Török Ferenc filmje a múlt és jelen viharai helyett a régi idők csillogását idézi. A Fészek Klubnak nincsen egy mondatban elmesélhető, lineáris cselekménye, sokkal inkább egy életérzést közvetít, amelyet az itt megrendezett 1936-os farsangi bál és Heltai Jenő tíz évvel korábbi, elhíresült beszéde keretez. Az író részt vett a klub alapításában 1901-ben, olyan impozáns (leginkább férfiakból álló) társasággal együtt, mint Bródy Sándor, Csortos Gyula, Molnár Ferenc vagy Rippl-Rónai József. Az itt felsorolt művészek foglalkozásaiból jött létre a mozaikszó: Festőművészek, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja. A név kétértelmű, ugyanis a különleges tér rendeltetése „(…) a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak.”
Török Ferenc
Kép forrása: filmhu
Az említett farsangi bál az első olyan jelentősebb esemény a klub életében, amelyről részletes írásos dokumentáció lelhető fel - tudjuk meg a rendezőtől. Szerinte a Fészek Klub tisztelgés az épület előtt, sőt, valójában a tér válik a film legfőbb szereplőjévé. Az archív felvételek és ,,újrajátszott” epizódok legendás partikról, az épület falai között köttetett barátságokról mesélnek. A narráció végig Máté Gábor színész-rendező hangján szólal meg, aki mozgóképes túravezetést tart az épületben, míg a szereplők csillogó strasszos ruhákban, 30-as évekbeli hajviselettel jelennek meg előttünk. A villogó vakuk kereszttüzében azt hihetnénk, hogy egy jelenkori divatbemutató kulisszáiba csöppentünk, ha a báli készülődés képsorait nem szakítaná meg időről időre valamilyen fekete-fehér kép vagy egy-egy rövid anekdota.
A Fészek Klub szereplőgárdája a rendező személyes barátaiból áll össze. Elmondása alapján a pesti klubélet olyan meghatározó figuráiról van szó (pl. Torma Gábor ,,Frenk”) akik saját szakmájukból adódóan is tisztában vannak az épület szimbolikus jelentőségével. A rendező már a forgatás kezdete előtt tudta, hogy táncosokat is szeretne a filmbe, így Papp Tímea koreográfus az elsők között került be a stábba.
A Fészek klub történetét azonban nemcsak a fényűző társas események határozták meg, hanem a történelem tragikus fordulatai is. A múlt ezen sötét szakasza csak a bevezetésben és az epilógusban jelenik meg egy-egy inzert erejéig, röviden megemlékezve a holokauszt áldozatairól. Az alkotók külön kiemelik Gaál Béla filmrendezőt, aki más pályatársaival ellentétben nem emigrált külföldre és 1945-ben a fasizmus áldozata lett. A Meseautó (1934) rendezője prominens tagja volt a klubnak, az épület a budapesti gettósítás alatt rajta kívül több tucat embernek szolgált ideiglenes menedékül. ,,A Fészek mindig is egy olyan hely volt, ahová belépve mindenki egyenlővé vált. Ez a mai napig megmaradt.” - meséli Török Ferenc.
A Fészek jelenkori története nem kevésbé viharos, mint a háborús múlt. Tavaly ősszel sorozatos botrányok övezték a házat, amelynek fenntartása komoly anyagi nehézségekbe ütközött. Az ügy azóta sem zárult le, de tavaly szeptember óta a Margit körúton található Permanens Vakáció nevű hely tulajdonosa bérli az épületet, amely azóta Palazzo Permanens néven működik tovább.
Kép a Fészek Klub című filmből
A filmre visszatérve annyi biztosan megállapítható, hogy a Fészek Klub nem hétköznapi mozgóképes élményt nyújt. Átfogó bemutatás helyett (ahogy azt egy hagyományos dokumentumfilmben megszokhattuk) inkább arra tesz kísérletet, hogy rekonstruálja a két világháború között zajló felhőtlen klubélet atmoszféráját. Nem tudunk meg sokat az alapításról, a háború utáni időkről vagy a Fészek napjainkban betöltött szerepéről. A 125 évet felölelő nagy egésznek egy egészen kis szeletébe enged csak bepillantást Nagy Zágon operatőr kamerája, és amit látunk, az néha már-már túl stilizáltnak hathat.
A rendező kérdésünkre elmondta, hogy eredetileg sorozatot szerettek volna forgatni a Fészekről, azonban anyagi támogatás hiányában ez egyelőre még nem tudott megvalósulni. Külföldi befektetők segítségével az alkotók annyi pénzügyi forrást tudtak előteremteni, amely egy 25 perces, celluloid szalagra forgott összefoglaló-jellegű filmre volt elég, ezt láthatja most a közönség. A forgatás már másfél éve lezajlott, de Török Ferenc szerint a pénzhiány a filmkészítés legtöbb fázisát nagyban lelassítja, így ez a rövidfilm is sokáig váratott magára.
A sorozat középpontjában egyébként Rácz Vali énekes-színésznő állt volna, akit gyakran ,,a magyar Marlene Dietrich”-ként emlegetnek. Vali állandó fellépőként gyakori vendég volt a Fészekben, később a második világháború alatt több zsidó származású művészbarátját fogadta be és bújtatta el budai otthonában. 1956-ban emigrált, férjével később Münchenben telepedtek le, az énekesnő itt is hunyt el 1995-ben. Lánya, az újságíró Monica Porter könyvet is írt Rácz Vali kalandos életéből Halálos körhinta – Rácz Vali, a dizőz címmel. Annyi biztos, hogy az énekesnő ígéretes központi karakter lenne egy jövőbeli sorozatban. Török kifejtette, hogy Turán Eszter producer Cannes-ban is képviselte a filmet, így reménykedhetünk, hogy a projekt talán új támogatókra talált a rangos nemzetközi filmfesztivál marketjén.
Kép a Fészek Klub című filmből
A hazai közönség először a Magyar Filmszemlén találkozhatott a filmmel. Török elmondása szerint a nézők láthatóan meghatódtak a film lezárásán, amikor a narrátor többek között a művészet szabadságáról beszél. Szerinte megdöbbentő, hogy Heltai Jenő szavai kerek 100 évvel később is érvényes kijelentések maradnak, a magyar kultúra esetében az alkotás szabadsága pedig napjainkban is releváns kérdésként merülhet fel.
A rendező szerint pozitív változások várhatók a hazai filmezés helyzetében éppúgy, mint a kultikus Fészek Klub életében. Török úgy érzi, a fiatalok szépen lassan vissza fogják hódítani az épületet, hogy a Kertész és Dob utca sarka újra az őt megillető helyet foglalja el a hazai klubélet színes palettáján.
A Fészek Klub előreláthatólag streaming vagy televíziós forgalmazásba kerül majd, ennek időpontja nem ismert. Továbbá tervben van egy mozis vetítés, amelynek keretein belül a jelenlegi filmet a rendező korábbi, Koccanás című, hasonló technikával készült alkotásával együtt vetítik majd.
