Jó estét nyár, jó estét szerelem (1972, r.: Szőnyi G. Sándor)
1962 nyarán egy különösen kegyetlen gyilkosságtól volt hangos a korabeli sajtó: Csillebércen egy fiatal nő megcsonkított holttestére bukkantak, az elkövetőt pedig kézre kerítették a hatóságok. Szöllősi György, csepeli segédmunkás állt a bíróság elé, egy beteges hazudozó, akire valóságos népharag zúdult a nyílt keretek között zajlott tárgyalás során. A férfi mindent részletesen bevallott, így elítélték, majd kisvártatva (és nagy közmegelégedésre) végre is hajtották rajta a halálos ítéletet. Fejes Endre kisregény formájában örökítette meg a nagy port kavart bűnesetet, amelyből film, később pedig musical változat is készült. Szőnyi G. Sándor 1972-ben bemutatott tévéfilmje két részben mutatja be a gyilkossághoz vezető eseményeket, sokkal inkább romantikus tragédiaként kezelve a Viktorra átkeresztelt férfi történetét.
A Harsányi Gábor által alakított sötét ruhás fiú saját hazugságainak rabja, aki esténként öltönyre cseréli munkaruháját, hogy önmagát egy erős akcentussal beszélő, görög diplomatának kiadva csavarja el a Grand Hotel éttermében lebzselő nők fejét. A faragatlan modorú gyári melósból kifinomult, Homérosz nevű csábítóvá átlényegülő férfi szűkös nyelvi ismeretei ellenére is sikeres a tehetős diplomata szerepében, puccos éttermekben, két marokkal szórja a valójában kétkezi munkával megkeresett fizetését, házassággal és világpolgári életmóddal kecsegteti a valódi külföldiekkel ritkán találkozó lányokat. Az éttermekben, az utcán vagy a fodrásznál befűzött lányok sorát olyan remek színésznők alakítják, mint Halász Judit, Törőcsik Mari és Tordai Teri, aki a férfi utolsó kedvesét, a tehetős családból származó Zsuzsannát játssza. A nő nem fogadja jól, amikor a Szabadság-hegyen töltött találka során fény derül Viktor valódi énjére, a leleplezéstől és megszégyenüléstől tartó,,kis görög” ettől pedig pánikba esik. Akárcsak Szöllősi, filmbeli énje is agresszíven reagál, amikor hamis és a valódi élete összemosódik, ezért az egyre gyarapodó hazugságainak sorozata végül jóvátehetetlen bűnbe torkollik.
Gengszterfilm (1999, r.: Szomjas György)
A Nagyvadak című, valós eseményeket feldolgozó regény alapján készült alkotás a kora 90-es évekbeli legkeresettebb hazai bűnözőpárosát állítja a középpontba. Donászi Aladárból H.Gábor, Bene Lászlóból Sanyi válik a Mucsi Zoltán és Scherer Péter főszereplésével készült bűnügyi filmben, amelyben a két piti bűnöző többszörös gyilkossá válását követhetjük a rendszerváltás időszakának környékén. Amellett, hogy a két rabló rengeteget bénázik, bűnlajstromuk fokozatosan durvul, az egyszerű pénzszerző akciók értelmetlen gyilkossághoz vezetnek, a Budai Skála áruház bevételét szállító taxi megtámadása pedig véres betűkkel írt címlaphírekhez.
Szomjas György filmje bár hűen ábrázolja a cigaretta tolvajlással induló, majd a győri-, vadász- és a skálás gyilkosságok néven elhíresült rémtettekbe átforduló eseteket, mégsem a Kékfény dramatizált újrajátszása a valós események alapján, sokkal inkább egy szatirikus éllel rendelkező bűnügyi film, amely a kispolgári problémáikat bénán kitervelt rablásokkal megoldani próbáló, erkölcstelen, mégis hétköznapi figurákat ábrázol, akik saját, egyre rosszabb döntéseik által kárhoznak el.
