Cannes-ban volt először látható a Két lány az utcán című André de Toth (Tóth Endre) film restaurált kópiája, mely 2010-ben a World Cinema Foundation (WCF) támogatásával valósult meg. A Martin Scorsese által 2007-ben, a világ filmörökségének megőrzésére és restaurálására létrehozott nonprofit szervezet, a World Cinema Foundation támogatta a Magyar Nemzeti Filmarchívumban õrzött kópia restaurálását. A WCF vállalta a restaurálás költségét és a Magyar Nemzeti Filmarchívum számára egy vadonatúj 35 mm-es kópiát biztosít. Sólyom András beszámolója a cannes-i vetítésről.
A Cannes Classics elnevezésű programba, a Psycho (Hitchcock, 1960) és a Tristana (Bunuel, 1960) mellett a filmművészet klasszikus mestermunkái közé egy magyar film is bekerült. A World Cinema Foundation Martin Scorsese és Bertrand Tavernier javaslatára felújította az 1939-ben, a Hunnia Filmstúdióban készült Két lány az utcán című játékfilmet, amelyet az akkor 26 éves Tóth Endre rendezett. Ez volt a harmadik filmje, de talán az első, amelyet igazán szerzői filmnek lehet nevezni.
Bertrand Tavernier egy rövid, de hatásos bevezetőt tartott. Elmesélt néhányat azok közül az anekdoták közül, amikkel a hollywoodi mesterré vált André de Toth rendszeresen szórakoztatta az újságírókat és a filmes társaságokat, hogy milyen is volt hajdanában, egy budapesti műteremben a forgatás; abban az időben, amikor őt még Tóth Endrének hívták.
A Két lány az utcán talán a humora miatt szerethető leginkább. Csortos Gyula, Ajtay Andor, Tasnády Fekete Mária és még rengeteg szereplő segített ebben. A cannes-i közönség egyszerre francia és angol felirattal láthatta a filmet, a fel-felcsattanó nevetések pontosan jelezték, hogy mindent értenek. Persze a hatását növelte az is, hogy rengeteg lenyűgöző zenét hallhattunk, Fényes Szabolcs szerzeményeit. Szintén fokozta a ma is érdekesség érzését a hiteles külső felvételek igen jelentős terjedelme.
Cannes-ban, a fesztiválpalota egyik sok száz személyes mozijában ugyan üresen maradt a nézőtér negyede-ötöde, de a vetítést követően percekig tapsoltak azok, akik egy régi-régi érdekességre voltak kíváncsiak.
November 13-án rendezik meg az Urániában a Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató pályázata, a 11. Inkubátor pitchfórumát, ahol tíz alkotó fogja prezentálni terveit. Idén hét játékfilm, két dokumentumfilm és egy rövid animáció közül választja ki a szakmai zsűri és a közönség az öt nyertes projektet, amelyek megvalósításra kerülnek. Idén is bemutatjuk az alkotókat és filmterveket.
Tasnádi István egy polgári lakásban zárta össze Molnár Áront, Lengyel Tamást, Mucsit Zoltánt és Staub Viktóriát. Október 22. óta látható a mozikban, Az örökség egy fokozatosan kinyíló kamaradráma, ami időskori magányról, transzgenerációs traumákról és terhelt családi viszonyokról mesél, néhol a kisrealizmus eszközeivel, máskor harsány műfaji elemekkel.
Október 24. és november 1. között zajlik a III. Budapest International Film Festival, a Corvin moziban és külső helyszíneken idén összesen 45 filmet lehet megnézni, és több mint 60 vetítést tartanak bő egy hét alatt. A BIFF szokás szerint a nemzetközi filmfesztiválok legjobbjaiból válogat, így harmadjára pedig már azt is megszokhattuk, hogy a sokak által várt filmek mellett rejtett kincsekre is bukkanhatunk a programban.
Átalakulóban a magyar filmszakma. A kormányváltás új helyzetet teremtett, alulról szerveződve, közel negyven filmes szakmai szervezet részvételével létre jött a Filmreform2026, Nagy Ervint kinevezték kultúráét felelős államtitkárnak, Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztosként ad irányt a reformoknak.
