A tölgy - Az erdő szíve tavaly sikeresen mutatkozott be a magyar mozikban, jelenleg a Cinego oldalán lehet kölcsönözni. Mivel a film egy tölgy életéről, körülötte lévő környezetről szól, ehhez természetesen kapcsolódik a klímaváltozás kérdése. A Nagylátószög heti adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató volt a vendég, akit Veiszer Alinda kérdezett arról, hogy mi vár az erdős területekre és a bolygónkra az egyre fokozódó klímaváltozás tükrében.
A szakember szerint ugyan várhatóan nem tűnik el az összes erdős terület ötven éven belül, de csak a hegyekben maradnak majd meg, az összetételük pedig megváltozik. Ki fog derülni, hogy „teszteli őket” az éghajlatváltozás, példaként a lucfenyőket említette, amelyeket már most sok helyen kivágnak, mivel olyan, eddig számukra ismeretlen kártevők kezdik őket megtámadni, amikkel nem tudnak megbirkózni.
A nem magaslati erdős területekre viszont nagy valószínűséggel a sztyeppesedés vár. „Lesznek fák, de egy összefüggő erdők, legalábbis, ha magára hagyjuk a rendszert.” Az erdőket az emberi akarat tarthatja meg, de a felmelegedés lassítására nem egyértelmű megoldás, hogy mindenhová erdőket telepítünk. Ürge-Vorsatz szerint azt kell megnézni, hogy melyik a „legboldogabb ökoszisztéma azon a területen”, mert az vonja ki a legtöbb széndioxidot a levegőből. Meglepő kutatási eredmény, hogy az olyan füves élőhelyek, mint például amilyen a Hortobágy is, négyzetméterenként több széndioxidot tudnak tárolni, mint az amazóniai őserdő egy hasonló területen.
Az ember azzal is tudná pozitív irányba befolyásolni az éghajlatváltozást, ha több lápos, vizes élőhelyet állítana vissza ott, ahol eredetileg is ilyen volt. Ez növelné a talajvíz magasságát, ami több csapadékhoz vezetne. „Nem értjük meg, hogy a csapadék nem a jó istentől származó adottság, hanem mi is befolyásoljuk azzal, hogy mennyi szabad vízfelület van, valamint mennyi fa van.” Az esőerdő is maga generálja az esőt azzal, hogy felszívja a vizet, majd kipárologtatja, amiből a melegben felhő és zápor-zivatar lesz. „Ha sok a vizes élőhely és a sok az erdő, akkor könnyebben megmarad egy erdős ökoszisztéma, mert jobban megtartja azt az éghajlatot, és kevésbé melegszik.”
A tölgy - Az erdő szíve
Visszafordítható folyamat-e a favándorlás, vissza tudnának-e költözni az erdők a hegyekből, ha egyszer már elhúzódtak a magasba? Ehhez valószínűleg nem lenne elég visszahűteni a klímát, a talajon is sok múlik, például, hogy megmaradnak-e azok a gombák, amik szimbiózisban élnek a fákkal. „Ha egyszer valamit tönkretettünk, nem tudjuk, hogy vissza lehet ugyanúgy állítani.” A klímakutató szerint ez nem jelenti azt, hogy nem is kell megpróbálni, de szerinte inkább a megelőzésre kell most koncentrálni.
A beszélgetés további részében szóba került, hogyan hatna a Tundra bezöldülése a felmelegedésre, az, hogy miért nem feltétlenül károsak az erdőtüzek környezteti szempontból, de megtudhatjuk azt is, miben hasonlít a nemzetközi klímakredit a búcsúcédulák intézményéhez, és azt is, hogy mit tehet az egyén a kaptalista rendszerben a klímáért.
A tölgy – Az erdő szíve a Cinego kínálatában látható.
A Nagylátószög sorozat korábbi, vetítések előtti beszélgetései elérhetőek a YouTube-on.
A cikk a Mozinettel együttműködésben született.
