A 120 éves magyar filmtörténetet felölelő Nagylátószög kiállítás egy hatalmas és szerteágazó témát próbál 14 terembe belesűrítve bemutatni. A kitűzött célt teljesítették, egy nagyon alapos áttekintését adták a magyar filmtörténetnek. Ugyanakkor a kiállítás sűrűsége próbára is teszi a látogatót, akár egy egész napba is beletelhet, ha valaki mindent el akar olvasni, mindent meg akar nézni.

Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum vezetője szerint a komplexitása miatt lett egyedülálló a kiállítás, amely árnyalt és összetett módon megy végig az elmúlt 120 éven, és ábrázolja a történelem és a magyar film sokszor viharos és tragédiákkal tűzdelt viszonyrendszerét. „El lehet tölteni hosszú órákat a kiállításon elolvasva az apró betűs részeket. Akinek viszont nincs ideje, azok a nagy kiemeléseket és fókuszokat követhetik. Az is megtalálhatja a számítását, aki a mozgóképért jön, 77 képernyőt helyeztünk ki."

 

Barkóczi Janka, a Filmarchívum kutatója a téma gazdaságára hívta fel a figyelmet: „Minden egyes teremből lehetne egy ugyanekkora, önálló kiállítást összeállítani. Például a cenzúra vagy az emigráns magyarokról szóló szobából. És ennek bátran neki tudnánk ugrani.” Arról is beszélt, hogy a digitális fordulat miatt háttérbe szorult a filmkészítés tárgyi kultúrája, a tárlatvezetésein ezért ő pont ezekre a tárgyakra fókuszál.

Szóba került, milyen kihívást jelentett számukra a járvány, milyen korábban nem látható mozgóképekkel találkozhatnak a kiállítás látogatói, milyen élményt nyújt együtt látni a magyar filmtörténet legnagyobb nemzetközi díjait, többek között Zsigmond Vilmos Oscar szobrát és Enyedi Ildikó Arany Medvéjét. A pozitív nemzetközi visszhangról is meséltek, volt például egy lengyel kolléga, aki a Nagylátószög kedvéért szállt kora reggel repülőre Varsóban, megnézte a kiállítást, és délután már haza is repült.

fotó: Ludwig Múzeum

A filmkutatói munkáról is beszélgettünk, amely sokkal több hasonlóságot mutat Indiana Jones kalandos kincsgyűjtő tevékenységével, mint azt elsőre gondolnánk. Elárulták, 2021-ben van-e még annak realitása, hogy elveszettnek hitt, száz éves némafilmek kerüljenek elő. Kiderült, hogy a rengeteg elveszett magyar filmalkotás közül melyiket néznék meg a legszívesebben. A címeket nem áruljuk el, csak annyit, hogy az egyik forgatásán a statisztaként alkalmazott katonák megszentségtelenítették a Mátyás-templomot, amelyet ezért újra kellett szentelni.

A kiállítás egyik élvezeti forrását az a rengeteg izgalmas apróság és anekdota adja, amelyeket az apró betűs részek rejtenek. Az adásban elhangzik az az 1907-ben született dal, amely a mozi szót adta a magyar nyelvnek, megemlítjük Enyedi Ildikó ládáját, a mozitermek illatosításához használt eszközt, és megmagyarázzuk, miért is lépett le Amerikába Tóth Endre, annak ellenére, hogy 1939-ben egy év leforgása alatt öt filmet rendezett itthon. Goebbelsnek és Keleti Mártonnak is köze van ehhez. Később André de Tóth néven fényes karriert futott be Hollywoodban, Veronica Lake-kel, Kirk Douglasszel és Michael Caine-nel is forgatott, több westernklasszikus fűzödik a nevéhez.

fotó: Ludwig Múzeum

A Filmarchívum munkatársai számára a következő nagy munka a kiállítás összepakolása lesz. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az összeállított anyagok végleg eltűnnek a nyilvánosság elől. Tervezés alatt áll a filmpalota, amely egyszerre lenne a magyar film múzeuma, ahol állandó és időszakos kiállítások kapnának helyet, illetve vetítőtermek is lennének benne. A vendégeink Tóth Endrénél maradva arról beszéltek, milyen jó lenne például, ha egy helyen lenne lehetőség André de Tóth filmjeinek vetítésére, és egy róla szóló kiállítás berendezésére. Ennek az ambiciózus projektnek volt a „főpróbája” a Nagylátószög.

Menetrend:

  • 00:00 - A kiállítás ötlete, félelmek és covid
  • 06:40 – Hiánypótló tárlat
  • 11:08 – Kinek szól a Nagylátószög?
  • 15:08 – külföldi előzmények és inspirációk
  • 16:22 – új felfedezések
  • 22:31 – Elveszett filmek
  • 25:18 – Van reálitása, hogy előkerüljenek százéves filmek?
  • 32:23 – Egri Csillagok és Indiana Jones
  • 40:32 – Digitális fordulat és Lugosi Béla Drakula-köpenye
  • 44:33 – Ne felejtsük el, mekkora erőfeszítéssel járt egy film elkészítése!
  • 52:33 – Magyarok a világ filmgyártásában
  • 1:00:13 – A mozi szó eredete, öngyilkos rendező, enyedi ildikó ládája
  • 1:08:45 – film és múzeum kapcsolata és a nagy álom
  • 1:18:16 – Hiányzó nevek és magyar moziplakátok

A kiállítás november 14-ig látható. A podcast meghallgatható az alábbi lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple és a Mixcloud oldalán is, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.

A címlapképet Kurutz Márton készítette.