A sok helyen „magyar Boyhood”-ként emlegetett film két rendezőjével a beszélgetés elején helyretettük, hogy valójában mennyire lehet a munkájukat Richard Linklater 12 éven át készülő fikciós történetével összehasonlítani. Az alapok hasonlóak, de míg a Sráckor rendezője pár évente szünetet tartott a forgatásban, Dávid és a félúton becsatlakozó Bálint sosem hagyták abba Sanyi követését. Vele voltak jóban-rosszban és egy sorsdöntő tragédiában is, aminek következményeként a tizenkilenc éves fiút szándékos közveszélyokozás vádjával bíróság elé állították.

Dávid pontosan be is lőtte nekünk a dátumot: 13 és fél évvel ezelőtt ismerkedett meg Sanyival és családjával, és tulajdonképpen az első alkalomtól kezdve folyamatosan járt vissza hozzájuk. Néha egyedül, néha a FAX-kollektíva többi tagjával látogatott el a fiúhoz, akinek a barátaival közös utcai játékokat, kirándulásokat és más programokat szerveztek, rövidfilmeket is forgattak. Ez az utcai napközi a család szerves részévé vált, az évek során a fiú anyjával is bajtársi kapcsolatba kerültek, közösen próbálták meg a balhéra hajlamos fiút a helyes útra terelni. 

Forrás: Cirko Film

Dávidék a kezdetektől fogva komolyan vették az ezzel járó felelősséget, ahogy Sanyit és barátait próbálták „egy kicsit közelebb hozni a szögletes világba, ahova be kell majd illeszkedniük”. A fiúk szabadságát, csillogó szemű kíváncsiságát megtartva igyekeztek megtanítani nekik, hogyan kell viselkedni az utcán, hogyan szólítunk meg idegeneket, vagy hogy miért nem öntünk baracklevet a villamoson a hajléktalan szájába. Időről időre komoly etikai dilemmák elé kerültek, például amikor az iskola helyett hozzájuk kopogott be Sanyi.

A rendezők elmondása  szerint a hatalmas leforgatott nyersanyagból több teljesen más film is kikerekedhetett volna, az első verzió egy három és fél órás tablószerű munka volt, ami Sanyi mellett más utcán kavargó gyerekekkel is részletesen foglalkozott. A kezdeti vágás időszaka a szabad szerkesztés, a kísérletezés periódusa volt, amit mindketten nagyon élveztek – rövid etűdöket, finomságokat, kapcsolódásokat kerestek a felvett anyagban. Az évek során rengeteg érdekes arccal és történettel találkoztak, több önálló film is van, amit oktatási, érzékenyítési céllal, civil szervezetekkel együttműködésben szeretnének a jövőben vetíteni, hogy aki érintett, vagy ebben a közegben dolgozik, tanulhasson belőle. 

Forrás: Cirko Film

Bálint éppen az ártatlanabb gyermekkor legvégén, „a bajuszpörsenés pillanatában” csatlakozott a forgatáshoz, amikor az iskolát egyre jobban hanyagoló Sanyi körül sötétebb felhők kezdtek gyülekezni. Érdekelt minket, hogyan fogadták az érkezését és hogy változtatott-e bármit a családdal való kapcsolaton, hogy a jelenlétével egyre tisztábban lett kommunikálva a film megszületése. 12 év forgatás és 200 órányi nyersanyag – hogyan lehet egy ekkora méretű anyagot feldolgozni, átlátni, összevágni, a forgatás érzelmi része mellett minden technikai részletre kíváncsiak voltunk. 

A 30 hét alatt összevágott első verziót vette át és szálazta szét Szalai Károly ‘Szacsa’, majd egy francia vágónő, Yaël Bitton fejezte be a filmet, így született meg az az eklektikus és kreatív verzió, ami végül a hazai mozikba és a nemzetközi filmfesztiválok műsorára került. A francia ARTE-val való közös munkáról, a nemzetközi reakciókról, a kimaradt évekről (Sanyi 12 és 15 éves kora közötti időszakról lényegében nem került anyag a filmbe) és arról a képzeletbeli, alternatív befejezésről meséltek, amit annak idején Sanyi történetének végének szántak, és amit jelentősen átírt az emberi életet követelő tragédia. Bálint az adásban elejétől a végéig elmesélte, hogyan is zajlott a Ráday utcai kollégiumban történt tragikus baleset. Az utána lévő nehéz időszakról is meséltek, ami mindenkit megviselt: a hibáztatásról, ami Sanyiékat érte az ügy miatt, és a saját magukkal való konfliktusról és bűntudatról, amit a filmbe is próbáltak belerakni – talán ha több időt töltöttek volna vele, másképp alakult volna minden.

Bár sokat beszélgettek a szerepről, amit Sanyi megtestesít, a fiú semmiképp nem szeretett volna a nyilvánosság előtt szerepelni, de még a kész filmet se akarta nagyon megnézni. „Képzeld el, hogy végignézed a felnövésedet, a tinédzserkorod legkellemetlenebb, legcikibb sztorijaival.” Végül egy csellel sikerült őt rábírni, hogy legalább egyszer ülje végig a film vetítését. Dávidék szerint az idő jót fog tenni Sanyinak és a családnak is az eset feldolgozására, és talán egy pár év múlva már könnyebb lesz vele beszélgetni a filmről és a fiatakoráról. Míg a forgatás alatt „olyan volt leugrani Sanyihoz, mint leugrani a boltba”, a fiú időközben felnőtt, éli az önálló életét és ezzel elkezdődött egy természetes leválasztódás, de a kapcsolatot így is tartják vele. 

Az adásban hallható Gosheven Memory Failure című száma, a december 18-án bemutatott KIXTAPE-n is hallható. A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva és elérhető a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán hallgathatóak.