Történetünk kezdetén a címbeli félszeműt, Léderer Gusztávot a fehérterror idején elkövetett kegyetlenségei miatt menesztik csendőrségtől, és éppen öngyilkosságra készül, amikor a sors összehozza a vonat elé ugrani készülő prostituálttal, Máriával. Az öngyilkos gondolatokon túllendült pár vidékre indul, hogy a félszemű begyűjtse a 75. 000 koronát, amivel állítása szerint egykori üzlettársa, az időközben meggazdagodott hentes tartozik neki. A horrorisztikussá maszkírozott Nagy Zsolt Lédererjéről hamar kiderül, hogy vérszomjánál csak a kapzsisága nagyobb, a Pestről vele szökő Mária pedig ideális partnernek bizonyul a tartozását kifizetni vonakodó hentes megkopasztásához.
Forrás: Big Bang Media
Gryllus Dorka alakítja Máriát, a sötét szemű örömlányt, akinek elege lett abból, hogy ügyfelei egy darab húsként kezelik, de a kuplerájból való megszökés után sem jár sokkal jobban. ,,Elsőrangú húsárú” méltatja a vágóhíd ura, miután megpillantja a hívatlan Léderer oldalán. A félszemű is a tulajdonának tekinti, a lányon még a billog is rajta van (a foglalkozására utaló rózsa-tetoválás, ami ugyanakkor a film plakátján szemérmesen kitakarja az U betűt a kurva szóból), amit a hentes felfedez, ennek megfelelően pedig pénzt ajánl régi üzletfelének a lányért cserébe. Ebben a háromszögben nyoma sincs szerelemnek, vegytiszta birtoklásvágy és kapzsiság mozgatja a résztvevőket.
Forrás: Big Bang Media
Mind Gryllus Dorka, mind pedig Nagy Zsolt meggyőző a szerepében, de a három elkárhozott lélek közül mégis Kodelka mészáros figurája marad a legemlékezetesebb, Hegedűs D. Géza alakítása intenzív és lebilincselő. A hentes a falu legvagyonosabb polgára, nemcsak a mészárszék, hanem a kis település másik sarokköve, a kocsma is a birtokában van (talán nem is véletlen, hogy a vágóhídi dolgozók pontosan olyan rezignáltan járulnak reggelente a kocsmapult elé a napindító pálinkáért, mint ahogy a levágására kerülő marhák sorakoznak a mészárszékre vezető karámban), mégis szép lassan felemészti a vágy az egyetlen értékért, ami még nem az övé.
Szász János állandó alkotótársa, Máthé Tibor operatőr lencséjén keresztül a saras, ködös falusi utcák és a barátságtalan lápvidék igazán fojtogató és búskomor látványt nyújtanak. A film elején és a záró jelenetben is megjelenő klasszikus maszkolások és vágási technikák ugyan a korabeli némafilmeket idézik, ám a film képisége a játékidő lényegi részében nem archaizáló.
Forrás: Big Bang Media
A film sötét tónussal ábrázolt mikrokozmoszából mindhárom főszereplő kiutat keres: a félszemű a hatóságok elől akar meglépni a járandósága segítségével, Mária a prostituált létet cserélné valami többre, és még a hentes is szívesen túladna a középkori állapotokat idéző mészárszékén. Céljuk érdekében Léderer és Mária többször is megpróbálja Kodelkát félreállítani az útból, ám a hentes állóképessége minden bizonnyal Raszputyinéval vetekszik, ugyanis komoly sérüléseket is sikerül túlélnie, ellentétben a cselekmény lendületével, ami a film második szakaszában kissé megfeneklik, és csak a vágóhídi környezet lehetőségeit kihasználó végső atrocitáskor talál ismét magára.
A hentes, a kurva és a félszemű tempójának akadozása ellenére is hatásos alkotás, nem riad vissza attól, hogy az emberi aljasságot a maga nyersességében ábrázolja. Borongós képi világával, autentikus korhangulatával és kiváló színészi alakításaival emlékezetes marad a múlt véres bűnesetei után érdeklődő néző számára.
A hentes, a kurva és a félszemű / 2018, 105 perc
Rendező: Szász János
Forgatókönyvíró: Szász János
Operatőr: Máthé Tibor
Zene: Jóhann Jóhannsson
Szereplők: Gryllus Dorka, Hegedűs D. Géza, Nagy Zsolt, Andorai Péter, Székely B. Miklós, Börcsök Enikő
Forgalmazó: Big Bang Media
