Nagyvásznon Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmjének restaurált változata
Enyedi Ildikó Cannes-ban Arany Kamera-díjával jutalmazott alkotása, az 1988-ban készült Az én XX. századom március 1-től újra moziforgalmazásba kerül. A számos vidéki helyszín mellett Budapesten a Tabán és az Uránia mozi műsorát gazdagítja a Testről és lélekről rendezőjének első nagyjátékfilmje.
Enyedi Ildikó első játékfilmje elnyerte az 1989-es Filmszemle fődíját, a hazai sikert pedig komoly nemzetközi elismerések követték: a Cannes-i filmfesztiválról a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjat, Edinburghből és Las Vegasból pedig különdíjat hozhatott haza. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett március 3-i vetítés díszvendége Máthé Tibor, a film operatőre lesz, aki Fazekas Eszterrel, a Filmarchívum digitalizálásért felelős vezetője beszélget, az estét Ráduly György nyitja meg. Az eseményt további vetítések követik: Budapesten az Uránia és a Tabán mozik műsorán szerepel majd Enyedi korszakos klasszikusa, de a fővároson kívül is megtekinthető lesz a film. Többek között Pécsett, Szegeden, Kecskeméten, Cegléden, Makón, Szolnokon, Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón és Jászberényben is láthatja a közönség Az én XX. századom digitálisan restaurált és angol felirattal ellátott, megújult kiadását.
1880. Miközben Thomas Edison (Andorai Péter) fénybe borítja Amerikát, a világ másik felén, Budapesten megszületik egy ikerpár. Dóra és Lili korán elveszítik édesanyjukat, majd néhány évre rá egymást is. A két lányt csak a csillagok vigyázzák, egymástól külön lelnek új otthonra és gyökeresen eltérő élet jut osztályrészül számukra. Húsz év elteltével Dórából könnyűvérű szélhámősnő, Liliből naiv anarchista válik (A kettős szerepben Dorotha Segda brillírozik). Dóra luxushotelekben múlatja az időt, amíg Lili tömegszállásokon nyomorog. Dóra tehetős férfiakra vadászik minduntalan, Lili pedig a női egyenjogúság nevében követ el egyre radikálisabb tetteket.
Amélie csodálatos élete, Thelma és Louise, A csodacsatár, 80 huszár, A gyűlölet, Hamu és gyémánt, A zongorista. Többek közt ezeket az ikonikus filmeket is megnézhetjük nagyvásznon, kiváló minőségben felújítva a Budapesti Klasszikus Film Maratonon (BKFM), ami legendás némafilmeket és élőzenés vetítéseket is tartogat a közönségnek. Szeptember 15. és 20. között kilencedik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet a restaurált klasszikusok filmünnepét fővárosi helyszíneken. Kiemelt témái közt lesz az ‘56-os forradalom 70. évfordulója is.
Idén új időpontban, 2026. augusztus 27–29. között megújult filmes esemény, a Veszprém-Balaton Filmpiknik várja a nézőket. A korábbi Magyar Mozgókép Fesztiválhoz kapcsolódó díjátadók nem lesznek részei a rendezvénynek. Az idei fesztivál megemlékezik az ötven éve elhunyt Latinovits Zoltánról, Tarr Béláról és a 100 éve született rendezőről, Herskó Jánosról is.
„Bizalom, türelem és konzultáció. Ha ez megvan, működni fog a rendszer” – megkezdődött a közös gondolkodás egy új filmfinanszírozási struktúráról. A Filmreform2026 kerekasztal-beszélgetéseken a szakmai résztvevők közös javaslatcsomagon dolgoznak a hazai filmfinanszírozás és filmgyártás jövőjéről.
