Miért indítottátok el a Láthatatlan filmtörténetet?
Többször is beszélgettünk Fazekas Eszterrel, a Filmarchívum filmfelújítási menedzserével és Bonta Zoltánnal arról, hogy szükség lenne egy ilyen sorozatra. Lehet, hogy egy rendező hivatalos filmográfiájába csak az tartozik bele, ami a vászonra kerül, de mindenkinek nagyon sok olyan terve, forgatókönyve van, amiből sosem készült film. 1989 előtt főleg politikai, később elsősorban anyagi okokból nem valósultak meg. Pedig ugyanúgy rengeteg munkájuk van bennük, ezeket is a közönségnek szánták. Azért is lett a sorozat címe a Láthatatlan filmtörténet, mert ezek az írások mindenképpen beletartoznak a rendezők életművébe.
Pintér Judit (Fotó: MMA Kiadó)
Hogyan működtök együtt a Filmarchívummal a kiadásban?
A rendszerváltás után megszűntek itthon az olyan nagy filmes műhelyek, mint az Objektív, a Dialóg vagy a Balázs Béla Stúdió. A hagyatékuk, az utánuk maradt forgatókönyvek, mivel a szerzőik állami stúdiókban írták őket, a törvény szerint a Filmarchívumba kerültek, ezeknek hivatalosan ők lettek a jogtulajdonosai. Ezért is gondoltuk, hogy ez egy olyan közös vállalkozás lenne, amiben az 1989 előtti könyveket ők adják ki, mi pedig az MMA-s kötődésű rendezők későbbi munkáit jelentetjük meg, amiket maguk a szerzők vagy a jogörököseik bocsátanak a rendelkezésünkre.
Tetszik, hogy a sorozat kötetei egy kicsit puritán, viharvert designt kaptak, mintha tényleg most kerültek volna elő a padlásról. Miért döntöttetek így?
Mert az eredeti példányok tényleg elveszett, elázott, elkobzott papírok, amik mégis valakinek az álmait őrzik. Van olyan filmes, aki a garázsban tartja a forgatókönyveit, többször is voltam nála, hogy kibányásszam őket. Azokat valóban megrágta az egér.
Kinek ajánlod a sorozatot?
Háromféle formában fennmaradt szövegekről van szó: hosszabb-rövidebb filmtervekről, szinopszisokról, részletesen kidolgozott, irodalmi forgatókönyvekről, ám vannak köztük nehezebben olvasható technikai forgatókönyvek is. Ez a leletmentés elsősorban a szakmának és a fiatal filmeseknek szól. Törekszünk arra, hogy minden kötetben legyen bevezető, amiben a rendező, amennyiben él még, saját maga mondja el a filmterv hátterét.
Szőts István (fotó: MMA)
Beszéljünk a megjelent kötetek történetéről. Szőts István kötetének bevezetőjében a rendező több korábbi megvalósulatlan filmtervéről esik szó.
Szőtsnek tragikus sorsa volt, mindössze két játékfilmje készült el, mielőtt elhagyta az országot. Azelőtt is írt egy csomó megvalósulatlan forgatókönyvet, hogy 1957-ben disszidált volna, ilyen volt a Havasok asszonya. Volt egy nagy terve is, amit már külföldön szeretett volna megcsinálni, ez lett volna az Éhség. Világszerte fel akarta térképezni a háborúk, a szárazság és a természeti csapások okozta éhezést. Már 1962-ben felismerte, hogy hamarosan ez lesz a legnagyobb probléma a bolygón, de pénzt sehonnan sem tudott szerezni rá. A ‘70-es években kezdett visszajárni Magyarországra, az Objektív Stúdió felkérésére ekkor Batthyány Lajosról és az Aradi vértanúkról írt forgatókönyvet. Ezek azóta mind megjelentek különböző kötetekben.
A Tetemrehívás - Az utolsó nádor viszont részben leforgott. Miért maradt mégis befejezetlen?
Szőts akkor már Ausztriában élt, az osztrák-magyar kapcsolatok mindig is érdekelték. Az Objektív Stúdió támogatásával elhatározta, hogy végigköveti a nyomozást, amit István nádor halálának valódi körülményei kapcsán indítottak kriminalisztikusok és orvosszakértők. Egy csomó felvételt készített a szakértőkkel, és megírta a forgatókönyv első változatát. Majd Franciaországba utazott, ahol István nádor az utolsó éveit töltötte, itt viszont olyan bizonyítékra lelt, amely megkérdőjelezte az egész addigi nyomozást. A stúdió ezután szerette volna, ha inkább egy fehérköpenyesekről szóló “fehér krimit” (azaz fehérköpenyesekről szóló krimit - A szerk.) készít, ami a szakértők tévedéseivel foglalkozik, de Szőts külföldre szakadt hazánkfiaként nem akart beleavatkozni a magyar tudomány belügyeibe.
A filmből félórányit a könyv DVD-mellékletén is láthatunk. Csak ennyi maradt meg belőle?
Az egész anyag öt-hatórás, de ebben nagyon sok ismétlés és néma felvétel volt, amivel nem nagyon lehet mit kezdeni. Fazekas Eszterrel viszont szerettük volna ezt a musztert valamilyen formában megmenteni, így elhatároztuk, hogy ez lesz a sorozat első része, amit közösen adunk ki DVD-melléklettel. A teljes anyagból annyit választottam ki, hogy a történet követhető legyen, legyen egy íve, ez került a mellékletre. A DVD ízelítő, amiben benne van a lényeg, és ami még fontosabb: Szőts István is látható rajta 1976-os mivoltában.
