A Balázs Béla Stúdió filmjeit vetítik Berlinben

A magyar filmtörténet számos meghatározó alakja, így Tarr Béla, Szabó István, Bódy Gábor és Enyedi Ildikó is a Balázs Béla Stúdióban kezdte pályafutását. A BBS-ben ugyanakkor képzőművészek is lehetőséget kaptak filmes munkák elkészítésére. Így születhettek meg például Mauer Dóra korai filmes munkái, melyek egy átfogó retrospektív kiállítás keretében 2019 augusztusától közel másfél évig voltak láthatók a Londonban, a Tate Modernben. A stúdióban készültek a magyar avantgárd atyjaként számon tartott Erdély Miklós formabontó játékfilmjei is.

A műhely, amely a Magyar Népköztársaság – később jelentősnek bizonyuló – kultúrpolitikai kísérletének keretében szokatlanul nagy alkotói szabadságot nyújtott a kor művészei számára, évtizedeken át jelentős hatással volt a magyar filmművészetre. Az 1959-ben alapított BBS 1961-től évente egy átlagos nagyjátékfilm költségvetéséből gazdálkodhatott. Az összeget az alkotók bemutatási kötelezettség nélkül használhattak fel filmterveik megvalósítására, amelyeken nem csak a kortárs társművészetek, hanem az aktuális társadalomtudományi diskurzusok hatásai is tetten érhetők. A legkülönbözőbb műfajokban születtek alkotások: kisfilmek, etűdök, egész estés fikciós dokumentumfilmek, hosszútávú megfigyeléseken alapuló tanulmánysorozatok, animációs és kísérleti filmek készültek a stúdió égisze alatt.

Vízkereszt / forrás: NFI - Filmarchívum

A CHB szervezésében megvalósuló berlini programsorozat A magánélet és a nyilvánosság határterületei című április 30-i online nyitóeseményére a BBS első két évtizedének négy meghatározó rövid dokumentumfilmjeiből készült egy válogatás. Sára Sándor és Ragályi Elemér egy-egy korai darabjának (Vízkereszt, 1967 és Szilveszter, 1974) mesterien komponált képei előrevetítik a két későbbi operatőrlegenda filmes karrierjét. Gazdag Gyula rövid riportfilmjében (Hosszú futásodra mindig számíthatunk, 1968) Schirilla György Budapest-Moszkva futásának egy szakaszát örökíti meg, egyszerre rajzolva meg a hosszútávfutó portréját, és azét a rendszerét, amely őt nemzeti hősévé emelte. Schiffer Pál a tanyavilág és Budapest között ingázó munkásokat és családjukat megszólaltató munkája (Fekete vonat, 1970) a szociográfiai dokumentumfilmek egyik első, és máig egyik legfontosabb darabja.

Négy bagatell / forrás: NFI - Filmarchívum

A BBS-sorozat további vetítései június végéig havi rendszerességgel zajlanak. A következő összeállítás Bódy Gábor, Maurer Dóra, Szabó István és Huszárik Zoltán alkotásain keresztül a képzőművészet és a film határmezsgyéjét helyezi a középpontba. A harmadik, Erdély Miklós filmjeit bemutató vetítés Enyedi Ildikó filmrendező, Erdély egykori tanítványának közreműködésével zajlik. A záró vetítésen pedig az államszocializmus legtöbbször betiltott rendezőjeként ismert Ember Judit női sorstörténeteket feldolgozó fikciós dokumentumfilmje, a Fagyöngyök kerül műsorra.

A program a Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma frissen felújított, digitalizált BBS-anyagából készült és a Nemzeti Filmintézet támogatásával valósul meg.

címlapkép: Hosszú futásodra mindig számíthatunk / forrás: NFI - Filmarchívum