Kozma Károly éveken keresztül a mozik és a filmforgalmazás területén dolgozott, az utóbbi időben inkább a filmes rendezvények finanszírozását biztosító Nemzeti Kulturális Alapnál tevékenykedik, vagy a filmtörvény körüli munkálatokban és a Filmszakmai Kerekasztal feladataiban vesz részt. A forgalmazói és mozipiac helyzetéről, várható és már zajló átalakulásáról, a jövő technológiai fejlesztéseiről beszélgettünk. Természetesen a magyar filmek látogatottsága is szóba került.
filmhu: A világon mindenhol érződik némi visszaesés a mozik látogatottságában. Az adatok szerint 1997 óta nem volt ilyen rossz nyara az amerikai moziforgalmazóknak. A tavalyi év azonos időszakához képest a nézőszám 12 %-kal csökkent. Úgy tűnik, a blockbusterekért még ma is elmennek a moziba, de a másodvonal vonzereje csökken. A statisztikák szerint a megkérdezett nézők 3/4-e pedig azt mondja, hogy inkább DVD-én nézi meg ezeket a filmeket. Mi a helyzet nálunk, milyen sajátos körülmények érvényesek idehaza?
Kozma Károly: A 90-es évek végig tartó jelentős mozipark-fejlesztés - az egymás nyakára épülő multiplexek - varázsa mára elmúlt. Magyarországon, érzésem szerint, rengeteg pénzt áldozva túlfejlesztették ezt az iparágat, és olyan kapacitást hoztak létre, aminek a kihasználtsága most megoldhatatlan. Miskolcon például egymás mellett van két konkurens multiplex mozi, és néha ugyazon film előadásán egyikben sincs egy lélek sem. 
Sokkal többen pályáznak ugyanarra az
érdeklődési körre
filmhu: De már évekkel ezelőtt lehetett hallani, hogy ez a nyugaton már akkor meglévő tendencia ide is el fog érni. Mi az oka, hogy mégis létrehozták a mozikat, hiszen nyilván a befektetők is tudtak erről?
K. K.: Ezek beruházási kérdések. Magyarországon 6-8 év alatt valósult meg az, ami a világban kb. 15-20 éves folyamat eredménye volt. Felszabadult a piac, rengeteg bevásárlóközpont épült. Kimaradt ugyanakkor egy lépés, ami 20 éve Európában még újdonság volt, tehát az önálló multiplex mozi. Az egyetlen ilyen nálunk a Corvin.
Másrészt a bevásárlóközpontok jelentős része a belváros közelében épült fel, például Debrecenben, Miskolcon és Szolnokon is, vagy Budapesten a Westend. A mozihoz kapcsolódó beruházások nagyon sok pénzt emésztenek fel, de mégis lényegesen kevesebbet, mint egy önálló mozi építése esetén. Elvileg ezek a helyiségek bármikor alkalmasak arra is, hogy akár cipőáruházzá alakítsák őket, hiszen mint kiszolgáló helységek, nem nagyon különböznek a többitől. Tehát egy esetleges üzleti sikertelenség esetén van arra lehetőség, hogy maga a komplexum kivesse magából a mozi funkcióját.
További tényező az egyre olcsóbb és nagyobb választék a DVD-kínálatban, valamint az a technológiai újítássorozat, amely az otthoni „mozizásban” elterjedt. A nagy képernyős televízió nevetségesen olcsó. A 90-es évek legelején már a videózásnál meg lehetett figyelni azt a magyar sajátosságot, hogy a néző birtokolni akarja a művet, tehát saját gyűjtemények születtek. Ez fokozottan érvényes a DVD-re. Mint ahogy a saját könyvtár kialakítása hozzátartozik az olvasói-értelmiségi léthez.
A legsúlyosabb probléma pedig az, hogy elképesztő mennyiségű (és tulajdonképpen elfogadható minőségű) film jelenik meg a feketepiacon. A letöltő programok segítségével ez mára az ellenőrizhetetlenségig elterjedt, akárcsak a zenei életben. A DVD-másolás iparággá vált, és elfogadható áron, magyar felirattal lehet hozzájutni a termékekhez.
 |
| Cipőboltnak is jó
Épül a Győr Plaza 10 termes Multiplex mozija 9,30 m magas fallal |
E szempontok mindegyike fokozottan jelentkezik. Korábban monopolisztikus volt ez a világ, jelenleg pedig van tíz magyar nyelvű filmcsatorna, valamint további ismeretterjesztő és egyéb csatornák. Sokkal többen pályáznak ugyanarra az érdeklődési körre és az érdekelt rétegek erre szánt idejére.
filmhu: A multiplexek panganak, a hazai art-mozik látogatottsága viszont nagyjából stagnál.