Sára Sándor (fotó: MMA / B. Müller Magda)
Sára Sándor kötetében két különböző filmterv kapott helyet. Mindkét film külföldön játszódott volna. Ez lett a tervek veszte?
Sára Sándor Dobai Péterrel írta a Dear India-t már a rendszerváltás után. A film pénzhiány miatt nem jött össze, pedig az indiaiak is be akartak szállni a finanszírozásába. Szerettünk volna ehhez is egy mellékletet, mert Sára csinált Amrita Ser-Gilről egy háromrészes dokumentumfilmet a tévének, ami egyben előtanulmány volt a nagyjátékfilmhez is. Nagyon sok indiai felvétel van benne, de sajnos jogi bonyodalmak okán nem tudtuk megszerezni. A kötetben szerepel a Transzszibériai álom, amit Kardos Istvánnal írt. Ez egy gulágtörténet lett volna, Sára Sándor nagyon szerette volna leforgatni, mert lezárta volna azt a tragikus tematikát, amit a dokumentumfilmjeiben feldolgozott. Erre sem sikerült pénzt kapnia.
A hamarosan megjelenő Magyar kereszt egy forgatókönyvet fed, viszont Dobai Péter egy korábbi filmtervén alapszik. Ennek mi a háttere?
Ez egy egészen bonyolult történet. Dobai Péter 1969-ben került a Balázs Béla Stúdióba Bódy Gábor és Magyar Dezső barátjaként. Színészként szerepelt az Agitátorok-ban, amit Magyar Dezső rendezett. Az Agitátorok-at betiltották. 1970-ben megírta a Hat brandeburgi verseny című forgatókönyvet, amelyből csak a harmadik rész, a Büntetőexpedíció készülhetett el. Dobai egy évvel később csinált még egy filmet a BBS-ben, az Archaikus torzó-t. Gyakorlatilag ezt is betiltották, de a stúdió vezetősége megszavazott számára egy keretet egy újabb filmre, aminek Együtthatók lett a címe. Több részből állt volna, el is kezdte forgatni, de mikor a Filmfőigazgatóságra eljutott például annak a híre, hogy a filmben részeg munkásokat mutattak a május elsejei felvonuláson, rögtön leállították.
A musztert elkobozták, Dobai Péter meg kiment Kubába ösztöndíjjal. Mindenki azt hitte, hogy elveszett a film, aztán jóval később, a BBS archívumának rendezésekor mégis előkerült három rész: a leghosszabb Halász Péter lakásszínházáról, néhány snitt a május elsejei felvonulásról és az első tabáni koncertről, a Mini együttes részvételével. Ez a töredék lement a Duna TV-ben is. Péter 1999-ben írt egy forgatókönyvet András Ferencnek a ‘68-as nemzedék hányattatásairól a saját szemszögéből, amiben többek között ezt a forgatást is elmeséli. A könyvhöz halálra kerestük a felvételeket, de sehol sem találtuk a Filmarchívumba került BBS-anyagok között. Viszont szerencsére kiderült, hogy Péternek van egy átírt DVD-je, ebből lett végül a melléklet, amit a Filmarchívumban egy picit rendbe tettek. Ez is abszolút leletmentés.
Dobai Péter: Lakásszínház (fotó: BBS ARCHIV)
Személy szerint melyik forgatókönyv meg nem valósulását tartod a legnagyobb veszteségnek azok közül, amelyekkel eddig találkoztál?
Ki tudja, milyen film lett volna belőle, de a Dear Indiá-t mindenképpen. Nagy kultúrtörténeti jelentősége lett volna, ha indiai-magyar koprodukcióban elkészül. Sára többi történelmi filmtervének a megvalósulására is nagy szükség lett volna. A 80 huszár-ral elkezdett igényes, realista, nagyformátumú történelmi filmkészítést azonban nem támogatták a Kádár-rendszerben. Persze jó, hogy voltak a Várkonyi féle színes-szagos közönségfilmek, nem is beszélve Jancsó parabolikus történeteiről, de nagyon hiányzott Magyarországon az a szemlélet, amit mondjuk Andrzej Wajda képviselt Lengyelországban.
Milyen további forgatókönyvek vannak tervben?
Ha minden igaz, az MMA Kiadó jövőre Bereményi Géza ősmagyarokról szóló Levédia című forgatókönyvét szeretné megjelentetni. Terveink között szerepel a Németországban élő Altorjay Gábor forgatókönyvének kiadása Balázs Béla és Leni Riefenstahl kapcsolatáról, Sára Sándor meg nem valósult történelmi filmtervei közül pedig különösen az alábbi három: a Páskándi Gézával írt Vándorló átok, Báthory Gábor és Báthory Anna tragikus sorsáról, a Csoóri Sándorral írt Madéfalvi veszedelem és a Dobai Péterrel készített Budavár visszavétele. A Filmarchívum terveiről nem én vagyok hivatott beszélni, de egészen biztos, hogy sok kincs vár még felfedezésre a Láthatatlan filmtörténet sorozatban.
A sorozat következő részének, Dobai Péter Magyar kereszt című kötetétnek könyvbemutatóját 2019. szeptember 5-én tartják a budapesti Toldi moziban, az esemény itt található.
