles ábrázolásmód a lényeg, éppen ezért nagyon sokat kell tudnod róla. Ha ez megvan, nem lehet gond. Roma színészek is szerepet kaptak a filmben: Nyári Oszkár, Szegedi Dezső és Balogh Rodrigó, de a szereposztásnál nem a származás döntött, hanem a karakterhez passzoló színész.
filmhu: A roma hatás a film zenéjében is meg fog jelenni?
B.Á.: Nagyon sok stílusú zene hallható a filmben, köztük természetesen roma témák is felcsendülnek. Ahogy már említettem, a zenének is a történetet kell szolgálnia: a ritmust és a hangulatot. A Szőke kóla annyira speciális film, hogy nem illesztgethettünk be slágereket a jelenetek alá. A zenét három zseniális fickó írta: Kis Pál, Suri András és Müller Kálmán évek óta együtt dolgoznak zeneszerzőként. Egy pilot sitcomot csináltunk együtt, és nagyon jól megértettük egymást. Számomra is misztikus, hogy három zeneszerző hogyan tud ennyire jól együtt működni, de hihetetlen tempóban és hihetetlen minőségben szállították a film zenéjét.