K. K.: Ennek viszonylag egyszerű okai vannak. A filmtörvény óta az art- és magyar filmek forgalmazását egy olyan mértékű, normatív állami támogatás segíti, hogy a forgalmazók érdekeltsége a területen jelentősen megnőtt. Így, ha esetleg kis kópiaszámban is, de bemutatják a filmeket. Például a Best Hollywood vagy az SPI, melyek a kommersz mozi világából törtek be a magyar filmpiacra, most komoly szerepet játszanak az art-filmek területén, ahol korábban a Budapest Film csaknem egyeduralkodó volt. A verseny oda helyeződik, hogy melyik mű kerül be a Besoroló Bizottság listájába, és kapja meg az ezért járó támogatást. Persze nem árt ha, ezen túl a közönség előtt is jól fut a film, amelynek vetítéséért egyébként maga a mozi is kap még állami támogatást.
A finanszírozási rendszer megújulása lehetővé tette, hogy Nemzeti Kulturális Alap és az MMK összehangolja bizonyos tevékenységeit. Például az NKA évekkel ezelőtt jelentős szelektív filmforgalmazási támogatást nyújtott, de erre ma már – a normatív támogatás növekedése miatt - nincs szükség. Most inkább a filmes rendezvények vagy más hasonló területeket segíti, amelyeket csak ilyen módon lehet életben tartani. Például alkotótáborokat, fesztiválokat, filmnapokat, és magyar filmek vidéki városokban és határon túli, alkalmi bemutatását. Egyre jelentősebbek a nagyobb kísérleti fesztiválok, mint a Mediawave, a Titanic, vagy az Európa Filmhét, ahol a struktúrába be nem került filmek első bemutatása történik. Ilyen a most kezdődő Nemzetközi Tudományos Filmszemle is – amit most a szolnoki mozi-átépítési program miatt Budapesten tartanak.
filmhu: Vidéken is egyre több az art-mozi, vagy legalábbis art-sáv. Ennek is elsősorban finanszírozási okai vannak, tehát a filmtörvényben biztosított állami támogatás teszi lehetővé a működésüket?
K. K.: A városi mozik, amelyek általában központi, sokszor 70-80-100 éves, városképbe illő épületekben működtek, ugyanúgy elvesztették a talajt a lábuk alól, amikor a multiplexek megjelentek. De a kisebb városok másképp élték meg ezt a változást, mint a főváros azóta eltűnt mozi-szentélyei. Jelentős utóvédharcokat kezdtek, és ennek egyik formája éppen az art-mozi üzemeltetése.
Például a debreceni Apolló mindig is kereskedelmi mozi volt, a művészfilmeket régebben nem itt játszották. Miután átépítették háromtermesre, a két szélső kisteremben art-filmeket mennek. Szegeden a Belvárosi mozi a Nemzeti Színház mellett egy gyönyörű épületben van, két művészteremmel, valamint egy elkülönülten működő művészmozival. A helyzet ott azért is szerencsés, mert nem a város közepén épült fel a multiplex, és egy belvárosi mozizás még mindig belefér az emberek életébe.
Hogy az ennél kisebb vidéki városokban megmaradt-e a mozi, az kizárólag az önkormányzat hozzáállásán múlott. ’90-91 fordulóján az önkormányzati vagyon részévé váltak a moziépületek, és ők dönthettek a sorsukról. Egy olyan kisvárosban például, mint Vác, ahol egy nagy egytermes kereskedelmi mozi működik, az art-sávnak komoly jelentősége van, és ideális érdeklődés esetén egy jó üzemvezető itt nagy eredményeket tud elérni. Hasonló a helyzet Gödöllőn is. Cegléden pedig már eleve két termes volt a mozi.
