A beszélgetés elején egészen az érettségit követő továbbtanulási paráig mentünk vissza Fannival. Kiderült, hogy a nagy útkeresésben még egy dán népfőiskolára is eljutott, amiről részletesen mesélt nekünk, és megosztotta, miért érezte ott furán magát. Utánaszámoltunk: összesen 10 és fél évet járt különböző felsőoktatási intézményekbe. Megtudtuk, miért váltott a fotózásról operatőr szakra, majd hogyan kötött ki Gothár Péter rendező-osztályában.
Elmondta, milyen tanár a Megáll az idő alkotója, aztán az SZFE légköréről is szót ejtett: „jellemző, hogy ott csak arról beszélgettünk, mit rontottunk el, nem emlékszem olyanra, hogy ott bárki hátba veregetett volna." Szerinte ez nem vált a hátrányára.
Az iskolai évek kibeszélése után áttértünk a magát munkamániásnak tartó rendező kisfilmjeire. Első nagy sikere A kamaszkor vége volt, amely fődíjat nyert a Friss Húson, aztán meghívták a torontói fesztiválra. Ő is elkísérte a filmet Kanadába, ahol sok dicséretet kapott, a vetítés után még a vécében is megszólították, hogy mennyire tetszett nekik A kamaszkor vége. Mán-Várhegyi Réka novelláját dolgozta fel, de ennek kapcsán elmesélte, hogy a saját kamaszkorából is sokat merített: például azt az érzést, hogy mindent cikinek tartott. Elmondása szerint betegesen szégyenlős volt tizenéves korában.
Képkocka A kamaszkor vége című filmből
Részletesen átbeszéltük a Minden vonal című kisfilmjét is. Borbély Alexandra egy másnapos nőt játszik benne, aki elkíséri szülni Erdélybe a barátnőjét, és közben kénytelen elgondolkodni azon, hogy vajon léteznek-e csodák. Fanni elárulta, miért próbálta Gothár lebeszélni a road-movie-ról, beszélt az ezotériához fűződő viszonyáról, arról, hogy szerinte vannak-e csodák, illetve azt is elmesélte, hogyan szereztek csecsemőt a filmhez.
A Csatárnő bal lába életveszélyes kapcsán bevallotta, hogy ez a kisfilmje csak mellesleg szól a futballról, őt nem érdekli ez a sport, inkább az érdekelte, mi történik akkor, ha valaki nem tesz érte semmit, csak az egyik napon arra ébred, hogy úgy tud focizni, mint Messi. Elmesélte, miért iszonyúan fura helyzet szexjelenetet forgatni, illetve a lehetséges bővítésről is szót ejtett, a Csatárnő-ből szeretne egy nagyjátékfilmet forgatni.
Stork Natasa a Csatárnő bal lába életveszélyes című filmben
Elárulta, melyik a kedvenc kisfilmje, aztán áttértünk az Ízig-vérig című sorozatra, amelynek társrendezője Herendi Gábor mellett, és egy merőben új helyzetbe csöppent bele: amíg a kisfilmeknél minden a te fejedből pattan ki, itt a megrendelői igény a legfontosabb – vont különbséget a két világ között. Elmesélte, mekkora szabadsága volt a jelenetek leforgatásakor, illetve, hogy rá is hatott a gasztrosorozat. Kedvet kapott a szuvidáláshoz, és a kedvünkért el is magyarázta, mi is ez az újfajta főzési technika.
Fanni sokat mesélt előkészítés alatt álló első nagyjátékfilmjéről, a Veszélyes lehet a fagyi-ról is, amelyhez az idei Inkubátoron nyert gyártási támogatást. Megtudtuk, miért lett ez a címe, bemutatta a főszereplőket, két, egymástól nagyon különböző ikerlányt, akiknek attól válik szorosabbá a kapcsolatuk, hogy ugyanabba a férfiba, egy darukezelőbe szeretnek bele.
A fiatal rendező arról is beszélt, hogy bár olyan embernek tűnhet, akinek könnyen jönnek az újabb és újabb ötletek, neki is vannak szenvedős korszakai. Szeret irodalmi munkákra támaszkodni, és másokkal ötletelni, sok kedves és fontos alkotótársát említi a podcastben: a Fagyi-t például Lányi Zsófiával írja közösen. Szóba került történelmi filmterve Erzsébet királynéről, ami szintén nagyon ígéretesen hangzik, remélhetőleg ugyanazzal a szorgalommal fogja készíteni a nagyjátékfilmeket, ahogy előtte a kisfilmekkel tette. Türelmetlenül várjuk a Veszélyes lehet a fagyi-t, és utána jöhet az egész estés Csatárnő és a Sissy-film is! A teljes beszélgetést meghallgathatod az alábbi lejátszóra kattintva, Spotify-on, illetve letöltheted Soundcloudról.
