Az 1856-ban született, szerb Nikola Tesla vitathatatlanul minden idők egyik legzseniálisabb elméje volt. A fizikus, feltaláló és villamosmérnök felbecsülhetetlen munkát végzett az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén. Nevéhez számtalan világrengető vívmány fűződik, többek között a többfázisú villamoshálózat és váltakozó áramú motor is. Az utóbbiak magyar vonatkozását viszont sokkal kevesebben ismerik, mint ikonikus párharcát Thomas Edisonnal, vagy a modern popkultúra által mitizált elméleteit az energia vezeték nélküli továbbításáról és a halálsugarakról.

Mielőtt még Párizsba, majd az Egyesült Államokba került volna, Tesla 1881-ben Budapestre költözött, hogy Puskás Tivadar telefonközpontján dolgozzon. A tudós sötét, depressziós időszakot élt meg, amelyből asszisztense, és kevés közeli barátainak egyike, Szigeti Antal segítségével evickélt ki. Amellett, hogy Szigeti vezette rá a sportolásra, gyakran sétálgattak együtt a fővárosban. Egy városligeti séta alkalmával Tesla éppen Goethe Faustjából idézett Szigetinek, amikor bevillant egy évek óta érlelődő gondolat a fejében: sétapálcájával felrajzolta a váltakozó áramú motor működését a homokba.

Nikola Tesla 1890 körül / Fotó: Wikipedia

A Tesla nyomában társrendezője és producere, Takó Sándor több mint egy éve dolgozik a feltaláló önéletrajzi kötetének magyar nyelvű kiadásán, amely idén várható. Így találkozott először a városligeti sztorival és Tesla magyarországi kötődésével. A könyvben Nikola Tesla a saját szavaival írja le budapesti időszakának jelentőségét. “Részletesen beszámol arról, miért tartotta hihetetlenül inspirálónak a fejlődő világváros szellemi közegét. Minél jobban elmélyedtem benne alkotótársaimmal, annál inkább éreztem, hogy mozgóképért kiált a történet. Máshol már régen országimázs-kampányt építettetek volna egy ilyen történetre. Nekünk meg van a fiókban egy Tesla, akit valamiért idáig nem húztunk elő. Öröm és egyben nagy felelősség, hogy a Filmintézet Televíziós Kollégiuma támogatásával megkezdhettük a munkát.

Stilizált jelenetekben is gondolkodunk, de nem lesz benne újrajátszás, dramatizáció” – mondta el a könyvet kiindulási pontként használó dokumentumfilmről, amit Bánovits Ottóval közösen írnak és rendeznek. “Rengeteget kutattunk a témában, hogy a valóságnak megfelelő, hiteles narratívát hozzunk létre. Tesla visszaemlékezéseit narráció formájában hallhatjuk majd, miközben a film audiovizuális eszközökkel idézi meg a kiegyezés utáni Budapest pezsgő szellemiségét.

A 19. századi Városliget Alt Rudolf litográfiáján (1845) / Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Bár a fikciós ábrázolások közül a David Bowie alakjában megjelenő Teslát tartja az alkotócsapat a legizgalmasabbnak Christopher Nolan Tökéletes trükkjéből, a dokumentumfilmben akkurátusabb jellemrajzot igyekeznek bemutatni a különc tudósról. “Vitathatatlanul zseni volt, társasági szempontból viszont finoman fogalmazva sem volt egy könnyen kezelhető ember.” Tesla életét traumák keretezték: testvérét elvesztette egy lovasbalesetben, majdnem megfulladt és számos kényszerbetegségben szenvedett. “Vívódásai, és a rátörő látomások a filmünkben is központi szerepet játszanak. Egy hús-vér emberről beszélünk, de olyanról, aki legalább 150 évvel meghaladta a saját korát.

Izgalmas vonása lesz a filmnek, hogy az alkotók road movie-jelleggel bejárják Tesla első 25 évének legfontosabb állomásait, amiből az egykori Monarchia térképe is kirajzolódik: “Közép-európában ‘ahány ország, annyi Tesla’. A horvátok és a szerbek is sajátjukként gondolnak rá, Belgrádban róla nevezték el a repülőteret, de még Szlovéniában is tartanak Tesla-emléksétákat, mert egy ideig Mariborban élt. Nincs egységes Tesla-kép, mindenkinek megvan belőle a saját változata. Minket nagyon érdekel, hogy a különböző helyszíneken hogyan ápolják az emlékét.”

Dr. Takó Sándor

Ellátogatnak szülőfalujába, a horvátországi Smilijanba, Belgrádba, ahol a rengeteg elérhető dokumentáció mellett még az eredeti sétapálca is ki van állítva, amellyel Tesla a városligeti homokba rajzolt. Felkeresik a gratzi egyetemet, ahonnan egykor a fiatal zsenit megvalósíthatatlannak tartott ötletei és kihágásai miatt eltanácsolták. A külföldi forgatás a pandémia miatt várat magára. “A járvány alatt sem tétlenkedtünk. Szoros kapcsolatban állunk minden érintett féllel, ahogy megfelelően megnyílnak a határok, elindulunk.” A tervek szerint a felvételekre a nyár folyamán és ősszel kerülhet sor. 

Fontos számunkra, hogy úgy készítsük el, hogy nemzetközi forgalmazásra is alkalmas legyen.” Alapvetően egy 50 perces, televízióba szánt dokumentumfilmet készítenek, de Takó Sándor úgy érzi, hogy több is van a témában, a tervek szerint annyi anyag fog készülni, ami egy másfél órás verzióhoz is elegendő lehet. A bemutatás kapcsán tárgyalnak külföldi szolgáltatóval is, ahol felmerült, hogy több rövid részre bontva, sorozatként kerüljön a nézők elé. Annyi biztos, hogy az 50 perces változat leghamarabb a jövő évben ölthet végleges formát.

A Tesla nyomában a Csillagos Ötös Kft. gyártásában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készül. Rendezője és forgatókönyvírója dr. Takó Sándor és Bánovits Ottó, szakértő-tanácsadója Szepes András.

Címlapkép: Nikola Tesla New Yorkban