A menekülési út mindegyikük számára az, hogy megpróbálnak korszerűsíteni. Városi, vállalkozói segítséggel, és a beruházási támogatással, amit a költségvetés - bár egyre csökkenő mértékben - immár negyedik éve biztosít. Ezzel a programmal 30-40 mozi igazán jelentős megújulásának vagyunk éppen tanúi. Ilyen a szolnoki Tisza mozi gyakorlatilag teljes átépítése, felújítása is.
filmhu: A nézőknek is van erre igényük? Kik azok, akik vidéken art-filmeket néznek?
K. K.: Szolnokon például évek óta működik egy filmbaráti kör, ami egy komoly igényről tanúskodik. Persze ott is vissza kellett fejleszteni, a másik városi mozit megölte a multiplex. A közönség, ha nem is tízezres mértékben, de néhány száz főben megtalálható. Az állami támogatások segítségével az art-mozik működőképesek maradnak, még ilyen nagyságrendű érdeklődés mellett is. A kommersz filmek esetében, ahol nincs támogatás, ekkora közönség már nem lenne elegendő. Tehát akármilyen szépen hangzik is, hogy Budapestnek több art-mozija van, mint Párizsnak, csak a finom kitételekkel működik a rendszer. 
Belefér az életünkbe
A szegedi Belvárosi mozi
filmhu: Tényleg több van mint Párizsban?
K. K.: Igen, de Párizsban nem is engedélyezték, hogy a Champs-Élysées-t teleépítsék multiplexekkel. Vannak többtermes filmszínházak, de ezek nem multiplexek. A bevásárlóközpontok ott a városon kívül épültek, akárcsak Londonban.
filmhu: A szakemberek szerint Európában a mozik látogatottsága arányos a nemzeti filmgyártás iránti érdeklődéssel. Tavaly ilyenkor a magyar filmek látogatottsága már átlépte a 700 ezres küszöböt. Most biztos, hogy rosszabbul állunk. Mi ennek az oka? Gyengébb az idei filmtermés? Forgalmazói hiányosságok vannak, vagy a reklámon kellene javítani? Esetleg a közönség veszítette el az érdeklődését?
K. K.: Összesített bírálatot nem tudnék mondani. Leginkább abban látom ennek az okát, hogy a közönségnek szánt alkotásoknak, amelyekkel a Filmszemle februárban előrukkolt, jelentős hányada közepes siker lett vagy azt is alulmúlta. Ez rögtön meglátszik a statisztikákban.
Volt, ahol gyártási-bemutatási problémák jelentkeztek, mint az általam egyébként nagyra becsült Koltai Róbert-film, a Világszám! esetében. Karácsony előtt mutatták be, és a rossz forgalmazói döntéssorozat következtében szabályosan megbukott. Koltai ezt a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudja már sikerré alakítani, legfeljebb elfogadhatóvá teheti. A szórakoztató film bukásait pedig nem tudja egy művészfilm, még a Sorstalanság sem kompenzálni.
Másrészt bizonyos filmek esetében a korábban említett tendenciák érvényesülnek. A magyar filmet sem hagyta érintetlenül a változás. Nem hiszem tehát, hogy jelentősebb fordulat következett volna be a magyar film fogadtatásában. Ha éppen nincsenek sokakat moziba vonzó szórakoztató filmek, akkor még a filmszám növekedése esetén is nézőszám-csökkenés tapasztalható. Nem vállalkoznék azonban jóslatokra, hogy mekkora arányú lesz végül ez a csökkenés.
filmhu: Vannak bizonyos magyar filmek, amelyeknél azt lehet érezni, hogy egyszerűen nem kerülnek be a köztudatba. Például nagyon kevesekhez jutott el, hogy létezik egy Porcelánbaba című film, miközben az író Lázár Ervin neve talán annál nagyobb érdeklődést feltételezhetne, mint amekkora a nézőszámban megjelenik.
K. K.: Szerintem legfeljebb annyi történik, hogy a mozivezetők saját működő ösztöneik, ízlésük és környezetismeretük alapján választanak a lehetséges filmek közül, mert nem fér bele a mozi programjába mindegyik. Az említett Világszám! jó példa erre: egy hétig ment üres mozikban a karácsony és újév közötti időszakban. Utána pedig jött a következő film, így levették műsorról.
