Éreztem a feszültséget, de harmadik forgatási nap révén ez természetes, ilyenkor szokott a stábon belül feszültség kirobbanni. Más kérdés, hogy nekünk ez az utolsó napunk is. Majd a kaja feloldja.
Anita nem várt spontaneitással kiosztotta a szendvicseket. Megdöbbenve láttam, hogy csaknem felvétel közben tolja magába a stáb a kenyeret, igencsak ki lehettek már éhezve. Az üdítőért a lányok hálásak voltak, Tóth Bandi kicsit morgott mikor mondtam, forgatás alatt nem szolgálok fel sört. Akkor kávét legalább, könyörgött. Látszott rajta , megviseli, hogy a színházzal ellentétben itt átláthatatlan rövid történéseket kell eljátszania, a hosszú várakozások szüneteiben.
Végül is az a dolgom, hogy kielégítsem a színészeinket, láttam, újabb menetem lesz az ellenség szendvicsbutikja felé.
Persze igen rossznéven vették a többiek hogy mivel ők nem rendeltek, így nem is kapnak kávét de örömmel vettem a nyakamba zúdított elégedetlenség tömeget, tudtam ezzel a rendezőt kímélem hiszen ô váratja a többieket.
Én pedig körülnéztem és éreztem boldog vagyok, sütött a nap, a tenger gyönyörű volt és az ezernyi nyaraló mind szót fogadón odébb terelődött, mialatt Mészi álma filmre került. Mind a kétszátnegyvenötezer kocka (hozzávetőleges adat).
no, Üdv, holnap, Dudi
