A hazaiakkal kezdve: vasárnap este képernyőre kerül Madarász Isti tavaly bemutatott „időkavarós” akcióthrillere, a sok helyütt a legújabbkori, profi, magyar filmgyártás egyik előfutáraként értékelt és elismert Hurok. Az előképeket ugyan nem nélkülöző (de nem is titkoló) rendező munkájáról korábbi kritikánkban többek közt ezt írtuk:

Az időhurok-narratíva e film esetében azért hasznos, mert alkalmazásával Madarász futószalagon szállítja a hol hajmeresztő, hol revelatív fordulatokat és a feszes akciójeleneteket. Noha a film lassan indul be, fokozatosan nyeri el és tartja fenn a néző figyelmét, már pusztán azzal is, hogy az író-rendező késlelteti annak felfedését, hogy van-e magyarázat az időcsapda jelenségére. Minden jelenetet figyelnünk kell: sok olyan apró furcsaság történik a háttérben, amiről sejthetjük, hogy később még lesz szerepe a megfejtésben.

 

A magyaroknál maradva: Hajdu Szabolcs életművéből ezúttal is kapunk egy kis ízelítőt, nem is akármilyet. A 2010-ben bemutatott Bibiliothéque Pascal egyes vélemények szerint az író-rendező legösszetettebb, legkiforrottabb filmje. (Jegyezzük meg: még az Ernelláék Farkaséknál előtti időkben járunk.) A film főhőse, a gyermekét egyedül nevelő Mona (Török-Illyés Orsolya) külföldi utazása miatt nagynénjénél kell hagynia kislányát, akitől viszont a gyámhatóság elveszi a gyermeket. A nyugat-európai szexiparban kikötő Mona a helyett, hogy örülhetne csodába illő hazaszabadulásának és Gigivel való találkozásának, azzal a helyzettel találja magát szemben, amikor lánya visszaszerzése érdekében a hatóságok előtt kell színt vallania a vele történtekről.

Hajdu a korabeli Magyar Filmszemlén többszörösen díjazott filmje a kiszolgáltatottság egy olyan szintjét festi le előttünk (Nagy András zseniális képein keresztül), amivel a fejünket a homokba dugva biztosan nem akarunk szembesülni, de ha tiszta és őszinte képet szeretnénk kapni a minket körülvevő világról, úgy mégis érdemes. Sőt: muszáj.

 

Két hét sincs az idei Oscar-gáláig, amit a Saul fia tavalyi sikere után ismét lehet, hogy fődíjjal zárhatunk. Deák Kristóf Mindenki című munkája a Legjobb külföldi kisfilmek ötös mezőnyében versenyez az átadón. A magyar érdekeltségtől elvonatkoztatva a tévécsatornák mintha elkezdték volna a felkészülést a világ egyik – ha nem a legfontosabb – filmes eseményére. A héten olyan, korábban különböző kategóriákban díjazott mozik kerülnek képernyőre, mint a Whiplash, a Django elszabadul, a Mad Max: A harag útja vagy az Egy csodálatos elme.

Az illusztris kínálatból most Quentin Tarantino munkáját, a négy évvel ezelőtti átadón a Legjobb eredeti forgatókönyv (Tarantino), és a Legjobb férfi mellékszereplő (Christoph Waltz) díját bezsebelő Django elszabadult emeljük ki. Az egyébként a Legjobb filmre és a Legjobb operatőri munkára (Robert Richardson) is jelölt western a keményvonalas Tarantino rajongók jó része szerint közel sem tartozik a mester legnagyobb filmjei közé, a forgatókönyvért kapott Aranyszobrocska mégis önmagáért beszél, nem beszélve a parádés színészgárda (Waltz mellett Leonardo DiCaprio, Jamie Foxx vagy épp Samuel L. Jackson) instruálásával járó rendezői munkáról.

 

Egy Tarantino film esetében a párbeszédek zsenialitásáról, vagy központi témaként a rasszizmus elleni fellépésről beszélni ma már elcsépelt téma, de ami a Djangot például ezek mellett megkerülhetetlenné teszi, az a műfaji szemfényvesztés. „Hivatalosan” ugyan egy hibátlanul összerakott western pörög a néző szeme előtt, holott itt egy masszív szerelmi szállal végigszőtt romantikus drámáról van szó. Az egykor egymástól erőszakkal elválasztott két fekete rabszolga, Django és Broomhilda egy hosszú utazással járó kalandokon keresztül történt újraegyesülése teszi Tarantino filmjét igazán gyönyörűvé és felemelővé.

Van tehát a hétre néznivaló, és akkor még nem is írtunk bővebben a Mad Max őrületes sivatagi száguldásáról, az Egy csodálatos elme matematiki egyenletből levezetett szerelméről, vagy a Whiplash katartikus fejlődéstörténetéről és az alábbi dobszólóról:

 

február 13. hétfő

Django elszabadul (Quentin Tarantino, 2012). SuperTV2, 21:00

február 14. kedd

Mad Max: A harag útja (George Miller, 2015). HBO, 22:30

február 15. szerda

Bibliothéque Pascal (Hajdu Szabolcs, 2010). TV2, 01:50

február 16. csütörtök

Whiplash (Damien Chazelle, 2014). Digi Film, 20:00

február 18. szombat

Solaris (Andrej Tarkovszkij, 1972). Cinemax2, 17:45

február 19. vasárnap

Egy csodálatos elme (Ron Howard, 2001). SuperTV2, 16:10

Hurok (Madarász Isti, 2016). HBO, 20:00