Milyen személyiségjegyek kellenek ahhoz, hogy valakiből jó látványtervező lehessen? A kreativitás és a nagy képzelőerő mellett Pater Sparrow szerint a jó megfigyelő képesség is fontos. És rá érdemes hallgatni, az elmúlt tíz év hazai filmsikerei közül a Toxikoma, a Budapest Noir és a BUÉK látványáért is ő felelt, illetve ő álmodta meg az elmúlt évtized egyik legjobb filmje, a The Duke of Burgundy szerelmespárjának az erdei otthonát is.
Természetesen ezekre a filmekre mind kitértünk az adásban, a Semmelweis kapcsán pedig megbeszéltük, hogyan jut munkához ma Magyarországon egy látványtervező, mennyit csalhat egy múltbéli helyszín megteremtésekor, és honnan szerez 19. századi orvosi eszközöket, hullákaz, emberi szerveket és folyami hajót, ha a Semmelweis forgatókönyve ezt kívánja.
The Duke of Burgundy
Sparrow, vagyis Verebes Zoltán eredetileg rendezőnek készült, a London Film Schoolban első magyarként szerzett rendezői diplomát. Első nagyjátéfilmjében, az 1 című sci-fiben Stanislaw Lem egyik írását adaptálta, amelyre mai fejjel is büszkén tekint vissza, utána viszont átnyergelt a látványtervezésre, mivel azt érezte, az a fajta rendezői attitűd, amiben ő hisz, nem kompatibilis a jelenlegi rendszerrel.
„Én a kockázatos filmezésben hiszek. Abban hiszek, hogy kockáztatás nélkül, nagyon kevés újat lehet letenni az asztalra. Ez nem egy mai gondolkodás, amikor mindenki financiális alapon kénytelen filmezni, ha rendezőként akar érvényesülni, és nagyon kevés rendező teheti meg, hogy a saját útját járja. Csak azért nem szeretnék rendező lenni, hogy legyenek filmjeim. Ha nem lehetnek olyan filmjeim, amelyekben én hiszek, akkor elengedem. És mivel máshoz nem, de a vizualitáshoz értek, egy alkalmazott művészi állapotot vettem fel, és ebben helyenként tudom magam jól érezni és kreatívnak érezni, helyenként pedig nem.”
A podcastból kiderült, hogy nagy örömmel dolgozott a The Duke of Burgundy mellett egy másik Peter Strickland-produkción, a The Field Guide to the Evil című antológiafilm horrormeséjén is, és a Cicaverzumra is boldogan és büszkén gondol vissza. Szeleczki Rozália elsőfilmje kapcsán viszont arról is szót ejtett, hogy a látványtervezés egy pénzigényes műfaj, és a macskás romantikus komédiában bizony megküzdött a pénzhiánnyal: szponzor hozta a rengeteg szobanövényt, és Sparrow az otthonából hozott tárgyakat is felhasznált, amikor a magányos lány lakását berendezte.
Cicaverzum
Az adásban megbeszéltük, félti-e a szakmáját a mesterséges intelligenciától, van-e dolga a látványtervezőnek, ha egy film a természetben játszódik, miért pont a sci-fi jelenti számára az álommelót látványrendezőként, és arról is mesélt, nem adta fel végleg rendezői ambícióit.
A tízes évek elején már majdnem megcsinálta Boris Vian Szívtépő című regényének a feldolgozását, de az MMKA összeomlása miatt a produkció is szétesett. Továbbra is küzd ezért a projektért, és bár az NFI nem támgatta a gyártását, ő bízik abban, hogy külföldről összeszedi rá a pénzt. A podcastból kiderül, miért nem tudja elengedni a Szívtépőt Pater Sparrow.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találod meg az adásainkat: Spotify, iTunes és Google.
