filmhu: Az Allianz Hungária – derül ki egy nemrégiben kiadott szóróanyagból – nagy erőkkel nyit a filmbiztosítási piac felé.

Ötvös Bence: A filmbiztosítás már a nyolcvanas években is megtalálható volt az Allianz, illetve a jogelőd szolgáltatásai között. A mostani termékcsomag esetében a nemzetközi gyakorlatot adaptáltuk a hazai jogszabályi környezethez – a filmbiztosítás területén ugyanis az Allianz amerikai testvérvállalata, a Fireman's Fund a világ legnagyobb szolgáltatói közé tartozik. Az Európai Uniós szabályok miatt azonban – leegyszerűsítve: Európai Uniós kockázatot csak EU-s társaság biztosíthat - kellett nekik egy európai biztosító, így aztán a térségben mi kezdtünk el filmbiztosítással foglalkozni.

Időközben a filmtörvény és a 20 százalékos állami támogatás okán Magyarországon bekövetkezett egy film-boom, indokolt tehát nagyobb erőkkel koncentrálni az idehaza forgatott produkciókra is.

filmhu: Ez pontosan mit jelent? A hazai produkciókat, vagy a koprodukciókat és a szervízmunkával kiszolgált, Magyarországra érkező külföldi filmforgatásokat tekintik elsődleges célcsoportnak?

Ö.B.: Elsősorban a külföldi bérmunkák és a koprodukciók terén látunk  piacot. Ugyanakkor üdvös lenne, ha mehetnénk tovább: megpróbáljuk a magyar filmalkotókat is ösztönözni arra, hogy biztosítsák a filmjeiket.

filmhu: A hazai produkciók amúgy is meglehetősen alulbiztosítottak...

 

"A biztosító nemcsak a kárösszeget fizeti ki"
Ötvös Bence
Ö.B.: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem-biztosítottak. A magyar filmek viszonylag alacsony büdzséből gazdálkodnak, és általában a keretből nem tudják kigazdálkodni a biztosítási díjakat, ezért inkább kockáztatnak, illetve - az ő oldalukról nézve - sokszor kockáztatni kénytelenek. Hozzá kell tenni, hogy  eleve a költségvetés összeállításakor nem kalkulálják bele a biztosítási díjat. Viszont úgy gondolom, és remélem, hogy idővel ennek a kultúrája, gyakorlata elfogadottabb lesz – ha másért nem, akkor azért, mert a koprodukciók esetében elemi dolog, hogy a forgatás biztosítva legyen, a nemzetközi példa tehát eséllyel alakulhat gyakorlattá.

filmhu: Tulajdonképpen miből áll egy filmbiztosítási csomag?

Kerekes Katalin: Mivel többféle eseményhez többféle kárkockázat tartozik, a filmbiztosítás modul rendszerű, a panelek pedig produkcióra szabhatók – a vagyonbiztosítástól a balesetbiztosításon keresztül a filmbefejezési garanciabiztosításig. A honi gyakorlatban újdonság, hogy a felelősségbiztosítási körbe bevettük a környezetszennyezéssel kapcsolatos károkat is. Erre azért is hívjuk fel különösen a figyelmet, mert az efféle károkozásból eredő költségeket általában nem tartják a produkciók szem előtt, holott irdatlan összegeket kell kifizetni károkozás esetén.

filmhu: A stúdió mögötti backlot esetében is érdemes-e ilyen, környezeti károkozásra vonatkozó felelősségbiztosítást kötni?

K.K.: Természetesen, hiszen a környezetvédelmi jogszabály szerint a károkozó felelőssége a természeti károkért széleskörű.. Az Allianz filmprodukció biztosítás keretein belül a polgári jogi kártérítési felelősség biztosítható, azaz a környezetszennyezéssel másnak okozott károk. Ilyen pl. a szomszéd telken okozott talajszennyezés.

filmhu: Általában milyen eseményekre szoktak a produkciók biztosítást kötni?

K.K.: Nemzetközi gyakorlatban a produkció méretétől függ. Idehaza inkább a gyártási költségeket és a bérbevett felszereléseket biztosítják, tehát elsősorban filmforgatási eszközre, kellékekre, illetve filmnegatívra vonatkozóan kötnek szerződést.

filmhu: Átlagosan hány százalékát teszi ki a biztosítás egy produkció büdzséjének?

Ö.B.: Körülbelül másfél százalék körül.

K.K.: Ebben benne van a cast-biztosítás – azaz a kulcsszereplők biztosítása - is, viszont nem tartalmazza a felelősségbiztosítást. Természetesen a produkció jellegétől nagyban függ a kockázat: egy szobában, három szereplővel leforgatott kamaradarab kockázatai nem hasonlíthatóak össze egy nagy műtermi díszletekkel és külsőkkel operáló filmével.

filmhu: Az elmúlt időszakban milyen kártapasztalatok voltak? Mennyire szükséges a filmbiztosítás, vagy éppen ellenkezőleg, mennyire kockázatos az elhagyása?

Ö.B.: Azért nehéz érdekeset mondani, mert amikor mi kárral találkozunk, az csak a nálunk biztosított produkciókkal kapcsolatos, de mivel a produkciók csak részben vannak biztosítva, nem feltétlenül tudunk valós képet adni. De jellemzően elsősorban az eszközök sérülnek, valaki felrúg egy lámpát, és esetleg kigyullad egy díszlet – ez egyébként szinte mindennapos káresemény.

De hadd hozzak egy érdekes nemzetközi példát  egy konkrét kárrendezés szemléltetésére, amely jól mutatja, hogy a biztosító nemcsak a kárösszeget fizeti ki, hanem szakértelmével, tapasztalataival is hozzájárul egy-egy káresemény megfelelő kivizsgálásához, sőt a káresemény kapcsán felmerülő, sokszor jelentős önköltségeket is átvállalja!

A hetvenes években egy bizonyos amerikai film több muszter-kópiája eltűnt a forgatás ideje alatt. Fontos, mondhatni kulcsjelenetek felvételeiről volt szó – ráadásul az újraforgatás költségei rendkívül magasak lettek volna. A produkció biztosítója – a kárt mérséklendő – kapcsolatba lépett az egyik legkomolyabb laboratóriumi szakértővel, hogy az egyik megkerült diapozitívról készítsen negatív-duplikátokat a további utómunkákhoz. Mindezt méregdrága római utak, és summás szakértői költség árán. Az eredmény azonban nem elégítette ki a rendező elvárásait.

Mindeközben a biztosító felbérelt egy nyomozót is, hogy segítsen az eltűnt tekercsek nyomára bukkanni – hiába. Mert mint később kiderült, az elveszett anyagok végig egy stúdióraktárban hevertek egy vászonzsákban, sértetlenül. Hogy feledékenységből, vagy szándékosan kerültek-e oda, soha nem derült ki. A biztosítónak mindenesetre nem kellett kifizetnie az eltűnt negatívok okozta veszteséget, hiszen azok végül előkerültek. Ugyanakkor a szakértői költségek, a nyomozók és konzultánsok tiszteletdíja – azaz mindazok az összegek, amelyeket az elveszett anyagok előkerítésére, vagyis a produkciót ért kár mérséklésére fordítottak, végül a biztosító “pénztárcáját” karcsúsították.