Félvilág (2015, r.: Szász Attila)
A századelő egyik nagy rejtélyének, Mágnás Elza meggyilkolásának történetéből Szász Attila rendező Köbli Norbert forgatókönyvíró segítségével készített intrikákkal átszőtt, izgalmas thrillert, amely a kurtizánból lett milliomos-feleség utolsó napjait dolgozza fel. Leánykori nevén Turcsányi Elza holttestét egy ládában sodorta ki a Duna 1914 januárjában a Margit- (mai nevén Bem) rakparton. Ahogy a filmből is megtudhatjuk, Elza, akit a kamera előtt Kovács Patrícia kelt lebilincselő módon életre, egykor az éjszakai élet királynője volt, ám Schmidt Miska, a bútor-tervezésből meggazdagodott úriember (Kulka János ellentmondást nem tűrő figuraként alakítja a berendezési tárgyak gyártásával foglalkozó mágnást) kiszemelte magának az orfeumban.
Az éjszakai pillangóból Schmidtnévé vált Elza azonban hiába emelkedett ki a pesti „fél világból”, a laza erkölcsű nő étvágyát nem elégítik ki férjének bizonyos időközönként történő látogatásai a nászajándékul kapott, fényűző lakásban. Az úrnő, amellett, hogy filmszerepekről álmodozik, az irodalmi élet alakjaival hetyeg, még egykori szajha-társát/alkalmi szeretőjét, Rózsit (Gryllus Dorka) is a házhoz veszi komornának. Elza élvezi, ha mások érzelmeivel játszadozhat, így felváltva incselkedik az időközben vallásossá vált barátnőjével, és dörzsöli kegyetlenül orrá alá annak szolgálói mivoltát. Ebbe a feszült helyzetbe csöppen bele Kató, a fiatal és az élet dolgaiban tapasztalatlan cselédlány (Döbrösi Laura). A naiva vállára ördög és angyal módjára telepszik a két ellentétes életszemléletet képviselő asszony, és próbálják meg a saját útjukra terelni. A furcsa macska-egér játéknak azonban idővel véresen komoly következményei lesznek.
A martfűi rém (2016, r.: Sopsits Árpád)
Sopsits Árpád komor hangulatú thrillerben dolgozta fel a korai Kádár-időszakban lezajlott kéjgyilkosság sorozat körüli nyomozást, amelyben az elkövetéssel ártatlanul megvádolt férfi, Kirják János évtizedes meghurcoltatásának is emléket állít. A forgatókönyv elkészítését alapos kutatómunka előzte meg, bírósági jegyzőkönyv és a nyomozati anyagok ismeretében készült, így a film nagy realizmussal ábrázolja a címbéli sorozatgyilkos kegyetlen tetteit, valamint társadalmi és politikai szempontból is körüljárja azok következményeit. 1957-ben, a martfűi cipőgyár környékén női holttestet fedeznek fel.
Épphogy a forradalom után járunk, a nyomozó hatóság nincs a helyzet magaslatán, de az újjászervezett szocialista államhatalom sürgősen bűnbakot követel: a brutális gyilkossággal az áldozat udvarolóját gyanúsítják meg, mivel nem tud megfelelő alibivel szolgálni az éjszakáról. Az ügyet mihamarabb felderíteni hivatott nyomozónak (Anger Zsolt) sikerül beismerő vallomást kicsikarni a férfiból, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítél a bíróság. Hét év telik el, amikor Martfűn újabb meggyilkolt nő holtteste bukkan fel, az elkövetés módszere pedig kísértetiesen hasonlítanak a korábbi esethez. Egy fiatal ügyész (Bárnai Péter) felfigyel a hasonlóságokra a régi üggyel. Megpróbálja összekötni az eseteket, de felettesei hallani sem akarnak arról, hogy ártatlan embert juttattak a rács mögé, és ami még ennél is fontosabb: a hivatalos álláspont szerint sorozatgyilkosokat csak a kapitalista társadalom képes kitermeli magából, a szocializmusban nem fordulhat elő ilyen. Ám hiába a politikai ellenszél, az idealista ügyész és a bűntudat gyötörte, alkoholizmusba süllyedt nyomozó mégsem hagyják futni az igazi Rémet.
