"A 21. század egyik legfontosabb folyamata, hogy a New York-i terrortámadás óta a világ egyre jobban megérti a muzulmánok ügyét", nyilatkozta a boszniai rendező, aki maga is muzulmán. "A muzulmán világ most a Lenni vagy nem lenni? kérdésével szembesül, és ezt nem csupán metafizikai értelemben gondolom."
A szarajevói születésű Pasovic - aki a szarajevói filmfesztivál igazgatói posztját is betöltötte egy időben - egyike a volt szocialista Jugoszlávia egyik legjelentősebb színházrendezőinek. Jellemző, hogy amikor a háborúban a szerbek ostromolni kezdték Szarajevót, az előtte Belgrádban élő Pasovic visszament szülővárosába, holott akkor mindenki menekülni próbált onnan.
Rendezéseiben kísérleti megközelítéseiről ismert, így például 2002-ben a Romeo és Júliát vitte színpadra a szétbombázott parlament épülete előtt Szarajevó központjában.
A "Lenni vagy nem lenni?" vallása
Jelenet az előadásból |
Ezúttal egy ottomán udvari közeget választott, ahol a szereplők véres verengése zajlik a trónért. A keleti környezetbe helyezett előadás minimalista díszlettel és vizuálisan gazdag, színes kosztümükben, miszikus hatású élő zenével került a közönség elé, és a Reuters tudósítása szerint jó fogadtatást talált.
Mint a régi ottomán időkben, amikor csata előtt a belső ruházatba iszlám imákat varrtak bele, Hamlet trikóján alatt is ott van arab nyelven: "Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés".
"A trikó fontos, mert olyan mint az ember bőre. Azt hiszem, ma minden komoly embernek viselnie kell a hamleti kérdést," mondja Pasovic. "A Hamlet egyetemes történet, ami mindannyiunkat érint. Nem csupán a keresztényeket vagy a muzulmánokat, hanem mindenkit azonosan. Éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy ugyanazokon a problémákon osztozunk - vallástól, nemzettől és kultúrától függetlenül."
A bosnyák, horvát, francia, szerb, montenegrói, szlovén, spanyol és török színészek részvételével létrejött nagyszabású színházi együttműködésben Zágráb és Belgrád az 1990-es elszakadás óta most először fogott bele közös projektbe.