Tatum karaktere, a szerény körülmények közül származó Mark visszahúzódó, magányos birkózó, aki olimpiai aranyérme ellenére nehezen lép ki bátyja, a birkózásban és magánéletben egyaránt sikeres, közvetlen, kedélyes Dave (Ruffalo) árnyékából. A múltbeli dicsőségből nem él meg, sivár lakásában szomorkodik magányosan, és kevés lelkesedéssel jár edzeni is. Egy napon titokzatos idegen hívatja magához: a magánhelikopter Amerika leggazdagabb családjának birtokára viszi. Egy különc milliomos, John du Pont (Carell) fogadja, hogy ajánlatot tegyen neki, amely szerint Marknak a birtokra kellene költöznie, és az ott kialakított, Foxcatcher nevű klub birkózójaként folytatnia karrierjét. Testvérét, Dave-t is várják, de ő a családja miatt nem akarja otthagyni szépen kialakított életét.
Mark beköltözik a birtokon álló különálló házba, és immár Foxcatcheresként edz és készül a világbajnokságra és a következő olimpiára. Eleinte elvakítja az a pompa, amely az eddigi szerény életét váltotta fel, felnéz jótevőjére, sőt, mentorára, akinek John du Pontot tekinti. Pedig a jelek riasztóak: du Pont nyilvánvalóan megalomán, mélyen frusztrált figurája nem sok jót sejtet. Hihetetlenül nagyvonalú ajánlatának egy idő után a báty, Dave sem tud ellenálni és egész családját a du Pont birtokra költözteti. Ekkor kezdődnek az eleinte rejtett, csak pillantásokban megfigyelhető, majd később nyíltan is kibontakozó konfliktusok.
John du Pont karaktere pszichológiai esettanulmány: a mesés vagyonba született férfi se nem szép, se nem okos, de humora és semmiféle vonzó tulajdonsága sincsen. Magányos, visszataszító külsejű, csak a pénze segítségével tud bármit elérni - de ettől az eszköztől nem is riad vissza. Manipulatív és szeret nagy, dagályos szavakat hangoztatni. Láthatóan elfojtott szexualitású - a birkózás iránti megszállottsága látens homoszexualitást sejtet. Semmi szeretnivaló nincs benne, még anyján (Vanessa Redgrave) is csak a mély csalódás látszik minden egyes találkozásuk akalmával. Az anya régi világból való úrinő, aki abba a közegbe tartozik, amelyet a film elején archív felvételeken láthatunk: egy mára letűnt, elegáns és arisztokratikus világ lovakkal, kalapos nőkkel, szalonkabátos férfiakkal, és mindenütt a Foxcatcher lovas klub diadalával. A domináns anya sportja az elegáns lóversenyzés volt - a kastély e célra kialakított szobájában többszáz trófea dicséri sikereit - és nem titkoltan irtózik a fia által választott, alacsonyabb rendű birkózástól. John du Pont azonban mindenképp el akarja nyerni anyja megbecsülését, ezért dilettáns létére ő kezdi el felkészíteni az olimpiai birkózócsapatot, amelynek immár a Mark-Dave testvérpár is tagja. Persze egyáltalán nem ért ehhez, de az általa fizetett sportolók szótlanul elfogadják edzői tanácsait, csak egy néha felhúzott szemöldök vagy félmosoly árulkodik arról, mit is gondonak igazából. Az 50 fölöttiek csoportjában még a versenyzéshez is visszatér - ezt egy nagy jótékonysági gálán kell Marknak bejelenteni, amire du Pont hosszasan gyakoroltatja vele a nyelvtörő “filatelista, ornitológus, filantróp” szavakat. (“Visszatér a versenyzéshez John ‘a Sas’ du Pont: filatelista, ornitológus, filantróp.”) De első meccsén rögtön ki is derül, hogy az asszisztense által megszervezett bunda által győzhet csak.
Nézd meg a film előzetesét!
Mark egy idő után szembesül azzal, hogy a pénz által kínált előnyök nem biztos, hogy mindenért kárpótolnak, és korábbi függetlenségére vágyik. Akit azonban John du Pont egyszer megszerzett, azt nem egykönnyen engedi el és nem tűri, ha valami nem az elképzelése szerint történik: az események egyre egyértelműbben haladnak a tragikus végkifejlet felé.
A három színész játéka tökéletes, ellenpontos összhangot alkot. Meglepő Carellt, akit főleg komikusként ismerünk, ilyen megrendítően szánnivaló, esendő, de egyben iszonyú karakterként látni. Minden megnyilvánulása taszít, a tartásától a bőrszínén keresztül furcsa hanghordozásáig, ugyanakkor szinte Mefisztóhoz hasonlóan, ékesszólásával és pszichológiai eszközökkel zseniálisan manipulálja a befolyásolható embereket maga körül. Channing Tatum a manipulálható, csöndes, szégyenlős, érzelmileg megnyilvánulni képtelen Markot formálja meg hibátlanul, Mark Ruffalo pedig hozza a tőle megszokott színvonalat a szeretnivaló, optimista, jó vezető Dave szerepében.
A stáb a vörös szőnyegen
Bennett Miller remek ritmussal építi fel a végkifejlet felé vezető utat: minden reakció, minden cselekedet megalapozott, a feszes, hibátlan forgatókönyvhöz pontos és hiteles, magával ragadó rendezés társul.
A Foxcatchers helyszínei és fényképezése is hozzáadnak élményhez, az emberi drámának tökéletes hátteret szolgáltat a monumentális birtok, ahol minden a nagy múltra, sikerekre emlékeztet: a lankás dombok közt felszálló ködben sétálnak a lovak, de a nagy patríciuscsalád, ami ezt létrehozta, a degenerált John du Ponttal pusztulásra ítéltetett. A film a letűnőben lévő világ hanyatlását éppúgy érzékenyen ábrázolja, mint ahogy a személyes tragédiát bontja ki.
