A magyar film finanszírozásában kiemelkedő szerepet betöltő Duna Televízió különböző csatornákon juttat támogatást a készülő produkcióknak, mondta el kérdésünkre Pekár István. Így például tavaly közel 150 millió forintos költségvetésből készültek a televízióban a Tálentum, a Sziget és A szellem órája című portré- illetve esszéműsorok, melyekből Petrovics Eszter Vidnyánszky Attila-portréja és Sopsits Árpád Haraszty Istvánról  szóló műsora is bekerült a 35. Filmszemle versenyprogramjába. 

Létezik egy központi keret is, melyet egyedi műsorok, filmek készítésére fordítanak. A döntés elnöki hatáskörbe tartozik, de az elnöki értekezleteken a felmerülő lehetőségeket közösen megvitatják. Ez tavaly összesen több 10 millió forintos nagyságrendet jelentett, és így kapott 6-7 milliós támogatást például egy kínai selyemút-expedíció keretében készülő dokumentumfilm sorozat is. A Duna Televízió a 60 napos, 15 ezer km-es vállalkozás mellé állt: várhatóan 9-szer félórás sorozat készül majd belőle, amit a jövő évi filmszemle egyik lehetséges sikerének remélnek a televízió vezetői.

A Duna Tévén belül működik a még Sára Sándor által létrehozott Duna Műhely és a Dunatáj Alapítvány is. A Durst György vezette Duna Műhely 20 millió forintos támogatást, a Buglya Sándor által irányított Dunatáj pedig 10 milliót kap a televíziótól. Mindkét műhely sokfelé pályázik még, így évente meglepően sok filmet készítenek. Közöttük olyan kiemelkedő nemzetközi sikerek is fémjelzik munkájukat, mint a két Cannes-díjas kisfilm: Iványi Marcell Szél, és Mészáros Péter Eső után című alkotása. Pekár István elmondta, hogy miközben a két műhely szervesen része a televízió életének, munkájukba a tévévezetők nem szólnak bele. Ugyanakkor nagy örömmel tekintik meg az elkészült filmeket. A tévéelnök azt is hozzátette, hogy bár nagyon fontosnak tartja működésüket, a fentinél több támogatást nem tud nyújtani ezeknek a stúdióknak. 

Évi 50-70 millió forintot áldoz a Duna Televízió játékfilmek támogatására. Az idei szemlén 5 nagyjátékfilm is az ő segítségükkel valósult meg (Jancsó Miklós, Jeles András, Böszörményi Zsuzsa, Janisch Attila és Robert Ralston filmjei), illetve Enyedi Ildikó és Kamondi Zoltán új terveiben is vállalják a finanszírozás egy részét. A legkisebb összeg, amit megszavaznak egy-egy produkciónak: 5 millió forint. Ezt néha kapacitás-használatban (pl. elővágás) mérik, máskor pénzben. Pekár kiemelte, hogy lehetőségeihez képest a kb. 7 milliárd forintból gazdálkodó Duna Tévé támogatja a televíziók közül a leginkább a magyar filmgyártást – és ezt örömmel teszi, fűzte hozzá.

A nemzetközi elismertséget kiváltó filmeknél támogatóként mindig ott van a Duna Tévé is. Pekár István szerint ez annak köszönhető, hogy a támogatásra nagyon jó szakemberek tesznek javaslatot (Durst György, aki egyúttal a dramaturgiai műhely vezetője is, Pörös Géza, a csatorna kulturális igazgatója, vagy régebben Sára Sándor, Lugossy László, valamint a nemrégiben elhunyt Kardos István). A végső döntést ugyan az elnök hozza meg, de Pekár szabad kezet ad a szakembereknek: ők azok, akik értő szemmel tudnak forgatókönyvet olvasni, valamint jól ismerik az alkotók régebbi munkáit is.

Az ORTT és az MMK által közösen támogatott tévéfilmek gyártásában is jelentős szerepet vállalt a Duna. A már nyertes pályázatok megvalósítására 70-80 millió forintot fognak elkölteni, a Duna által vállalt finanszírozási keret 200 millió forint.

Pekár István a televízió filmes támogatásban betöltött szerepének jövőbeli stratégiájáról elmondta, hogy ezután sem fognak kevesebb pénzt költeni e célra, habár a televízió külföldi sugárzásának kiterjesztése félmilliárdos többletterhet jelent. Ezt a pénzt is nekik kellett kigazdálkodniuk, és a tévéelnök reméli, hogy a költségvetésből visszakaphatják majd ezt a médiapiacon nem túlságosan jelentős, ugyanakkor számukra igen fontos összeget.

A Duna Televízió a jövőben még inkább törekedni fog arra, hogy sorozatok helyett egyedi műsorokat készítsen, támogasson. Ezekre ugyanis, a tapasztalatok szerint alaposabban felkészülnek az alkotók, míg a sorozatok készítői hajlamosak elkényelmesedni. A dokumentumfilmek területén továbbra is igyekeznek majd jó nevű rendezőket, sok esetben játékfilmeseket is felkérni.