Cannes-ban volt először látható a Két lány az utcán című André de Toth (Tóth Endre) film restaurált kópiája, mely 2010-ben a World Cinema Foundation (WCF) támogatásával valósult meg. A Martin Scorsese által 2007-ben, a világ filmörökségének megőrzésére és restaurálására létrehozott nonprofit szervezet, a World Cinema Foundation támogatta a Magyar Nemzeti Filmarchívumban õrzött kópia restaurálását. A WCF vállalta a restaurálás költségét és a Magyar Nemzeti Filmarchívum számára egy vadonatúj 35 mm-es kópiát biztosít. Sólyom András beszámolója a cannes-i vetítésről.
A Cannes Classics elnevezésű programba, a Psycho (Hitchcock, 1960) és a Tristana (Bunuel, 1960) mellett a filmművészet klasszikus mestermunkái közé egy magyar film is bekerült. A World Cinema Foundation Martin Scorsese és Bertrand Tavernier javaslatára felújította az 1939-ben, a Hunnia Filmstúdióban készült Két lány az utcán című játékfilmet, amelyet az akkor 26 éves Tóth Endre rendezett. Ez volt a harmadik filmje, de talán az első, amelyet igazán szerzői filmnek lehet nevezni.
Bertrand Tavernier egy rövid, de hatásos bevezetőt tartott. Elmesélt néhányat azok közül az anekdoták közül, amikkel a hollywoodi mesterré vált André de Toth rendszeresen szórakoztatta az újságírókat és a filmes társaságokat, hogy milyen is volt hajdanában, egy budapesti műteremben a forgatás; abban az időben, amikor őt még Tóth Endrének hívták.
A Két lány az utcán talán a humora miatt szerethető leginkább. Csortos Gyula, Ajtay Andor, Tasnády Fekete Mária és még rengeteg szereplő segített ebben. A cannes-i közönség egyszerre francia és angol felirattal láthatta a filmet, a fel-felcsattanó nevetések pontosan jelezték, hogy mindent értenek. Persze a hatását növelte az is, hogy rengeteg lenyűgöző zenét hallhattunk, Fényes Szabolcs szerzeményeit. Szintén fokozta a ma is érdekesség érzését a hiteles külső felvételek igen jelentős terjedelme.
Cannes-ban, a fesztiválpalota egyik sok száz személyes mozijában ugyan üresen maradt a nézőtér negyede-ötöde, de a vetítést követően percekig tapsoltak azok, akik egy régi-régi érdekességre voltak kíváncsiak.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
