A beszélgetést február 20-án, egy nappal az Itt érzem magam otthon országos premierjét követően rögzítettük, a podcast megjelenésekor pedig már 100 ezer nézőhöz közelít a mozikban Holtai Gábor első nagyjátékfilmje. Az világlik ki a reakciókból, hogy a közönség kifejezetten vevő arra az itthon szokatlan párosításra, hogy az emberrablós pszichothriller mellé egy politikai parabolát is kapnak. A film számos nézőben indít el konkrét képzettársításokat, és az Árpád család egyes tagjai mögött kortárs politikusokat sejt.
Ha már ennyi találgatást indít el az Itt érzem magam otthon, rögtön az adás elején arra kértük Lovas Rozit és Holtai Gábort, hogy egy-egy szóval próbálják kifejezni, miről szól számukra a film. A későbbiekben persze ezt bővebben is kifejtették:
„Van egy tágabb kontextusa is” – tette hozzá Lovas, mikor jeleztuk, milyen sok nézőnek jutott eszébe magyar kortárs politikus a filmről. „Ha nem hatna ennyire durván a politika az életünkre, akkor könnyebben asszociálnánk sok más történelmi korra, amiken ez a nemzet már átvergődte magát. A forgatás második hetében jött ki Magyar Péter első partizános interjúja. Gondolom, az ő neve is sokaknak eszébe jut a film kapcsán, róla senki nem tudott semmit, amikor a könyv íródott.”
„Egy film minél specifikusabban reagál aktuális eseményekre, annál kevésbé időtálló” – fejtette ki véleményét Holtai. „Ezért mindent megtettünk azért, hogy ne specifikusan reagáljunk eseményekre. Még ha egyértelmű kritikák, egyértelmű politikai asszociációk is vannak a filmben, nem ez volt a célunk. Ha reagálunk valamire, akkor az nem feltétlenül az elmúlt 16 év, hanem az, hogy miért küzdünk a rendszerváltás óta azzal, hogy egy működőképes demokráciát hozzunk létre. Miért van az, hogy a filmben is látható viselkedésformák visszakúsznak a viselkedésformáink közé. Könnyű azt mondani, hogy a film az elmúlt 16 év tükre, de az elmúlt 16 év valójában egy tünet, és a film a betegségről szeretne szólni, nem a tünetről."
.jpg)
A podcastben részletesen kitárgyaljuk Veres Attila író és Holtai munkakapcsolatát, amely kifejezetten harmonikus, annak ellenére sincsenek komolyabb nézeteltéréseik, hogy Veres is részt vesz a forgatáson. „Az egyik tulajdonságom, ami miatt megy a rendezés, hogy gyorsan tudok dönteni, és gyorsan el tudom engedni a döntéssel kapcsolatos megbánásokat. Attila mond valamit, hogy A vagy B, rávágom hogy B, és három perccel később már nem vagyok fennakadva azon, hogy a B mellett döntöttem, csak megyek előre. Ezért az egész munkafolyamatnak van egy fluid előremozgása. Aztán persze lehet, hogy vágáskor kiderül, hogy elrontottam, de nincs tökéletes forgatás.”
Lovas Rozi elképesztően nagy utat jár be a filmben, egy szobában összekötözött áldozatként indul a karaktere, aki a vége fele már ott tart, hogy megpróbálja átvenni az irányítást az őt elrabló családban. Végigmentünk a színészi játékának fontosabb állomásain, az áldozati szerepről így mesélt: „4 napig Áronnal ketten bunyóztunk abban a kicsi szobában.” Elmondta, hogy ő és Molnár Áron is szereti az extrém színészi kihívásokat.
„Ragaszkodtam ahhoz, tényleg kötözzenek meg, érezni akartam, milyen az ezzel járó fizikai kiszolgáltatottság és tehetetlenség. Gúzsba kötöttek, ez olyan pozíció, hogy egy centit nem tudsz mozdulni, rakosgatni tudnak ide-oda, eldöntenek a földre, legfeljebb a fejemet tudom emelgetni. A számon ragtapasz, a fejemen zsák, borzasztó helyzet. Hiába voltak ott az emberek, hiába tudtam, hogy biztonságban vagyok, egy nagyon komoly pánikrohamszerü cucc indult el.”
.jpg)
Szervét Tibor alakítása Papaként hasonlóan rendkívüli, viszont ő volt az egyedüli a főbb szereplők közül, aki nem első választás volt. Már nagyon közel volt a forgatás kezdte, amikor az eredetileg kiszemelt színész kiesett.
„Elég sok embertől megkérdeztük, érdekelné-e a film, itt van a forgatókönyv” – emlékezett vissza Holtai. „Tibor hihetetlenül gyorsan reagál, és már az első találkozásra úgy jött el, hogy ki volt jegyzetelve a forgatókönyv, megtűzdelve véleményekkel, meglátásokkal. Érződött, hogy ő máris sokat invesztált abba, hogy megteremtse ezt a karaktert. Azt éreztem, hogy ő a mi emberünk. Az mindig jó irányba vezet, ha egy színész fantáziát lát egy szerepben, ennyi munkát beletesz. Bizalmat szavaztam neki, és utólag azt gondolom, ez egy nagyon jó döntés volt.”
Akit érdekel a film keletkezéstörténete, Lovas Rozival és Holtai Gáborral végigbeszéltük a teljes folyamatot, kezdve az előtanulmányként is felfogható Második kör című kisfilmjükkel, folytatva a sikertelen Inkubátor-pályázattal, a több éven tartó külföldi befektetőkereséssel, elérve addig a ritka együttállásig, ami végül a film elkészültét jelentette. Megbeszéltük, miért pont Tankcsapdát szaval Lovas, van-e realitása színpadi változatnak, angol nyelvű remake-nek, végül részletesen és spoileresen kitárgyaltuk a finálét.
A teljes beszélgetés a lenti lejátszóra kattintva és a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül hallgatható, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán is elérhetők. A podcast elején az Itt érzem magam otthon filmzenéje hallható. (A beszélgetést február 20-án rögzítettük, így a kimagasló nézőszámokról még nem eshetett szó.)
Az adás elején és végén a Holtai Gábor által a filmhez szerzett zenékből használtunk részleteket, ezeket a rendező bocsátotta a rendelkezésünkre.
