Cannes-ban volt először látható a Két lány az utcán című André de Toth (Tóth Endre) film restaurált kópiája, mely 2010-ben a World Cinema Foundation (WCF) támogatásával valósult meg. A Martin Scorsese által 2007-ben, a világ filmörökségének megőrzésére és restaurálására létrehozott nonprofit szervezet, a World Cinema Foundation támogatta a Magyar Nemzeti Filmarchívumban õrzött kópia restaurálását. A WCF vállalta a restaurálás költségét és a Magyar Nemzeti Filmarchívum számára egy vadonatúj 35 mm-es kópiát biztosít. Sólyom András beszámolója a cannes-i vetítésről.
A Cannes Classics elnevezésű programba, a Psycho (Hitchcock, 1960) és a Tristana (Bunuel, 1960) mellett a filmművészet klasszikus mestermunkái közé egy magyar film is bekerült. A World Cinema Foundation Martin Scorsese és Bertrand Tavernier javaslatára felújította az 1939-ben, a Hunnia Filmstúdióban készült Két lány az utcán című játékfilmet, amelyet az akkor 26 éves Tóth Endre rendezett. Ez volt a harmadik filmje, de talán az első, amelyet igazán szerzői filmnek lehet nevezni.
Bertrand Tavernier egy rövid, de hatásos bevezetőt tartott. Elmesélt néhányat azok közül az anekdoták közül, amikkel a hollywoodi mesterré vált André de Toth rendszeresen szórakoztatta az újságírókat és a filmes társaságokat, hogy milyen is volt hajdanában, egy budapesti műteremben a forgatás; abban az időben, amikor őt még Tóth Endrének hívták.
A Két lány az utcán talán a humora miatt szerethető leginkább. Csortos Gyula, Ajtay Andor, Tasnády Fekete Mária és még rengeteg szereplő segített ebben. A cannes-i közönség egyszerre francia és angol felirattal láthatta a filmet, a fel-felcsattanó nevetések pontosan jelezték, hogy mindent értenek. Persze a hatását növelte az is, hogy rengeteg lenyűgöző zenét hallhattunk, Fényes Szabolcs szerzeményeit. Szintén fokozta a ma is érdekesség érzését a hiteles külső felvételek igen jelentős terjedelme.
Cannes-ban, a fesztiválpalota egyik sok száz személyes mozijában ugyan üresen maradt a nézőtér negyede-ötöde, de a vetítést követően percekig tapsoltak azok, akik egy régi-régi érdekességre voltak kíváncsiak.
Amélie csodálatos élete, Thelma és Louise, A csodacsatár, 80 huszár, A gyűlölet, Hamu és gyémánt, A zongorista. Többek közt ezeket az ikonikus filmeket is megnézhetjük nagyvásznon, kiváló minőségben felújítva a Budapesti Klasszikus Film Maratonon (BKFM), ami legendás némafilmeket és élőzenés vetítéseket is tartogat a közönségnek. Szeptember 15. és 20. között kilencedik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet a restaurált klasszikusok filmünnepét fővárosi helyszíneken. Kiemelt témái közt lesz az ‘56-os forradalom 70. évfordulója is.
Idén új időpontban, 2026. augusztus 27–29. között megújult filmes esemény, a Veszprém-Balaton Filmpiknik várja a nézőket. A korábbi Magyar Mozgókép Fesztiválhoz kapcsolódó díjátadók nem lesznek részei a rendezvénynek. Az idei fesztivál megemlékezik az ötven éve elhunyt Latinovits Zoltánról, Tarr Béláról és a 100 éve született rendezőről, Herskó Jánosról is.
„Bizalom, türelem és konzultáció. Ha ez megvan, működni fog a rendszer” – megkezdődött a közös gondolkodás egy új filmfinanszírozási struktúráról. A Filmreform2026 kerekasztal-beszélgetéseken a szakmai résztvevők közös javaslatcsomagon dolgoznak a hazai filmfinanszírozás és filmgyártás jövőjéről.
