Nagyvásznon Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjének restaurált változata
Enyedi Ildikó Cannes-ban Arany Kamera-díjával jutalmazott alkotása, az 1988-ban készült Az én XX. századom március 1-től újra moziforgalmazásba kerül. A számos vidéki helyszín mellett Budapesten a Tabán és az Uránia mozi műsorát gazdagítja a Testről és lélekről rendezőjének első nagyjátékfilmje.
Enyedi Ildikó első játékfilmje elnyerte az 1989-es Filmszemle fődíját, a hazai sikert pedig komoly nemzetközi elismerések követték: a Cannes-i filmfesztiválról a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjat, Edinburghből és Las Vegasból pedig különdíjat hozhatott haza. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett március 3-i vetítés díszvendége Máthé Tibor, a film operatőre lesz, aki Fazekas Eszterrel, a Filmarchívum digitalizálásért felelős vezetője beszélget, az estét Ráduly György nyitja meg. Az eseményt további vetítések követik: Budapesten az Uránia és a Tabán mozik műsorán szerepel majd Enyedi korszakos klasszikusa, de a fővároson kívül is megtekinthető lesz a film. Többek között Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, Cegléden, Makón, Szolnokon, Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón és Jászberényben is láthatja a közönség Az én XX. századom digitálisan restaurált és angol felirattal ellátott, megújult kiadását.
1880. Miközben Thomas Edison (Andorai Péter) fénybe borítja Amerikát, a világ másik felén, Budapesten megszületik egy ikerpár. Dóra és Lili korán elveszítik édesanyjukat, majd néhány évre rá egymást is. A két lányt csak a csillagok vigyázzák, egymástól külön lelnek új otthonra és gyökeresen eltérő élet jut osztályrészül számukra. Húsz év elteltével Dórából könnyűvérű szélhámősnő, Liliből naiv anarchista válik (A kettős szerepben Dorotha Segda brillírozik). Dóra luxushotelekben múlatja az időt, amíg Lili tömegszállásokon nyomorog. Dóra tehetős férfiakra vadászik minduntalan, Lili pedig a női egyenjogúság nevében követ el egyre radikálisabb tetteket.
November 13-án rendezik meg az Urániában a Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató pályázata, a 11. Inkubátor pitchfórumát, ahol tíz alkotó fogja prezentálni terveit. Idén hét játékfilm, két dokumentumfilm és egy rövid animáció közül választja ki a szakmai zsűri és a közönség az öt nyertes projektet, amelyek megvalósításra kerülnek. Idén is bemutatjuk az alkotókat és filmterveket.
Nemes László 11 évvel a Saul fia sikere után, első francia nyelvű filmjével tért vissza a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Új filmje, a magyar mozikba november 12-én érkező Moulin a francia történelem ikonikus alakjának utolsó napjairól szól, az ellenállás vezetőjét a lyoni mészárosként elhíresült Klaus Barbie próbálja könyörtelen eszközökkel megtörni.
Tasnádi István egy polgári lakásban zárta össze Molnár Áront, Lengyel Tamást, Mucsit Zoltánt és Staub Viktóriát. Október 22. óta látható a mozikban, Az örökség egy fokozatosan kinyíló kamaradráma, ami időskori magányról, transzgenerációs traumákról és terhelt családi viszonyokról mesél, néhol a kisrealizmus eszközeivel, máskor harsány műfaji elemekkel.
Átalakulóban a magyar filmszakma. A kormányváltás új helyzetet teremtett, alulról szerveződve, közel negyven filmes szakmai szervezet részvételével létre jött a Filmreform2026, Nagy Ervint kinevezték kultúráét felelős államtitkárnak, Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztosként ad irányt a reformoknak.
