Kill Bill
„Évekig tartó felhajtás után, izgalommal vártuk az X generáció legtehetségesebb alkotójának, Quentin Tarantino-nak a visszatérését. Visszatért. Kár, hogy remek és sziporkázó dialógusait otthagyta valahol a kilencvenes években, helyettük a várva várt filmben a céltalan mészárlás és az idióta poénok dominálnak. A film zenéje a rendező korábbi munkáihoz képest meglepően rutinos és sematikus. Igaz, hogy amit láttunk, az csak egy fél-film volt, de tartunk tőle, hogy a második rész ismét a vágóhídon fog játszódni. Bú, Q.” (Kritikánk a filmről és a film zenéjéről.)

The Singing Detective
„Szeretünk, Robert Downey Jr., szeretünk Dennis Potter, és téged is, Robin Wright Penn. Mel Gibson, kedvelünk. (Robin Wright Penn - forgatókönyvíró, a többiek a film szereplői – filmhu) De minden idők legjobb tv-show-jából ilyen depresszív fércmunkát készíteni szégyen. Még mindig kiráz a hideg, ha eszünkbe jut.”

Whale Rider
„Mindig vevőnk vagyunk a Maori kultúráról és legendákról szóló filmekre, pláne ha bájos bálnák is vannak benne. A bálnák valóban bájosak, de a film sajnos nem: a bálnákon kívül minden pozitívum hiányzik az önismétlő történetből és a kétbalkezes módon összetákolt drámai vonalból. Az alkotók erőlködnek, hogy valami katartikus dolgot hozzanak össze, de csak nem sikerül. Az új-zélandi – német filmet már vagy hússzor láttuk, de minden alkalommal egyre rosszabb lett.”

Elephant
„Miután Gus Van Sant otthagyta a hollywood-i zsibvásárt és évekig különcködött, be kell vallanunk, hogy nem vártunk sokat a Columbine - filmtől. Az experimentális formai jegyek sikeresen ellensúlyozzák a témakezelés szenzációhajhász vonásait. Összességében, hiába lett az év negyedik legrosszabb filmje az Elephant , még mindig sokkal jobb és hatásosabb mint a borzalmas Fedezd fel Forrestert!.”

Pók
„Savanyú, sivár, depresszív. A sötét pszichologizálás jó a filmben, de, ellentétben David Cronenberg korábbi műveivel, a Pók teljesen hidegen hagy mindenkit.” (Kritikánk a filmről.)

Mátrix, újraböfögve
„A Wachowski testvérek remek Mátrixa metafizikus mélységű stílus-forradalmat hozott a maga idején. Az Újratöltve és a Forradalmak viszont effektekkel megrakott ócskaságok. Három epizódos, többmillió dolláros költségvetéssel készült filmeposz, és mit kapunk? Fegyverszünetet. Hatalmas csalódás és kiábrándulás mind a rajongóknak, mind azoknak, akiknek csak simán tetszett az első rész. Csak remélni merjük, hogy a nem lesz Feltámadás” (Kritikánk a filmről.)
 
In America
"Paddy Considine, Samantha Morton és a Bolger nővérek megtettek mindent, hogy életet leheljenek a film karaktereibe. Az emigráns család elcsépelt története azonban annyira fájdalmasan közhelyes és arcpirító, hogy a film után rosszul lettünk az émelygéstől."

American Splendor
"Shari Springer Berman és Robert Pulcini filmje Harvey Pekar képregényrajzolóról (Batman, Superman, stb.) és az ő kultikus világáról jó lenne, csak tele van következetlenséggel. A filmbe beépített animációk, a valódi Pekar szerepeltetése, a dokumentumfelvételek valamint az eredeti képregények felhasználása a metareferenciák új szintjeivel bővítik a film struktúráját. Ezt mi sem értjük, de jól hangzik. A vásznon viszont már kevésbé szerencsésen jelenik meg. Az viszont biztos, hogy az idei év legjobb képregény-adaptációja Ang Lee-től a Hulk. "

Pieces of April
"Egy rebellis kiscsaj egy elromlott tűzhelyen akarja megfőzni családjának a Hálaadás-napi vacsorát. Miért érdekeljen ez minket? Ha van valami, amire a legkevésbé vágyunk, akkor az az, hogy másfél órát töltsünk egy veszekedő amerikai átlagcsaláddal. "

Garage Days
"'Alex Proyas filmje a tehetségtelen rockbandáról annyira rossz, hogy a bemutató után nem sokkal le is vették a mozik műsoráról. Az alkotóknak, úgy tűnik sikerült a lehetetlen: csináltak egy filmet szexről, drogról és rock’n rollról – de annyira unalmasan, hogy elalszunk rajta."

(A filmhu-n itt  ennyi van a filmről: "Nem kis fejtörést okozott számomra, hogy vajh’ miért néztem végig a Titanic minden bizonnyal legrejtélyesebb filmjét, az ausztrál Garázs-rockot. Alex Proyas idétlen, bosszantóan igénytelen tini-mozija, amelynek megtekintése alatt közel öt perces szundikálásokkal regenerálódtam, valamely megmagyarázhatatlan, misztikus okból keveredett bele a fesztiválprogramba." Sajnos az archívumunkban zajló harmadik típusú találkozások miatt a szerző kiléte rejtély számunkra. Ha magára ismer jelentkezzék! - filmhu)