Más filmeknél a kevés kópia miatti versenyhelyzetet lehet jól és rosszul is kihasználni. Előfordult már olyan is, hogy a kötelező vidéki kópiáról (például 4-ből 2-t vidéken kell vetíteni) később derült ki, hogy valójában nem került vidékre, hanem ott maradt a raktárban. Forgalmazási és üzemeltetési hibák sora juttatott el odáig egy filmet, hogy nem lett maximálisan kihasználva a kópiaszám. Egyedi példák vannak csak, és ezeket mind egyedileg kell megítélni.
filmhu: Mindezekre a napi problémákra válaszként, érezhető hosszabb-rövidebb ideje egy forgalmazói-üzemeltetői struktúraváltás, vagy legalábbis az arra való készülődés. Sok kis forgalmazó cég jelenik meg, rengeteg az új premierfilm, melyekről 2-3 hét után elfogy a néző. A Budapest Film meg fog válni a Mammut mozitól, és a cégen belül is hallani átalakulásokról…
K. K.: Sajnos úgy tűnik, a Budapest Film szenvedi meg leginkább a bevételcsökkenést. A Mammut esetében – lévén, hogy a Budapest Film részvénytársaság formában 100%-ban az önkormányzat tulajdona – , a közgyűlés adott engedélyt az értékesítésre. Tudomásom szerint az egyik nagy multihálózat fogja megvenni. Sem az eladás, sem a vásárlás okait közelebbről nem ismerem.
 |
| Finom kitételekkel Huszárik Art Terem a ceglédi Uránia moziban |
A nagy tengerentúli forgalmazók is létrehoztak nálunk önálló cégeket, de meglepetésre még leányvállalati szinten is lehet csődről szóló híreket hallani. Ami azt jelenti, hogy újraosztják a piacot. Úgy hallom, még az InterCom esetében sem biztos, hogy a korábbi szinten tartja mozi-, a forgalmazási és kiadói tevékenységeit.. De ez előre kiszámíthatatlan.
Úgy látom, hogy mindenki a veszteségeket megpróbálja leépíteni. De ahogy a társasjátékban is: ha mindig egy székkel kevesebb van, valaki a földre fog ülni. Be fog következni az a szituáció, amikor minden szegmens foglalt lesz a piacon.
filmhu: Ha jól sejtem, ez az egészen közeli jövő…
K.K.: Ez a játék már folyik. Láthatóan mindenki próbálja a saját szegmensét erősíteni. Másrészről mindenki ki van szolgáltatva a maga területén, hiszen nem lehet tudni, hogy kijön-e olyan sikerfilm a jövőben, mint például a Hihetetlen család vagy a Shrek, amelyek a legváratlanabb pillanatban hoztak nagyon nagy sikereket, és amelyeket nem lehetett úgy előre megjósolni, mint a Csillagok háborúja, a Harry Potter, vagy A Gyűrűk ura esetében. Sokszor ugyanis az Amerikában sikeres filmek nálunk már az első héten megbuknak. A piacot ez keményen érinti, és az új szereplők is meg fognak küzdeni ezzel.
filmhu: Sokan a digitális moziban bíznak, ami a nehézségek jó részét megoldaná.
K. K.: Digitális mozin sok mindent lehet érteni. Az egyik, ami a MOM Park egyik termében már nálunk is megvan. Számos előnnyel bír, de ez a típusú technológiai beruházás nagyon sokba kerül, tehát robbanásszerű elterjedésére nemigen van lehetőség. A másik elképzelés a DVD-ről vetített mozi, melynek a képi megoldásai egyre jobbak, kisebb termekben tökéletes megoldást jelenthet. De a DVD másolásvédelmi rendszere még mindig sérülékeny. Bár lehet hallani új, biztonságosabb kódokra épülő fejlesztésekről. A harmadik, a biztonságos műholdas technológia, elsősorban a nagyforgalmazó multik hozzáállásától függ.
A műszaki fejlődés sokkal gyorsabb, mint azt valaha is képzeltük. Arra kell felkészülni, hogy a változásokra minél gyorsabban lehessen reagálni. Ehhez beruházás és koncepciók kellenek; távlati elképzelések arról, milyen szerepet fog játszani a mozgókép az emberek életében, és milyen hordozókon, milyen csatornákon keresztül fogja azt fogyasztani. Ha valaki ezekre válaszokat tud adni, akkor az éppen aktuális technikai fejlődés irányába mozdulni már nem is olyan nagyon nehéz.
