Pálfi egy Félixet kapott
A producer szerint a film a különleges hangvétele, dramaturgiai, képi mássága miatt kapta ezt a díjat. 

"A Hukkle egy rejtvény és megértik külföldön is. Nyelvi nehézségek sem voltak, a filmben csak egy dal van, azt feliratoztuk" - mondta a zörejekre épülő krimi fesztiválos fogadtatásáról a rendező. A Hukkle mellett még tíz játékfilm versenyzett az EURÓPAI FELFEDEZETT 2002 kategóriában a Fassbinder díjért, köztük Mundruczó Kornél Szép napok című, az idei locarnói nemzetközi filmfesztiválon Ezüst Leopárddal díjazott filmje is. Pálfi György filmjének nemzetközi sikersorozata szeptemberben kezdődött, amikor elnyerte a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztivál különdíját. Ezután négy díjjal tért vissza a cottbusi fesztiválról, majd Magyarország az Oscar-díjra nevezte. 

Almodóvár hármat
Az Európai Film Akadémia Félix-díjaiból a szombati díjkiosztón a spanyol rendező Pedro Almodóvár hárommal gyarapodott. A legjobb európai rendező (EURÓPAI RENDEZŐ 2002) és forgatókönyvíró (EURÓPAI FORGATÓKÖNYVÍRÓ 2002) Almodóvar a Beszélj hozzá! (Hable con ella) című művéért az EURÓPAI FILM 2002 kategória  nyerteseként a legjobb európai film díját is átvehette. A film két férfi két, kómában fekvő nő iránti szenvedélyéről szól. A jelölt filmek között volt még Peter Mullan a A Magdolna nővérek (The Magdalene Sisters) című filmje, melyben olyan kirekesztett fiatal nők szerepelnek, akik apácák mosodáiban dolgoznak és Polanski a A Zongorista (The Pianist) című alkotása, egy olyan zsidó virtuóz története, aki túlélte a holokauszt tragédiáját.

A legjobb színésznő (EURÓPAI SZÍNÉSZNŐ 2002) elismerésen nyolcan osztoztak, a francia Francois Ozon, 8 nő című filmjének szereplői: Catherine Deneuve, Isabelle Huppert, Emmanuelle Béart, Fanny Ardant, Virginie Ledoyen, Danielle Darrieux, Firmine Richard és Ludivine Sagnier.

A legjobb férfi színésznek járó díjat (EURÓPAI SZÍNÉSZ 2002) az olasz Sergio Castellitto kapta. Castellitto az Európai Filmakadémián két filmjével is szerepelt: a Sandra Nettelbeck Bella Marthája mellett Marco Bellocchio filmjének a Vallás idejének (Ora di religione) volt a főszereplője.

A legjobb nem-európai filmnek járó SCREEN NEMZETKÖZI DÍJ-ban a palesztín Elia Suleiman filmje részesült a legmagasabb elismerésben. Az Isteni közbelépés (Divine Intervention) egy kihalt izraeli katonai ellenőrző ponton játszódik, egy ramallahi és egy jeruzsálemi fiatal szerelmi kapcsolatát feldolgozva. Ezzel olyan esélyesnek titulált filmeket szorított maga mögé, mint Steven Spielberg Különvéleménye (Minority Riport) és Joel Zwick rendező Rómában nagyon erőteljesen reklámozott Bazi nagy görög lagzi (My Big Fat Greek Wedding) című amerikai filmje.

A 8 nő egy Félixen osztozott
A rendezvénynek, amelyet a nagyobb európai adók mellett az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és a Dél-Afrikai Köztársaságban is élőben közvetítettek, ceremóniamesterei Mel Smith színész-rendező, valamint Asia Argento színész-rendező-producer voltak.

A díjátadáson kívül konferenciát és számos mesterkurzust is rendeztek Rómában. Az Európai Filmakadémi díjkiosztóját tizenötödik alkalommal rendezték meg.
– Hukkle…, hukkle…, hukkle…, – hallatszik a falucska utcáján. Egy öregúr üldögél a kispadon, a háza előtt. ő a mesélő.
– Hukkle – mondja az öreg. Csuklik. Teste kissé megemelkedik, mozdul alatta a korhadt pad: –nyek.
– Hukkle, nyek…, hukkle, nyek…, – válaszolgatnak egymásnak.
A távolból lovas kocsi közeledik, a lovak patkójának dobogása egyre hangosabbá válik.

– Tluk–tlik, tluk–tlik, hukkle, nyek…tluk–tlik, tluk–tlik, hukkle, nyek, már a részegen alvó hajtó horkolását is hallani: – Khrhoo…khrhoooo…ooo… Belesimul a többi zajba, elemévé válik.

Idilli életkép. Az emberi tevékenység hangjai tökéletes zenei rendben zajszimfóniává fejlődnek. A négynegyedet az öreg mesélő csuklásai mérik.

Az apró zajokból történetecskék sejlenének föl, szintén bonyolult szövedékké állva össze, míg kimunkálják magukból az egyetlen történetet, a rejtett hibát a béke mögött, az emberi tragédiát.

A néni ebédet főz – a hagymát vágja apró, kemény darabokra, ritmusban maradva; autó érkezik, szép, elegáns a városból, nagymamához unokákkal, tíz ajtócsapódás (négyet–négyet a kinyíló és bezáródó ajtó, kettőt a csomagtartó), és a lakásé még egyet; fiú az ablakot dobálja kővel, szerelmesét akarja kicsalogatni; az öreg rendíthetetlenül csuklik; felvonulás a falu utcácskáján, mazsorettek és tűzoltózenekar lépked és játszik az öreg csuklásainak ütemére. Majd csönd. A rejtett történet tragédiája a csúcspontjára ér, megtörténik a borzalom. Megérzi ezt a mindenség, és némaságba ágyazza a belőle született tettet: tehát csönd. Az öreg csodálkozik, nem akarja elhinni, hogy megszűnt a baja, amellyel megtanult már együtt élni. A faluban is megáll az élet, senki és semmi nem mozdul.

– Hukkle…– bukik ki aztán az öreg száján – hukkle… – rázkódik össze a teste. Megint csuklik. Körülötte a faluban újra zajokat hallani: felébrednek a tyúkok, a bádoglemez veri az ablakot, a házakban takarítanak, motor zúg fel a távolban, újra rákezdenek a dolgok és személyek, hogy hangjukat hallassák, még intenzívebben mint az imént, szigorúan az öreg csuklásának üteméhez igazodva, míg az eső meg nem ered, egy nagy mennydörgés mindent megszüntető hangjára, tapsnak tűnő apró kopogásaival az aszfalton.